Heltai Jenő Karácsonyi ballada a régi jó időkről Ama régi jó Villon mester modorában Karácsony este. Fekete karácsony. Foltos a lelkünk, ráült a penész. Kályhánk kihűlt, fukar tüze kilobbant, A fagyos hold az ablakon benéz. Néptelen utcák, álmos, ócska házak Szomorú csöndje bágyasztón fon át… Ki adja vissza a szegény világnak A régi jó idők karácsonyát? A régi jó idők! Telt szénre, fára, Garasért vettünk örökzöld fenyőt, Víg gyertya égett, kis csengő csilingelt És jött az angyal vacsora előtt. Ma nincs se fa, se vacsora, se angyal, Csak gyűlölet van, átok, babonák… A régi jó idők karácsonyát? Gyermekzsivajgás, égő, piros arcok, Olcsó ajándék, drága örömök… Ma úr a széthúzás, király az éhség, Az utcasarkon koldus könyörög. A neve: Jókedv. Hajléktalan, árva. Többé e földön nem leli honát. Heltai karácsonyai … – Varnyublog. A régi jó idők karácsonyát? Ajánlás Ti híresek, ti nagyjai a földnek, Bölcsek, vezérek és diktátorok, Kiszáradt szemmel meddig nézitek még, Hogy áll a föld, csak a nyomor forog? Siket fülekkel meddig hallgatóztok?
Nem áll szemébe húzott vaskalappal, Mindég kevélyen szembe néz a Nappal, Vállalja azt, amit jó társa vállal, És győzi szívvel, győzi vállal. Helyét megállja mindég, mindenütt, Többször cirógat, mint ahányszor üt, De megmutatja olykor, hogy van ökle…. Szabad akar maradni mindörökre. Szabadság! Ezt a megszentelt nevet Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd! Tudd meg: szabad csak az, Aki oly áhítattal mondja ki, Mint Istenének szent nevét a jó pap. Szabad csak az, kit nem rettent a holnap. Ínség, veszély, kín meg nem tántorít És lelki béklyó többé nem szorít. Hiába őrzi porkoláb s lakat, Az sose rab, ki lélekben szabad. Az akkor is, ha koldus, nincstelen, Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen. Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják, Hol áldozat nincs, nincs szabadság. Ott van csupán, ahol szavát megértve Meghalni tudnak, és élni mernek érte. De nem azért dúlt érte harc, Hogy azt csináld, amit akarsz, S mindazt, miért más robotolt, Magad javára letarold, Mert szabadabb akarsz lenni másnál. A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az, Mint a reménység, napsugár, tavasz, Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva Ráönti illatát a szomjazó világra, Hogy abból jótestvéri jusson Minden szegénynek ugyanannyi jusson. Míg több jut egynek, másnak kevesebb, Nincs még szabadság, éget még a seb. Amíg te is csak másnál szabadabb vagy, Te sem vagy még szabad, te is csak… Gyáva rab vagy.
" Magyarország fekvése és földrajzi helyzete" Cím(ek), nyelv nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy papír alapú könyv tartalomjegyzék Első rész gyarország fekvése és földrajzi helyzete II. Természetföldrajzi környezet Második rész I. Népesség II. Település III. A Népgazdaság általános áttekintése Alapanyagipar Feldolgozóipar V. Orbán véglegesen biztonságba helyezte Magyarország energiaellátását – Neokohn. Mezőgazdaság VI. Közlekedés VII. Idegenforgalom VIII. Kereskedelem Harmadik rész I.
Magyarország elhelyezkedése Európában Hazánk a Magyar Köztársaság. A Kárpát-medencében fekszik, Közép-Európában. A Kárpátok magashegység övezi, melynek részei az Északnyugati-, az Északkeleti-, a Keleti és a Déli-Kárpátok. A velünk szomszédos országok Az országhatár hossza 2242 km. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország, valamint Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja Magyarországot. Egységes államszervezetbe tartozó földrajzi terület a benne és rajta lévőkkel együtt. Valamely ország széle. Magyarország és a szomszédos országok Magyarország területe Magyarország területe 93. 030 km². Tájaink Hazánk nagytájai: Alföld, Kisalföld, Dunántúli-középhegység, Alpokalja, Dunántúli-dombság a Mecsekkel, Északi-középhegység. A nagytájak kisebb tájakra tagolódnak. Az országhatár nem jelenti egy természeti táj határát is. Az Alföld a Kárpát-medencében a Vajdaság, a Bánság tájegységében folytatódik Szerbia területén. A Kisalföld szlovákiai folytatása a Szlovák-alföld.
A nagyrészt dombsági jellegű, lanyhábban fejlődő Dél-Dunántúl központja Pécs. A Balaton idegenforgalmának jövője a környezetvédelmi gondok orvoslásán, a vízminőség megóvásán múlik. Észak-Magyarország Legkisebb gazdasági körzetünk az ország 1/7-ét foglalja el: területe lényegében az Északi-középhegységgel esik egybe. Az Északi-középhegység tagjai nagyrészt vulkáni eredetűek, és bővelkednek természeti szépségekben. A mezőgazdaság jelentéktelen, a falvak szegények, csak a déli lejtőkön sorakoznak hírneves történelmi borvidékek. A vásárvonalon jómódú városok láncolata jött létre, melyből a legrangosabb központ, Miskolc emelkedik ki. A szénbányászat és vaskohászat az egész körzetet sújtja, megőrizte viszont országos jelentőségét a vegyipar. Alföld Az Alföld legjellegzetesebb és látszólag legkevésbé változatos nagytájunk. A tenger 2-3 millió éve húzódott vissza erről a területről. A felszín mai képét a folyók, a szél és az ember tevékenysége alakította ki. Az Alföld két külön régiót alkot: Észak- Alföld és Dél-Alföld.