Érthetetlen egy feltételezés és életszerűtlen is. Kiss visszavitele elött nem titkolta, hogy ő össze van csomagolva azaz készül arra, hogy vissza kell mennie. Igaz ezt a mentelmi jogáról való lemondása után nyilatkozta az Esti Újságnak. Mint ismeretes Kiss azért került előzetesbe és vád alá több mint 3 évvel ezelött, mert nejével összeveszett és a felesége késsel rátámadt, majd dulakodni kezdtek. Letartóztatták a NAV-os felső vezetőt, akár tíz évet is kaphat | 24.hu. A NAV vezetője súlyos sérüléseket szenvedett, de ő is megszurkálta gyermekének anyját. Az ügyben kiderült felesége pénzt kért cserébe közös gyermekükért azért, hogy az apjánál maradhasson. Kiss azonban nem fizetett ekkor kezdődött a családi dráma. vissza a hírekhez
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2021. április 19-ig – elrendelte annak a két férfinak a letartóztatását, akik ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt van büntetőeljárás folyamatban. A megalapozott gyanú szerint az egyik terhelt felvette a kapcsolatot a NAV-nál vezető beosztásban dolgozó másik gyanúsítottal és közbenjárását kérte abban, hogy egy – korábban az érdekeltségébe tartozó – cég ellen folyó adóhivatali eljárás mihamarabb lezáruljon. Milliárdos adócsalás miatt letartóztatták a nagybani piachoz köthető egyik legnagyobb cég tulajdonosát, egy volt NAV-os még szökésben - PestiSrácok. A NAV tisztviselő közölte, hogy ha a cég befizeti az adóhivatal felé fennálló tartozását, akkor el tudja érni az eljárás gyors befejezését, azonban ha ez nem történik meg, akkor megvan az esély arra, hogy a cég ellen folyó vizsgálatot kiterjesztik a társaságot érintő kölcsönügyletekre is. A másik terhelt erre jelezte, hogy a szervezet rendezni tudja az adósságát, ezért a NAV-vezető intézkedni kezdett, ennek következtében a cég ellen indított adóeljárás végül még azelőtt befejeződött, hogy a társaság befizette volna az elmaradását.
Emellett értesüléseink szerint a NAV első körben nem tartott minden F. Ferenchez köthető ingatlannál házkutatást. Az ügyben korábban megkerestük a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészséget is, ők azt közölték, hogy minden tervezett helyre végül kiszálltak. Hozzátették: a nyomozó hatóság foglalt le készpénzt, azonban arról, hogy ezt kitől és mely helyszínen tették, a nyomozás érdekeire figyelemmel nem adtak tájékoztatást. Index - Gazdaság - Költségvetési csalás gyanújával vitték el a meccsek biztosításával foglalkozó Tóth Csabát. Értesüléseink szerint F. Ferenc személye azért is érdekes, mert őt egy olyan bűnözői kör segíti, akik, különböző vállalkozásoktól és üzletemberektől többszáz millió forintot szedtek már össze országszerte úgy, hogy védelmet ígértek nekik a NAV-val szemben. Úgy tudjuk, ennek a körnek valóban lehetnek hatósági összeköttetései, így tudtak információkat juttatni F. Ferencnek is. Értesüléseink szerint az ügy a rendőri szervek, az adóhivatal és titkosszolgálatok munkatársai, illetve politikusok ellen nyílt nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF) is eljutott, de kérdésünkre, hogy a hatósági érintettség okán indult-e befolyással üzérkedés, vagy vesztegetés gyanúja miatt nyomozás, korábban azt válaszolták, hogy a "megjelölt ügyben nincs közölhető adat".
A bíróság álláspontja szerint a bűncselekmény tárgyi súlya és a várható büntetés mértéke önmagában nem alapozza meg a gyanúsítottakkal szemben a szökés, elrejtőzés veszélyét. A bíróság a bűnismétlés veszélyét sem találta megállapíthatónak, mivel az adóhivatali dolgozó a továbbiakban nem rendelkezik olyan hivatali helyzettel, amely révén újabb, hasonló bűncselekmény megvalósulásától kellene tartani. Figyelemmel a gyanúsított előéletére és személyi körülményeire, a bíróság más jellegű bűncselekmények elkövetésének kockázatát sem tartotta valószínűnek. Indokolásában a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen eljárásban érintett korrupciós cselekmény tárgyi súlyát elsődlegesen nem – a gyanú szerinti – adott vagyoni előny értéke határozza meg, hanem a passzív vesztegető által megszegett kötelezettség jellege és mértéke, valamint ezzel összefüggésben pedig a befolyásolással érintett eljárás mibenléte. Összességében a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy semmiféle kétség nem férhet hozzá, hogy a cselekmény konkrét tárgyi súlya mindkét gyanúsított esetében a mindennapi bírói gyakorlatban előforduló esetekhez képest szinte példa nélkül álló mértékben kirívó.
A nyomozó főügyészség indítványozta az őrizetben lévő gyanúsítottak letartóztatásának elrendelését, mert álláspontja szerint a gyanúsítottak jelenlétének biztosítása – a szökés, a bizonyítás megnehezítésének, továbbá a hivatalos személy esetében a bűnismétlésnek a veszélyére tekintettel – csak a legszigorúbb kényszerintézkedéssel érhető el. A bíróság elrendelte mindkét gyanúsított letartóztatását – közölte a KNYF.
A magyar jog szerint az előzetes letartóztatás a másod-, vagy akár a harmadfokú eljárás során is fennmaradhat. Ezzel szemben Strasbourg csupán az elsőfokú határozat meghozataláig fennálló szabadságvesztést tekinti előzetes letartóztatásnak. Azaz függetlenül attól, hogy a terhelt ügyében még nem született jogerős ítélet, a strasbourgi benyújtási határidő megindul legkésőbb az elsőfokú ítélet kihirdetésével. A határidő akár korábban is megindulhat, amennyiben az eljáró bíróság még az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően megszüntette a terhelttel szemben a letartóztatást. Megjegyzendő, hogy a Bíróság gyakorlata értelmében általában mindaddig nem lehet Egyezmény-ellenesen elhúzódó letartóztatásról beszélni, amíg a kényszerintézkedés elrendelésétől számított egy év el nem telik. Amennyiben egy évnél rövidebb tartamú előzetes letartóztatás miatt fordulna a terhelt a Bírósághoz, úgy – eddigi tapasztalataink szerint – a Bíróság újabb gyakorlata szerint elfogadhatatlannak nyilvánítaná az indítványt azon az alapon, hogy nem valósul meg az Egyezményben foglalt egyik emberi jog sérelme sem.
De ennél többet nem árult el a részletekről. Hadházy a Facebook-bejegyzésben próbálta értelmezni, hogy mi történt. Mi ennyire erős következtetéseket nem vonnánk le, de amennyire az ügyet ismerjük, egy számlagyárról van szó, és az a gyanú, hogy több magyar távközlési cég "fogadott be" ilyen számlát ettől a csapattól, ezért lehetnek érintettek többen is a szektor üzletemberei közül. Korábbi érdeklődéseink A történet hónapok óta kering, így korábban már mi is érdeklődtünk. Gál Katalin, Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség szóvivője kérdésünkre elárulta, hogy a nyomozást a Nemzeti Adó – és Vámhivatal folytatja és a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség felügyeli. Az ügynek több tucat gyanúsítottja van, közülük jelenleg egy személy áll letartóztatás hatálya alatt, további egy fő bűnügyi felügyeletben van. Az elkövetési érték a másfél milliárd forinthoz közelít áfa adónemben. A konkrét cégneveket, amelyek alapján beazonosíthatóak lennének annak vezetői, az ügyészségi szóvivő nem erősíthette meg, mert a sajtó tájékoztatása csak anonim módon történhet, de azt a szóvivő korábban nekünk is megerősítette, hogy a kérdéseinkben megfogalmazott szektorhoz és témához (vezető hazai távközlési cégekhez) köthető az ügy.
Zuzana Čaputová államfő szerint a szlovákok és a magyarok közös jövője szempontjából fontos, hogy azt keressék, ami emberként és polgárként összeköti őket. -illusztráció- (Fotó: TASR) "Egyben tartsuk tiszteletben a nyelvi és kulturális különbözőségünket, hiszen azok kölcsönösen gazdagítanak bennünket" - írta Čaputová abban a kétnyelvű bejegyzésben, melyet csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján tett közzé a közösségi hálón. A békeszerződés aláírása Čaputová szerint új korszakot nyitott a szlovákok és a magyarok együttélésében. Országszerte és a határokon túl is megemlékezik a magyarság. "Bár a történelmünket olykor eltérően értelmezzük, közös múltunk, élményeink, családi kapcsolataink, kulturális értékeink és közös eredményeink szoros köteléket alkotnak közöttünk" – olvasható a bejegyzésben. Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak együtt nagy dolgokat sikerült véghezvinniük. "1989-ben együtt vívtuk ki a szabadságot, majd néhány évvel később egyesült erővel védtük a demokráciát. Közösen éltük meg Szlovákia megalakulását, csatlakozását az Európai Unióhoz, illetve NATO-taggá válását.
Megemlékezés a gimnáziumban Az 1920. június 4-ei Trianoni békeszerződés aláírásáról emlékeztek meg a Bocskai István Katolikus Gimnázium és Technikum tanulói és dolgozói június 4-én a reggeli órákban. A diákok és tanáraik az iskola hátsó udvarán gyűltek össze, ahol meghallgatták a 8. H-s tanulók műsorát. Király Zoltán, tanár beszédet mondott a békeszerződésről… Közös emlékezés Trianonra Esztergomban és Párkányban A Nemzeti Összetartozás Napján a 101 évvel ezelőtti trianoni döntésre emlékezve közösen tartanak megemlékezést június 4-én, pénteken Esztergomban és Párkányban. A Duna túloldalán fél négykor a tavaly elhelyezett Trianon emlékkőnél Bolya Szabolcs, az MKP érsekújvári járási elnöke mond beszédet, az Ady Endre Általános Iskola diákjai… Így emlékezett Nógrád a trianoni békediktátumra Pénteken a magyarság a gyászos trianoni békediktátum aláírásának 101. Index - Belföld - A második világháborútól máig húzódó jóvátétel. évfordulójára emlékszik. Megyeszerte tartottak koszorúzásokat az emlékhelyeken, néhány helyen éjszakába nyúlóan emlékeznek az országcsonkításra.
A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását. Zuzana Čaputová szerint fontos, hogy a szlovákok és a magyarok azt keressék, ami összeköti őket | Paraméter. A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg. Nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság ugyanolyan diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen az akkori többségi magyarságot vádolták, csupán a szerepek fordultak meg.
Az első választásokat követően nőtt a vandalizmus, aminek célpontjai különböző vallási, történelmi emlékhelyek voltak. Az Amerikai Egyesült Államokkal is ismét ellenséges lett a viszony, miután a Muszlimok Ártatlansága című film bemutatóját követően tüntetések kezdődtek az amerikai konzulátus előtt. A helyzet elmérgesedett, a tüntetők rakétavetővel lőttek az épületre, ahol Christopher Stevens amerikai nagykövet is életét vesztette. Az elmúlt évtizedben több választást is megkíséreltek tartani, azonban egyik alkalommal sem sikerült erős, egységes kormányt alakítani. A két fő rivális keleti és nyugati részre osztotta az országot. A tripoli központtal rendelkező úgynevezett Nemzeti Egyezmény Kormánya a nyugati felet uralja, és őket ismeri el az ENSZ hivatalos kormányként. Ugyanakkor a keleti országrészen megalakult a Tobruk-kormány és vele a Líbiai Nemzeti Hadsereg, ami szuverenitásának helyreállításáért küzd. Mik a kilátások? A bizonytalanság, illetve, hogy több vallási fanatikus mozgalom is megerősödött eközben, hadszíntérré változtatta az országot.
Elrendeltetett. Már minden eldőlt addigra, hogy a magyar békedelegáció vezetőjeként Apponyi Albert százkét évvel ezelőtt, 1920. január 16-án a párizsi külügyminisztérium épületében elmondhatta védőbeszédét. Magyarország sorsáról, az állam területének nagyságáról és a háborús jóvátétel mértékéről a győztesek nélkülünk, egymás között döntöttek. Magyarországot az első világháború kirobbanásakor alkotmányjogi értelemben nem lehetett önálló államnak tekinteni, hiszen a dualista monarchia részét képezte. Ebből nem csak az következik, hogy nem volt önálló hadviselő fél, de az is, hogy az antanttal semmilyen diplomáciai kapcsolatban sem állt. Még a hadakozásokat 1918. november 3-án lezáró padovai fegyverszünetet is a monarchia, és nem Magyarország nevében kötötték meg. Tíz nappal később azonban az antant képviselőjével Károlyi Mihály már Magyarország miniszterelnökeként tárgyalt. A Belgrádban aláírt második fegyverszüneti egyezmény sok mindenben felülírta a padovai megállapodást – természetesen a kárunkra.
1947. február 10-én a párizsi békeszerződések aláírásával lezárult a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára. Hazánk esetében az 1947-es párizsi békeszerződés alapját az a fegyverszüneti megállapodás képezte, amelyet 1945. január 20-án az ideiglenes kormány kötött a Szovjetunióval. Ez alapján Magyarország hadat üzent Németországnak, és egyúttal 300 millió dollár jóvátétel fizetését vállalta a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia felé. A jóvátételt hat esztendő alatt, egyenlő részletekben kellett megfizetni, mégpedig a győztesek által meghatározott árukban és árakban. A megállapodás alapján hazánknak kellett állnia a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi ellátásával kapcsolatos költségeket is. Háromszázhetven tonna arany Az újabb vesztes világháború nem a trianoni határokat állította helyre teljes egészében: az 1945-ös fegyverszüneti egyezmény és az 1947-es párizsi békeszerződés tekintettel volt az 1920-as évek határkiigazításaira, és a magyar–csehszlovák határ kivételével az 1938. január 1-jei határokat állította vissza.