§ (1) bek. A Kivitelezési kódex új 27/B. §-a kimondja, hogy a fentiekben felsorolt bejegyzésre jogosultak - feladatkörüknek megfelelően - az e-építési napló lezárásáig tehetnek bejegyzést [191/2009. 27/B. §]. Az e-napló készenlétének lezárása egy tágabb időkeretet jelent, mint a vállalkozó kivitelező általi lezárás, ezért kérdés, hogy a bejegyzésre jogosultak a két jogszabályi időpont közül melyiket alkalmazhatják majd. 3. Az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok kiegészítése A 336/2013. rendelet 10. §-a 2013. október 1-i hatállyal kiegészítette a Kivitelezési kódexben az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó szabályokat. Az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló 109/2013. rendelet szerint a naplórészt naponta kellett volna vezetni, és a naplórész "napi jelentés" rovatának adatait akkor is minden nap ki kellett volna tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt [336/2013. § ba) pont; 109/2013. § (8) bek. Hírközlési e napló. Az új szabályok előírják, hogy az építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés, munkaszüneti napon bejegyzés nem szükséges.
A felelős műszaki vezető csak akkor vezetheti az e-naplót, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó megállapodást mindkét fél elfogadásával a vállalkozó kivitelező elektronikus építési naplójában kell rögzítette [191/2009. 13. § (3) bek. b) pont, 12. Ha az e-naplónak nem képezi mellékletét a kivitelező és a felelős műszaki vezetőjének megállapodása, az e-naplót a felelős műszaki vezető nem vezetheti, tehát a szóbeli megállapodás, és az e-naplóhoz történő csatolás nélkül az írásbeli megállapodás sem elegendő ahhoz, hogy a kivitelező mentesüljön a napló vezetésének kötelezettsége alól. 6. Az e-alnapló vezetésének átvállalása A fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó e-alnaplójának vezetését átvállalhatja. | E-építés portál. A fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó e-alnapló vezetésének átvállalása esetén ezen alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló további alvállalkozó e-alnaplójának a vezetését is átvállalhatja.
Párhuzamosan két laptop és két kivetítő segítségével ismerhetik meg hallgatóink az e-napló alkalmazási felületét más-más felhasználói szemszögből. A képzés időtartama: 7 óra. A képzés soron következő időpontja: 2016. szeptember 29., csütörtök, 9:00-15:30 óra között. Részvételi díj: 9. 800, - Ft+áfa/fő. A képzésekre vonatkozó általános információk: A gyakorlati képzés során szükséges számítástechnikai eszközről, szoftverekről és a letölthető segédletekről a képzésre jelentkezőket részletesen is tájékoztatjuk. Javasolt számítástechnikai eszköz: saját laptop, esetleg asztali gép (ajánlott Windows 7 vagy magasabb verziószámú operációs rendszer, vírusmentes, megbízható módon internet kapcsolatot létesítő gép), amelyet a résztvevők a gyakorlati képzésre hozzanak magukkal! Vállalkozásunk wifi-n keresztül biztosítja az internetes elérhetőséget. A képzések jellegére való tekintettel a résztvevők száma korlátozott, azonban a minimális csoportlétszám: 15 fő. A jelentkezési lapok és a technikai igényre vonatkozó tájékoztató megtalálható hírlevelünk mellékleteként, vagy letölthető a honlapról.
10 perc olvasás A magyar közvéleményt – részben a történészeket is – mindig is sokat foglalkoztatta és foglalkoztatja a késő középkori hadtörténet, azon belül is Mátyás király zsoldosseregének, a "fekete seregnek" a kérdésköre. Bármennyire az érdeklődés homlokterében áll e téma, meglepő módon még mindig rengeteg dolog vár tisztázásra. Az alábbiakban egyrészt rövid áttekintést adok a Mátyás-kori hadszervezetről, másrészt arra térek ki, hogy Mátyás király, vagy ahogy a cseh zsoldosok nevezték, "Mátyáska" halála után a "fekete sereg" katonáinak miféle sors jutott osztályrészül. A "fekete sereg" elnevezés – ahogy arra már 1925-ben rámutatott a kérdéskört monografikus igénnyel feldolgozó Tóth Zoltán – Mátyás király halála után bukkant fel. Mátyás király uralkodása idején érte el a zsoldos hadsereg a csúcsát. | Az élet szépségei. Pontosan nem tudjuk, hogy eredetileg kiket – a zsoldosok összességét vagy csak bizonyos egységeket – jelöltek ezzel a névvel. Az elnevezéssel először 1492 januárjában találkozunk egy Bécsben kelt oklevélben, amelyben kifejezetten a Sziléziából elvonuló csapatokat nevezték így.
Mintha a regék homályos, fátyolos világából csillámlanék át hősies, nagy és magasztos alakja, oly távol van tőlünk az idő, mely őt sajátjának nevezte s mégis oly közel, hogy érezni véljük a hatást, melyet nemzetére gyakorolt, s szívünket áthatja a szeretet melege, mellyel őt népe... Tovább Tartalom I. A Hunyadiak 7 II. Az új király 77 Mátyás királlyá választása 17 Európa Mátyás trónralépésekor 31 Magyarország katona-politikai helyzete 44 Király - Nemzet - Politika 53 III. "Fekete sereg" 83 A zsoldoshadseregek kora 83 Mátyás hadserege 87 A hadsereg szervezete, taktikája 96 Mátyás hadseregének harcrendje 107 A kor fegyverzete, katonai felszerelése 110 IV. Mátyás király fekete serege. Mátyás hadjáratai 131 Mátyás stratégiája 131 Az erdély-moldvai hadjárat 1467-ben 137 A cseh kérdés 138 A cseh háború (1468-1470) 142 A cseh-lengyel háború, Boroszló (1471-1474) 146 Az osztrák háborúk 151 V. Mátyás és a török 161 A török veszedelem 161 Mátyás török-politikája 167 Mátyás törökellenes harcai 177 Mátyás török elleni háborúinak mérlege 188 VI.