Az ügyvezető elmondta, hogy a munkálatok során felújították a tetőszerkezetet, megoldották a villámvédelmet, az építményről eltávolították a graffitiket, és a kilátó környezete is megszépült. Felújították az ott található asztal-pad garnitúrát és szalonnasütőket, díszkavicsos borítás került a talapzat köré, valamint elhelyeztek egy információs táblát, ami nemcsak a kilátó történetét, hanem a környékbeli látnivalókat is bemutatja. Megújult a Sós-hegyi kilátó | Startlap Utazás. – Köszönetet szeretnék mondani a műszaki-, erdőgazdálkodási- és karbantartó részlegen dolgozó munkatársaimnak, akik részt vettek a felújításban – zárta Meixner Barna. A munkálatokat Csaba István önkormányzati képviselő támogatta képviselői keretéből. Az átadón elmondta, igaz, hogy a kilátó nem az ő körzetében helyezkedik el, számára mégsem volt kérdés, hogy segítse a felújítás finanszírozását. Ahogy kifejtette, ez egy olyan projekt, ami egész Pécset érinti, hiszen minden városrészből jönnek fel ide kirándulók. A felújítás kapcsán a saját választókörzetük közelsége miatt érintett Siposné Bikali Éva és Sajgó György önkormányzati képviselők is elismerésüket fejezték ki a városüzemeltetési társaság felé.
A kilátó már évek óta le volt zárva. A Pintér János Parkmegújítási Program keretében megszépült az 1988-ban átadott, de balesetveszélyes állapota miatt már évek óta a túrázók előtt lezárt Sós-hegyi kilátó, így a kirándulók egy újabb, csodás panorámát garantáló kilátót tudnak meglátogatni a Mecsekben, írta meg a. A kilátó már évek óta le volt zárva. A tetőszerkezete olyan rossz állapotba került, hogy az nem csak balesetveszélyes, hanem életveszélyes is volt. A projekt keretében megújult a tetőszerkezet, és az építmény villámvédelméről is gondoskodtak. Az épület felső, fa szerkezetét is rekonstruálták, illetve a kilátót elcsúfító grafitiket is eltávolították. Megszépült a Sós-hegyi kilátó előtti területe is. Felújították az ott lévő asztalból és padokból álló garnitúrát, rendbe tették a szalonnasütő helyeket illetve az épület homlokzata körüli rész egy díszkavics-borítást kapott. Egy információs táblát is kihelyeztek a külső falra, amelyen magáról a kilátóról, és a környékről is hasznos tudnivalókat olvashatnak el a kirándulók, túrázók.
A program keretében a BIOKOM NKft. az idei évben a Niké szobor környezetének rendezését, a Tettyei Panoráma sétány megújítását, a Mandulás tornapálya állomásainak és ehhez kapcsolódóan a Sós-hegyi kilátónak a felújítását, a Malomvölgyi parkerdő, a Puskin téri és a Jánosi Engel Adolf tér (Árkád park) megújítását tervezi elvégezni. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Puskin Anyegin című verses regénye 1823 és 1830 között keletkezett. A szerző részletekben adta ki. 1825-ben kis kötetben került az olvasó elé az első rész, 1828-ban az addig írt hat ének hagyta el a nyomdát. A teljes mű 1833-ban jelent meg először. Keletkezés: Puskin dél-oroszországi száműzetése idején, Kisinyovban kezdte el írni 1823. május 9-én és több mint 7 éven át dolgozott rajta. Puskin Anyegin Olvasónapló. 1830 őszén fejezte be Bolgyinóban (amikor a kolerajárvány miatt vesztegzár lépett érvénybe és az egész őszt ott kellett töltenie a birtokán). A hosszú keletkezési idő következtében a mű alakulása követte Puskin életének alakulását, aki többször változtatott a regény tervezetén és terjedelmén. Az első rész végén még az volt a szándéka, hogy ír vagy 25 éneket. A tervbe vett 12 fejezetből előbb 9 lett, majd félredobta az Anyegin utazásáról szóló versszakokat, így végül a mű 8 fejezetre zsugorodott. Puskin kedvetlenségét, elfáradását jelzi, hogy a 6. és a 8. fejezet megírása között több mint 4 év telt el. Történelmi háttér: Oroszországban a 19. század elején a legtöbb kelet-európai országhoz hasonlóan elavult feudális viszonyok uralkodtak és a cári önkény szította az elégedetlenséget.
Annak a belső konfliktusnak a leírása, amely a vágyak, a lelkiismeret, a kötelesség és a társadalmi elvárások között felbukkan. A "Bartók+Szlávok 2008" Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon színre kerülő Anyegin produkció Peter Konwitschny, az egyik legizgalmasabb kortárs német operarendezőnek 1995-ben, a Lipcsei Operában készült munkája, amelyet Johannes Leiacker díszlet- és jelmeztervezővel dolgozott át a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház színpadára. Larina, egy földbirtokos özvegye egyedül neveli két leányát, Tatjánát és Olgát. Olga vőlegénye, az ifjú Lenszkij barátjával, Anyeginnel látogatóba érkezik a családhoz. Tatjána és Anyegin szinte azonnal vonzalmat éreznek egymás iránt. A híres levéljelenetben Tatjána meg is vallja szerelmét, azonban Anyegin nem viszonozza azt. A Tatjána születésnapján rendezett bálon Anyegin provokálja Lenszkijt. A kor szokása szerint a barátok párbajoznak, Lenszkij életét veszti. Néhány év múltán egy szentpétervári bálon Anyegin és Tatjána ismét találkoznak.
Míg Nyugat-Európában a forradalmak után kialakuló új polgári rend okozta a csalódást és a kiábrándultságot, itt egy emberibb társadalmi berendezkedés utáni vágy volt a hajtóerő a romantika irányzatának kialakulásához. Ez adott lendületet az orosz romantikának, amely itt, akárcsak a többi kelet-európai országban, nagyjából 20 évvel később jelent meg, mint nyugaton. Oroszországban a romantika megjelenése az 1820-as évekre tehető, és itt is a nemzeti öntudat felébredését hozta magával. A Napóleon ellen vívott heroikus küzdelem 1812-ben, és a franciák feletti győzelem fokozta a nemzeti nagyság érzetét. E nagy honvédő háború után a társadalom már nem akart visszatérni a régi rendhez, az értelmiségiek körében terjedni kezdtek a felvilágosodás szabadságeszméi. Az orosz nép úgy érezte, miután megszabadította Európát a zsarnokától, ő maga is levetheti a maga igáját. 1815-ben titkos társaságok jöttek létre, melyeknek tagjai a szabadságért akartak harcolni és meghalni. A dekabrista mozgalom hívei 1825-ben megpróbálták kirobbantani az első forradalmat Oroszországban, de a cári hatóságok a felkelést vérbe fojtották, a mozgalom 5 vezetőjét felakasztották, 120 résztvevőjét Szibériába száműzték.