Igen gyakori a neurológiai és a szembetegségek közötti kapcsolat – mindkettő terület betegsége okozhat tüneteket a másik területen. Ilyenek a tikkelés és a szem remegése. A leggyakoribb a fejfájás miatt kialakuló szemprobléma. Szemproblémák és fejfájás kapcsolata Több szembetegség is okozhat különböző erejű és mértékű fejfájást, azonban ez fordítva is igaz: fejfájás is okozhat látási tüneteket és szembetegségeket. Professzor Dr. Holló Gábor szemész szakorvos, zöldhályog (glaukóma) specialista Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus Dr. Mező Anita neurológus Szembetegségek okozta fejfájás Gyakran előfordul, hogy a hosszan tartó monitornézés fejfájást okoz, ez azonban még nem feltételezi szembetegség meglétét. A tevékenység gyakoribb megszakításával (és "szemtornával"), vagy sok esetben a munkakörnyezet megfelelő ergonómiai beállításaival elkerülhető az ilyen módon kialakuló fejfájás. Az osteoporosis kezelésének hiányosságai és eltérései Európában. Szédülés - nem csak koronavírus okozhatja A szédülés bizonyítottan a koronavírus fertőzés egyik tünete lehet, de fontos tudni arról, hogy nem csak vírusfertőzésekre utalhat ez a panasz.
Sokan gondolják, hogy a fejfájásuk vagy folyamatos fáradtságuk mögött frontérzékenység vagy a stressz áll, pedig sok esetben valamilyen látásprobléma is okozhatja a tüneteket. Amennyiben bármilyen látásproblémánk van, előfordulhat, hogy többet hunyorgunk, ezzel is rásegítve a jobb, élesebb látásra – ez homloktájéki fejfájást idéz elő. De nem ez az egyetlen ok, amikor a szemünk miatt fáj a fejünk – többek közt erről beszél Papp Brigitta diplomás optometrista és Dr. Tóth Emília szemész szakorvos. Amennyiben bármilyen látásproblémánk van ( myopia, hypermetropia, astigmia, presbiopia) a megfelelő korrekció hiánya mellett előfordulhat, hogy többet hunyorgunk, hogy ezzel is rásegítsünk a jobb, élesebb látásra. Szemproblémák is állhatnak a súlyos fejfájás hátterében | Well&fit. A folyamatos alkalmazkodás mellett a szemkörnyéki izmokat is igénybe kell vennünk. Folyamatos, hosszútávú hunyorgás mellett egy idő után fáradásos panaszok alakulhatnak ki, és ez okozhat homloktájéki fejfájást. Ebben az esetben mindenképpen ajánlott látás-ellenőrzésre ellátogatni, amint tapasztaljuk a tüneteket – hangsúlyozza Dr. Tóth Emília, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
TÜNETEK ENYHÍTÉSE Jó hír, hogy a látással összefüggő nyak- és fejfájások 50%-ban teljesen megszüntethetők és további 47%-ban nagy mértékben javíthatóak 1. A legegyszerűbb megoldás, hogy próbáljuk meg elkerülni a szemünk túlterhelését, pihentessük gyakran 2-5 percen keresztül távolra nézéssel. Állandóan fáj a feje? A rossz látás is okozhatja - HáziPatika. Valamint mindenképpen forduljunk szakemberhez, optometristához vagy szemorvoshoz, akik egy alapos vizsgálat után, személyre szabott megoldást javasol majd, amely lehet egy szemüveg, egy pár kontaktlencse, prizmás korrekció vagy egy speciális kék fény szűrő szemüveglencse is. 1 Gyorsteszt A látással összefüggő nyak- és fejfájást az esetek 97%-ában orvosolni tudjuk. Válaszoljon szűrőkérdéseinkre és tudja meg, hogy az Ön fájdalma összefügg-e látásával! A teszt kitöltése csupán 1 percet vesz igénybe.
A szemproblémával összefüggő nyak- és fejfájások tünetei sokfélék lehetnek és sok esetben nem könnyű megkülönböztetni őket a jól ismert migrénes vagy tenziós panaszoktól. Ami mégis segíthet a beazonosításukban, hogy nagyon gyakran valamilyen látással összefüggő kísérőpanasszal is járnak, mint például a fényérzékenység, a nehézkes fókuszálás, a homályos látás vagy a szemfáradtság. TÜNETEK, KIVÁLTÓ OKOK A fenti tünetekért sok esetben a heterophoria nevű jelenség a felelős. Heterophoria esetében nyugalmi helyzetben a két szem nem ugyanabba az irányba néz. A szemnek ez a devianciája szabad szemmel ritkán látható, de a folyamatos alkalmazkodás megterheli a látóidegrendszert, ezért sok extra munkára kényszeríti az agyunkat. Másik gyakori panaszokozó a napjainkban egyre gyakrabban előforduló digitális szemfáradtság, amelyről bővebben itt olvashat. Mindezek mellett a fentiekhez hasonló problémát okozhat egy hibásan, nem elég alapos szemvizsgálat alapján felírt korrekció, pontatlanul elkészített szemüveg vagy a szükséges korrekció viselésének hiánya.
Sokszor azonban érdemes kutatni az okokat, hiszen előfordulhat, hogy csupán egy rendkívül kellemetlen, a hétköznapokat is megnehezítő tünetről van szó, amely akár egycsapásra el is múlhat. A látás és a szem működése - akár beteg, akár nem - szoros összefüggésben állhat a fejfájással. Van, aki azért hordja, hogy ne hulljon a szemébe a frufruja. Van, aki azért, hogy ne lássák a karikás szemeit. És van, aki azért, mert mostanság az öltöny és a kosztüm mellett benne van a dress code-ban. De mi a helyzet a szemünk védelmével? Kattintson a részletekért! A távollátás A távollátás, idegen szóval hipermetropia, azért okoz fejfájást, mert a látáshoz kénytelenek vagyunk megerőltetni a szemünket. A fájdalom tipikusan hosszú számítógép-használat, vagy olvasás után szokott jelentkezni, mert rendkívül nehéz a közeli képekre fókuszálni. Ilyenkor ugyanis az állandó túlterhelés az úgynevezett sugárizmot is elfárasztja. A távollátó emberek sokszor nem is tudnak róla, hogy náluk fennáll ez a jelenség, hiszen a szemünk képes arra, hogy ellensúlyozzon.
A fent említett betegségek pupillatágításban pontosabban diagnosztizálhatók, érdemes úgy készülni egy teljes körű szemvizsgálat előtt, hogy ha pupillatágításra kerül sor, akkor a szemcsepp beadása után 3-4 órán keresztül homályosan fog látni. Érezhetően enyhülnek a panaszok Ha a helyes korrekciót kapja meg a páciens, akkor először érezhetően enyhülnek a panaszok, majd később teljesen megszűnnek, hiszen már nem kell rásegíteni hunyorgással az élesebb látásra. Amennyiben a szem a fájdalom oka, mindenképpen ellenőriztetni kell, hogy a helyes korrekciót viseli-e a páciens. Az sem jó, ha alul van korrigálva a látás, de az sem ha túl éles. Ha alul van korrigálva a dioptria, akkor szemüveg/kontaktlencse mellett is megmarad az alkalmazkodás szükségessége, továbbra is hunyoroghat. Ha túl van korrigálva a dioptria, akkor már nagyon zavaróan éles lehet a kép, túlterhelést eredményezhet. Figyelemben kell venni azt is, hogy másképpen kell korrigálni akkor, ha szemüveg ről, kontaktlencséről vagy épp lézeres szemműtétről beszélünk.
Előfordulhat, hogyha újabb panaszok lépnek fel, lehet, hogy a dioptria változott, és már nem elég az az erősség, amit eddig viseltünk. Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
A fénykép kulcsfontosságú információforrása lett a szakembereknek, a múzeum honlapjára látogatók pedig aprólékosan megcsodálhatják a mű minden részletét – hangsúlyozta az igazgató. 2021 elejére csúszik a munkálat A 12 fős restaurátorcsoport tavaly júliusban kezdett el dolgozni a külön ehhez a munkához létrehozott hét négyzetméteres üvegkamrában. A koronavírus-járvány alatt életbelépett távolságtartási szabályok miatt azonban az eredeti munkatervet nem tudják tartani. Az eredeti terv szerint a munka második fázisa 2020 nyarán kezdődött volna. Mivel ez nem lehetséges, 2021 elejére csúsztatták el. Az üvegkamrában zajló munka rendjét a biztonsági szabályok szerint határozták meg, tehát egyszerre legfeljebb két ember dolgozhat a festmény restaurálásán a kis helyiségben. A restaurátorok a karantén miatt néhány hét szünetet is tartottak, munkájukat szerdán kezdték el ismét. Csakhogy maga Banning-Cocq elégedett volt. Saját családi albumába készíttetett egy másolatot a festményről, és minden valószínűség szerint ő bízta meg Gerrit Lundens festőművészt, hogy egy teljes méretű másolatot is fessen a műről (ma egyébként ezért tudhatjuk, hogy az így is lenyűgöző méretű Éjjeli őrjárat tetejéről és bal oldaláról nagyjából 1-1 méternyit egyszerűen levágtak, két alakot is eltüntetve róla).
Kivették a keretéből Rembrandt Éjjeli őrjáratát, kezdődik a restaurálása. Kivették a keretéből szerdán Rembrandt hatalmas festményét, az Éjjeli őrjáratot, ezzel megkezdődött a mű többévesre tervezett restaurálása. Az amszterdami Rijksmuseumban 1975 óta először emelték ki keretéből a remekművet. Rembrandt van Rijn (1606–1669) 1642-ben befejezett, 3, 8 méter magas és 4, 5 méter széles, 337 kilogramm súlyú alkotása középpontjában a városi polgárőrség kapitánya látható, amint parancsot ad embereinek. "Majdnem 50 év után először hever kiterítve az Éjjeli őrjárat. Most igazán döbbenetes, milyen hatalmas a festmény" – mondta el a múzeum igazgatója, Taco Dibbits a Nederlands Dagblad lapnak. A következő három hónapban a képet új alumíniumkeretre helyezik, ezzel kiigazítják a vászon némely elhajlását. A restaurálást üvegfal mögött végzik abban a teremben, amelynek a falát az alkotás díszítette. A galéria a 17. századi holland mesterek, az úgynevezett holland aranykor festőinek munkáit mutatja be.
A 12 fős restaurátorcsoport tavaly júliusban kezdett el dolgozni a külön ehhez a munkához létrehozott hét négyzetméteres üvegkamrában. A koronavírus-járvány alatt életbelépett távolságtartási szabályok miatt azonban az eredeti munkatervet nem tudják tartani. Az eredeti terv szerint a munka második fázisa 2020 nyarán kezdődött volna. Mivel ez nem lehetséges, 2021 elejére csúsztatták el. Az üvegkamrában zajló munka rendjét a biztonsági szabályok szerint határozták meg, tehát egyszerre legfeljebb két ember dolgozhat a festmény restaurálásán a kis helyiségben. A restaurátorok a karantén miatt néhány hét szünetet is tartottak, munkájukat a héten kezdték el ismét. A Rijksmuseum várhatóan június 1-jén nyit ki újra, de a napi látogatószámot a megszokott tízezer helyett kétezer főben maximálják, hogy eleget tudjanak tenni a fizikai távolságtartás követelményének. Az Éjjeli őrjárat Rembrandt van Rijn (1606-1669) egyik leghíresebb alkotása. A festő az 1640-es években kapott megbízást arra, hogy bemutassa a Frans Banning Cocq kapitány vezette amszterdami polgárőrséget.
A 12 fős restaurátorcsoport tavaly júliusban kezdett el dolgozni a külön ehhez a munkához létrehozott hét négyzetméteres üvegkamrában. A koronavírus-járvány alatt életbelépett távolságtartási szabályok miatt azonban az eredeti munkatervet nem tudják tartani. Az eredeti terv szerint a munka második fázisa 2020 nyarán kezdődött volna. Mivel ez nem lehetséges, 2021 elejére csúsztatták el. Az üvegkamrában zajló munka rendjét a biztonsági szabályok szerint határozták meg, tehát egyszerre legfeljebb két ember dolgozhat a festmény restaurálásán a kis helyiségben. A mester azt a pillanatot örökítette meg, amikor a katonák nappali fényben kilépnek a kaszárnya sötétjéből. A festmény a sárga lakk és a rárakódott piszok miatt az évek során egyre sötétebbé vált. A sötét tónus az oka annak, hogy amikor a Hollandiába bevonuló forradalmi francia erők megtalálták, éjszakai képnek nézték és az Éjjeli őrjárat címet adták neki. Később ezt a címet a brittek is átvették. A kép 20. századi restaurálásánál, amikor a rengeteg kosz, korom és lakk réteget eltávolították vették csak észre, hogy napsütésben készült.
Az olaj-vászon festmény, melynek megfestésére Rembrabdt az 1640-es években kapott megbízást, az amszterdami polgárőrségének egy csoportját ábrázolja, és bemutatja Rembrandt híres fény- és kompozíciós használatát. Nyitókép: Wikipedia