Az angol és francia rendi monarchia kialakulása Rendek: a feudális társadalom azonos kiváltságú és gazdasági helyzetű csoportjait, amelyek közösen lépnek fel az érdekeikért. Rendi monarchia: az az államforma, amelyben a hatalmat a király és a rendek gyakorolják együttesen. Az országgyűlésen együtt hozzák a törvényeket, közösen vetik ki az adókat, és a rendek jóváhagyása nélkül az uralkodó nem hívhatja hadba a hadsereget. Anglia: a XII. században az angol trón a Plantagenet II. Henrik örökli. Megfékezi a feudális nagyurakat, kiterjeszti a bíróságok hatáskörét, és erős hadsereget szervez. Fia I. János elveszíti franciaországi örökségét. Francia rendi gyűlés 4. Amikor vissza akarja szerezni az elveszett területeket, 1215-ben az angol főurak rákényszerítik a Magan Carta Libertatum (Nagy szabadságlevél) kiadására. I. (földnélküli) János halála után a városi polgárok és lovagok fegyvert fogtak a nagybirtokos körök ellen. Vezetőjük Simon de Monfort lett. Győzelmük után Simon de Monfort lett a kormányzó, aki 1265-ben az eddig csak főurakból álló parlamentbe meghívta a városok és köznemesek képviselőjét is.
Ez volt a az első rendi gyűlés Angliában. Franciaország: a Capeting uralkodóházból származó IX. Lajos reformjai erősítik a királyi hatalmat. Fejleszti az államigazgatást, kézbe veszi a pénzverés jogát. Megtiltja a feudális urak magánháborúit. IV. (szép) Fülöp megszerzi Flandriát, amelynek a szövőipara fejlett gazdaságot teremt. Háborúi sokba kerültek, ezért Fülöp megadóztatta az egyházat. A rendi monarchiák kialakulása Nyugat-Európában – Érettségi 2022. VIII. Bonifác pápa kiközösítette, ekkor Fülöp fogsága vetette a pápát, majd annak halála után francia főpapot választottak pápává. Az új pápa a papság székhelyét Avignonba helyezte át. Ekkor megkezdődött a Pápák 70 évig tartó Avignoni fogsága. Ehhez kapcsolódik az első rendi gyűlés összehívása Franciaországban. Fülöp, hogy a Bonifácnál vívott küzdelemben minél szélesebb rétegek támogatását elnyerje, 1302-ben az angol parlamenthez hasonló gyűlést hívott össze. A polgárság, a nemesség, a papság külön tanácskozott. Forrás:
Ennek a hatalmas munkának az egyik oszlopa volt az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, melyet nagyrészt La Fayette márki fogalmazott meg, a nemzetgyűlés képviselői pedig 1789. augusztus 26-án hagytak jóvá. 1789. augusztus 26. | Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elfogadása. Köznapian fogalmazva, ez a "műfaj" nem volt ismeretlen a törvényalkotók számára, hiszen 1689-ben, az angol "dicsőséges forradalom" során hasonló szándékkal vetették papírra a Jogok Nyilatkozatát – Bill of Rights –, majd ezt a példát követte az Amerikai Jogok Törvénye is – igaz, utóbbi már 1791-ben született meg. A múltbéli példák mellett a francia felvilágosodás nagy alakjai, többek között Montesquieu és Rousseau eszméi is befolyásolták az alkotókat, a hatalmi ágak szétválasztásának, az emberrel született természetes jogoknak az ideáit elvégre a felvilágosult Franciaországban vetették először papírra. Fontos megjegyezni, hogy az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának cikkelyei nem csak Franciaországra vonatkoztak, hanem az egész emberiséghez kívántak szólni – a forradalmi eszmék ilyetén exportja egyébként később sem volt idegen a franciáktól.
június) 83 A népforradalom (1789. július) 94 A népforradalom következményei (1789. augusztus-október) 102 AZ ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS. A KOMPROMISSZUM KUDARCA (1790) 110 A Nemzetgyűlés, a király és a nemzet 110 A nagy politikai kérdések 115 A kiegyezési politika tetőpontja és bukása 117 AZ ALKOTMÁNYOS BURZSOÁZIA ÉS FRANCIAORSZÁG ÚJJÁTEREMTÉSE (1789-1791) 121 1789 elvei j 121 A burzsoá liberalizmus 126 Az intézmények ésszerűsítése 134 Új társadalmi egyensúly felé: assignaták és nemzeti javak 141 AZ ALKOTMÁNYOZÓ GYŰLÉS ÉS A KIRÁLY SZÖKÉSE (1791) 146 Ellenforradalom és népi mozgolódás 146 A forradalom és Európa 149 Varennes: a király megtagadja a forradalmat (1791. június) 153 A TÖRVÉNYHOZÓ GYŰLÉS. A HÁBORÚ ÉS A TRÓN MEGDÖNTÉSE (1791. OKTÓBER-1792. AUGUSZTUS) 158 Út a háború felé (1791. október-1792. Francia rendi gyűlés v. április) 158 A trón megdöntése (1792. április-augusztus) 166 "A SZABADSÁG ZSARNOKSÁGA" FORRADALMI KORMÁNY ÉS NÉPI MOZGALOM (1792-1795) A TÖRVÉNYHOZÓ GYŰLÉS FELOSZLÁSA. FORRADALMI FELLENDÜLÉS ÉS NEMZETI VÉDELEM (1792.
AUGUSZTUS-SZEPTEMBER) 179 Az első terror 179 Az invázió megállítása: Valmy (1792. szeptember 20. ) 184 A GIRONDISTA KONVENT. A LIBERÁLIS BURZSOÁZIA BUKÁSA (1792. SZEPTEMBER-1793. JÚNIUS) 187 A pártok harca és a király pere (1792. szeptember-1793. január) 187 A háború és az első koalíció (1792. március) 196 A forradalom válsága (1793. március) 200 A Gironde vége (1793. március-június) 208 A HEGYPÁRTI KONVENT. A NÉPI MOZGALOM ÉS A KÖZJÓ DIKTATÚRÁJA (1793. JÚNIUS-DECEMBER) 215 Hegypártiak, mérsékeltek és sans-culotte-ok (1793. június-július) 215 A Közjóléti Bizottság és a plebejus nyomás (1793. augusztus-október) 224 A közjót szolgáló jakobinus diktatúra megszervezése (1793. október-december) 234 A FORRADALMI KORMÁNY GYŐZELME ÉS BUKÁSA (1793. DECEMBER-1794. JÚLIUS) 247 A frakciók harca és a Közjóléti Bizottság győzelme (1793. december-1794. április) 247 A közjót szolgáló jakobinus diktatúra 260 A II. Francia forradalom - Kvíz. év thermidor 9-e (1794. július 27. ) 278 A THERMIDORIÁNUS KONVENT. A BURZSOÁ REAKCIÓ, ÉS A PLEBEJUS MOZGALOM LETÖRÉSE (1794.
A Nyilatkozat megfogalmazói kijelentették, hogy születésétől fogva minden ember egyenlő, ezért ugyanazon jogok illetik meg, és azonos kötelességeknek is kell engedelmeskednie, melyeket a közjó és a másik jogainak
Szívügye volt, hogy jó és színvonalas ima- és énekeskönyv kerüljön a kántorok és a hívek kezébe. 1936-ban adták ki a Dícsértessék! ima- és énekeskönyvét, majd a Szent Vagy Uram! énektárat. Mindkettő létrejöttében jelentős szerepet vállalt. Koudela Géza atya, az egyházzenész számos egyházi ének, világi dalok, énekfeldolgozások és kórusművek komponálásában jeleskedett. Zenetanári életéből nem maradt ki a rádió sem. Több éven át közreműködött a Magyar Rádió ének- és zenei művek helyszíni felvételeinél és közvetítésénél. Koudela Géza atya zeneszerzői munkásságának megkoronázását az Eucharisztikus Kongresszus himnuszának megzenésítésével érte el. Olyan művészi dallamot alkotott, melynek éneklése örömmel és boldogsággal tölti el a papságot és a híveket. Az ősi zsoltáréneklés világa és az ősi magyar népdalaink korát tükröző emelkedő és ereszkedő, művészien díszített dallamvilága a zeneszerző zsenialitását és imádságos lelkületét jelzi. A zeneszerző olyan himnuszt alkotott, mely hasonlít egy művészien megszerkesztett bazilika kupolájához, ahol minden hangjegynek, módosulásnak megvan a maga szerepe, mely által a himnusz győzelmi énekké, hitvallássá és imádsággá válik az ajkunkon.
1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus himnusza új hangszerelést kapott Pejtsik Péter keze nyomán. Bangha Béla SJ által megírt szerzeményt Nagy Bogi, Czinke Máté és Dánielfy Gergő énekelte el fel. Hallgassa meg ön is az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszát! Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) himnuszának bemutatóján Erdő Péter bíboros úgy fogalmazott: a "Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat" kezdetű himnuszt "ahol magyar ember él a világban, mindenhol ismerik, tudják és szeretik". Példaként említette, hogy 2019 júniusában Csíksomlyón, a pápai misén százezer ember énekelte fejből, valamennyi versszakával. Ezért döntött úgy a püspöki kar, hogy amit lehet, megőriznek a himnuszból. Megmaradt a Bangha Béla jezsuita szerzetes által írt szöveg, de új, "modern zenei köntöst" kapott az ének – mondta a bíboros, aki reményét fejezte ki, hogy a "régi-új himnusz" eljut minden nemzedék szívéhez. A himnuszt producerként jegyző Kovács Ákos Kossuth-díjas zeneszerző, énekes ismertette: hét különböző variációban vették fel az éneket, van angol és magyar nyelvű, csak hangszeres változat, illetve az eredeti kotta alapján is előadják.
A Kossuth-díjas zeneszerző, énekes a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorának elmondta: először arra kérték fel, hogy írjon egy új himnuszt, de erre nem érezte méltónak magát és az egyházi zene sem az ő asztala – úgy gondolta, vannak felkészült művészek, helyesebb, ha ők csinálnak ilyesmit. Volt is egy pályázat számos pályamunkával, de nem találták meg a megfelelőt. Végül az a döntés született, hogy használják a meglévő, az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszát, áthangszerelve. Erre a munkára kérték fel Ákost, aki végül producere lett az új himnusznak, és a hangszerelést Pejtsik Péterre bízta. Hét különböző verzió készült rockzenekarral, kórussal és szimfonikus zenekarral, angolul és magyarul, sőt készült új himnusz a régi kottából is, ha valaki az eredeti verziót szeretné hallani. Mivel az volt a cél, hogy a fiatalokat szólítsák meg, Ákos az éneket Nagy Bogira, Czinke Mátéra és Dánielfy Gergőre bízta. A zenei hátteret az Operaház Zenekara és Kórusa adja.