Kántor Péter Versei / Gyerekmanok - G-PortÁL

Monday, 29-Jul-24 12:55:05 UTC

Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetőrseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012). A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin: A kapitány lánya (2009).

Jól nyomon követhetően rajzolódik ki ennek a költészetnek a sokszínű egyhangúsága, valamint az a megmentett személyesség is, amely a Kántor-versek legjellemzőbb sajátja. Megmentett személyesség abban az értelemben, hogy Kántornak a verseiben muszáj visszatalálnia az emlékeihez; ez számára retorikai és egzisztenciális kérdés. Képekbe, tárgyakba, és – a nagy elődöt idézve – jambusokba kapaszkodik. Ezért is legszemélyesebb-legsajátabb műfaja az elégia; nem is csak műfaj, sokkal több annál: beszédmód és világkép. Ennek következtében az elégikusság hol a banalitások felé lágyul, általában ebből születnek a dalok, sanzonok; vagy pedig az általánosság és a filozofikus létpásztázás felé tágul, ebből pedig a nagydikciójú hosszúversek jönnek létre. Kántor a könnyed(nek) hangzó dalok és a nagyfeszültségű, szimfonikus hosszúversek mestere. A Kántor-versek világa egyszerre kozmikus és banális. A versek beszélője, a lírai szubjektum, akit nyugodt szívvel azonosíthatunk Kántor Péterrel, a világ szerkezetében egyszerre fedezi fel a nüanszok örökkévalóságát és a metafizika pillanatnyiságát.
Azt hiszem ha egyszer úgy ébrednék, hogy nem vagyok elveszett, megvan mindenem, magamra rettentően haragudnék, mert az azt jelentené, hogy sosem szerettelek. …pedig mindennél jobban. Pilinszky János: Áldott szédület A fény homályt, az árnyak mélye fényt szül, szorong a száj, remegve egyre szédül, mint szélhimbálta, imbolygó virágban a léha szív, és mintha súlyos áram érintené, alél a test, s a szem már a drága szempár csak mereng a csöndben, mint ismeretlen tengerfenéknek alján két gyöngyszem. Két árva gyöngy, amely csodál s csodás, míg oldja-bontja zászlóját a láz, hogy mint a szél, a szálló angyalok, sehol se, mégis mindenütt vagyok, hogy szinte már szeráfi lendülettel csak szárnyalok, mint száll az illó ihlet, mint angyalok, kik parttalan terekben keringnek. S már nem lehetne könnyed metszeten se lágyabb, mint most lágy a szám s kezem, az idegekben érlődő halál árnyalja kezem tartását s a szám. S oly lágy az ív is, mellyel mélyre hajtom ájult fejem, s hagyom, hogy égi láz égessen át, hogy csontomig lehasson a varázs.
201 J. A. : Sárga füvek 203 A kozmosz énekéből 204 Álmodtam én 205 És ha mégis 206 Pomáz hosszú falu 208 Ki őriz mit?
Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000). Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.

279 Messziről sűrű hó 282 Jelentéstétel 283 Jó annak 284 Disznószag 285 Nyúl 286 Egy zsák 287 Mit kell tudnia istennek? 288 Kétszáz lépcső föl és le (2005) (Gyerekversek) Fut az erdei ösvény 293 Nagy bummtól nagy reccsig 295 Nagypapa 296 Nagymama 297 Bújócska 298 Kalapos 299 Reggeltől estig 300 Fekete Gáspár 301 Hétfő, kedd, szerda 302 Torony Ernő 304 Álmodozik Torony Ernő 305 Két hangra 306 Kutyabaj 307 Ejha!

A gyermekek életének legnagyobb részét a játék és a mese- élmények töltik ki. Színes, kedves rajzocskákkal teli könyvünkkel mi az utóbbi, a mesék világába repítjük őket. Közös, meghitt pillanatokat élhetünk át gyermekeinkkel meseolvasás közben, amely nemcsak kellemes szórakozást nyújt számukra, hanem alakítja a jó ízlésüket, a fantáziájukat, gazdagítja azon képességeiket, amelyekre a való életben szükségük van. Gyerekmanok - G-Portál. Olvassunk gyakran nekik, hogy mire kisiskolás korba érnek, önállóan is szívesen vegyék majd kezükbe a rengeteg izgalmat rejtő könyveket.

Gyerekmanok - G-PortÁL

Így szólt egyszer a tyúkocska tyúkanyóhoz: - Éhes vagyok, kérlek szépen, süssél nekem kalácsot! - Jól van, tyúkocskám, sütök neked kalácsot – mondta tyúkanyó. – Most menj szépen, és hozzál nekem fát az udvarról, hadd rakjak tüzet, anélkül nem sül meg a kalács. Ment a tyúkocska, ment az udvarra a fáért. Ahogy az udvarra ért, szembe jött vele egy nagy-nagy kandúr. A nagy-nagy kandúr azt mondta a tyúkocskának: - Miau, ham! Én most téged bekaplak, meg is eszlek! - Ne egyél meg, kérlek szépen, ne egyél meg engem! Fát viszek most tyúkanyónak, tyúkanyó majd kalácsot süt nekem, s ha nem bántasz, kapsz egy nagy darab kalácsot tőlem! A macska úgy gondolta, sokkal többet ér egy nagy darab cukros kalács, békén hagyta hát a tyúkocskát. A tyúkocska összeszedte a fát az udvaron, bevitte tyúkanyónak. - Jaj, tyúkanyó, nagy baj van! – mondta. A falánk tyúkocska. - Mi a baj, tyúkocskám? - Az a baj, hogy az udvaron összetalálkoztam a macskával, az – ham! – be akart kapni, meg akart enni, én meg azt mondtam neki, ne kapjon be, ne egyen meg engem, inkább adok neki a kalácsomból.

A Falánk Tyúkocska Mesekötény - Meska.Hu

Eleven, csodaszép, gondosan elkészített könyv. Nagyon köszönöm! " mucilanya

– mondta. - Mi a baj, tyúkocskám? - Az a baj, hogy az udvaron összetalákoztam a kandúrmacskával, s kandúrmacska – hamm! – be akart kapni, meg akart enni, én meg azt mondtam neki, ne kapjon be, ne egyen meg engem, inkább adok neki a kalácsomból. - Egyet se búsulj, tyúkocskám. – mondta tyúkanyó. – Olyan nagy kalácsot sütök neked, hogy akár három kandúrmacskát is jóllakathatsz vele! Hamarosan megsült a nagy kalács. Tyúkanyó enni hívta tyukocskáját és így bezsélt hozzá: - Egyél, tyúkocskám, egyél jó étvággyal! De el ne feledd, hogy a kandúrmacksának is jár ebből a kalácsból! Megígérted neki! - Tudom – mondta a tyúkocska, s azzal nekilátott enni. Ette, ette a finom cukros kalácsot, addig ette, míg az utolsó morzsát is megette. Csak akkor jutott eszébe a kandúrmacska meg az, hogy ígért neki. - Jaj, tyúkanyó – siránkozott-, mind megettem a kalácsot, egy morzsát sem hagytam belőle, jaj, most mitévő legyek? A falánk tyúkocska mesekötény - Meska.hu. - Ó, te falánk, ó te szószegő tyúkocska! - Ne haragudj rám, tyúkanyó – siránkozott a tyúkocska.