A JÖVŐKUTATÓ RAB ÁRPÁD // Előzetes - YouTube
forrás: Prím Online, 2020. november 28. 17:22 Villámsebességgel terjednek az 5G-technológia alkalmazási területei a világon, Pekingben a minap hoztak létre egy 5G-alapú – teljes mozgásszabadságot biztosító – teleorvoslási és elsősegélynyújtó rendszert, de a technológiát a távorvoslás mellett a bányászat, a kikötői logisztika vagy a nyomdatechnika területén is bevetették már – hangzott el a Huawei Technologies Hungary budapesti és shenzheni online sajtótájékoztatóján. A vállalat szerint 2030-ban a mobilhálózatok már 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak, 2035-re pedig az 5G-által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4, 6 százalékát adja. Index - Tech-Tudomány - Az ember nem feltétlenül része a jövőnek. Rab Árpád infokommunikációs társadalom és jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy véli, hogy az ötödik generációs mobilhálózati technológia nemcsak lehetőség, gazdasági szükségszerűség is, az életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája. Ezidáig világszerte több mint 120 kereskedelmi 5G-hálózatot indítottak el, 70 százalékuk a Huawei Technologies hálózati megoldásain is működik (Az európai 5G-hálózatok több mint fele használja a vállalat hálózati eszközeit).
Lesz-e jövőnk? Ha lesz is, milyen? Nem sok olyan ember van, akiben ne fogalmazódott volna meg ez a kérdés akár a klímaválság, akár a globális gazdaság és politika híreit olvasva. De vajon egy jövőkutató is annyira borúsan és sötéten látja a jövőt, mint az átlagemberek? OPH - Jövőkutató: az ösztönzés hatékonyabb, mint a szabályozás (3.rész). Dr. Rab Árpád jövőkutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy jár-e lemondásokkal, ha azt szeretnénk, hogy az emberiség továbbra is részese legyen a jövőnek. Míg az ötvenes évek a pozitív jövőképről szóltak, és a nyolcvanas években is pozitív töltetűek voltak a sci-fik, mostanában szinte csak disztópiákat lehet látni jövőben játszódó filmekben. Robotokat akartunk, most, hogy itt vannak, attól félünk, hogy fellázadnak ellenünk, vagy hogy vége lesz a világnak, ha egyszercsak eltűnik az internet. A podcastben szó esik többek közarról is, hogy: Mi a helyzet az Elon Musk által alapított Neuralinkkel? Tényleg feltölthetjük az agyunkba a világ tudását, és a jövő drogjai is digitális úton hatnak majd?
Munkája befolyásolja a döntéshozókat is – ez pedig óriási felelősség. Számtalan esetben előfordult már, hogy kutatási eredményeikre támaszkodva fejlesztett egy cég valamilyen szolgáltatást, vagy terméket, tucatnyi kormányzati stratégia megírásában működtek közre kutatótársaival – rendkívül inspirálónak tartja, hogy közvetlenül valós társadalmi vagy üzleti problémák megoldásában vehet részt. Pályafutása során több innovációs fejlesztés projektgazdája volt, ezek eredményeképpen új termékek, technológiai megoldások születtek, amiket azóta az üzlet használ. Sokszor ad tanácsokat nagy cégeknek stratégiai fejlesztés terén, ami nem csak üzleti, de szakmai felelősségvállalással is jár. Jövő trendek - Dr. Rab Árpád jövőkutató előadása. Erdélyi gyökerek Rab Árpád Erdélyben született, 1990-ben általános iskolás volt, amikor Magyarországra költöztek. A család eredetileg két b-vel írta a Rabbot, de a román kormány szerette ezeket a nemesi neveket megrövidíteni, így lett ő Rab Árpád Szörény az anyakönyvben. Nemrég újságíró barátja írt cikket azokról, akik 1989-ben voltak gyerekek Romániában.
A tömegközlekedésben rendkívül drága intelligens rendszereket működtetni – jegyezte meg, de például Budapesten található a világ egyik legfejlettebb irányító rendszere, a BKK Futár. Ugyanakkor a cégek is részévé válhatnak a közlekedés szervezésének, amikor saját buszokkal szállítják a dolgozóikat – mutatott rá -, ám ezek is akkor jók, ha jól vannak kitalálva. És sok közlekedési, logisztikai kihívás van a nagy gyárak, vállalatok területén belül is – emlékeztetett -, ezeknél gyakran találkozni szellemes megoldásokkal, például kis robogók vagy éppen görkorcsolya használatával. A kutató beszélt az iskolabuszok jelentőségéről is, ahol nagyon jól megragadható a teljes költség-haszon folyamat, és látványosan szemlélteti az előnyöket is: egyrészt a gyerekek védett környezetben utaznak, a közös utazásnak közösségképző ereje van és még reklámot is csinál az iskolának, másrészt több tucat autóval csökkenhet a járműszám azzal, hogy nem a szülő viszi az iskolába a csemetéjét. Jó lehetőség – jegyezte meg -, de Magyarországon ennek korlátja, hogy nagyon sok irányból érkeznek a tanulók.
Ön is így látja? Ez valamilyen szinten ma is zajlik már, de két fajra, vagy kasztra azért nem különülhet el az emberiség, mert az arányok nagyon szélsőségesek lennének. Lassan a világ vagyonának 99 százalékát a népesség egy százaléka birtokolja. Ma is azt látjuk, hogy mondjuk egy menő színésznő akár évtizedeket is el tud tüntetni a korából, nem csak a Botox-kezelések, de az egészségesebb élet, jobb lakás, jobb étel miatt. Ha őt odaállítanánk egy indiai nyomornegyed beteg, alultáplált lakója mellé, kis túlzással már most is mondhatnánk, hogy nem ugyanahhoz az emberi fajhoz tartoznak. A teljes interjút a Népszava közli.
Két ellentétes tendenciát láthatunk ugyanis, amelyek egyidőben vannak jelen. Egyrészről az európai és az amerikai, de a magyar közbeszédben is központi kérdéssé vált az internetes platformok negatív hatása. Az egyes kormányzatok bírságok tucatjait rótták és róják ki rájuk változatos indokokkal. Az EU már eddig is féltucatnyi jogszabályban igyekezett "megfékezni" őket, és még legalább ugyanennyi jogszabály áll elfogadás előtt. A társadalom-, jog-, gazdaság és médiatudomány képviselőinek egy része rendkívül kritikus: a platformok kihasználják az embert, túlterhelik pszichésen és mentálisan, visszaélnek az adatainkkal, szétrobbantják a hagyományos nyilvánosságot, megingatják az alkotmányos rendet és így tovább. A konferencián Lawrence Lessig jogászprofesszor felvetette, hogy a platformok mérgező algoritmusait úgy kellene szabályozni, mint a veszélyes anyagokat vagy a gyógyszereket. Másrészről az emberek szemmel láthatóan szeretik őket használni, sőt olykor makacsul ragaszkodnak is hozzájuk.
Gedeon Zsolt edző, és edzőként sok dolgot megtapasztalt a járvánnyal és az arra adott oltással kapcsolatban. Ő nem virológus, nem politikus, nem újságíró. A véleményét csak szűk körben tudja terjeszteni - de ez nem akadálya annak, hogy őszinte legyen. Azért, mert aggódik a sportolóié el a pár napja írt bejegyzését: "Edzőként mondom az oltás nagyon nincs jó hatással a futókra. Hazánk egyik legjobb futója oltás után négy nappal kórházban van szívritmus zavarokkal és magas pulzussal. Sok edzővel azt beszéltük, hogy az oltatlan futóink sokkal stabilabbak és jobban lehet őket terhelni, az oltottak többet betegszenek meg ezért nagyon hektikusan lehet velük dolgozni, mint anno nagy átlagot tekintve. Nekem 68 futóm van, jelenleg 9 covidos, mindegyik be van oltva. Oltás után edzés péntek enikő. Az oltatlan futóinkon is átment a covid, de sokkal lazábban és könnyedén. Jelenleg a 9 oltott covidos futóm közül három 39-40 fokos lázzal küzd, egy nagyon erős hát- és ízületi fájdalmakkal, egyik pedig az oltás után három nappal kórházba került magas 120s nyugalmi pulzussal, ami nála oltás előtt 47-54 volt.
Ha ezt betartja, erősebb lehet a koronavírus elleni védőoltás hatása! A rendszeres testmozgásnak számtalan pozitív hatása van az egészségünkre, többek között a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet is javítja. Tech: Egy új kutatás szerint hatékonyabb lehet a koronavírus elleni védőoltás, ha mozog egy kicsit | hvg.hu. Ráadásul, még a koronavírus elleni védőoltás is hatékonyabb azoknál, akik sportolnak – állítja egy kutatás. A rendszeres mozgás erősíti az immunrendszert, erősíti a védőoltás hatását is Régóta tudjuk, hogy a rendszeres, nem túlságosan megerőltető testmozgás (mint amilyen a hetente többször végzett súlyzós edzés, kocogás, séta, úszás, jóga vagy kerékpározás) számtalan előnnyel kecsegtet, hatására többek között csökken a krónikus betegségek kialakulásának esélye, javul a szív és a tüdő egészsége, nem is beszélve a hangulatra vagy az agyműködésere gyakorolt pozitív hatásokról. A rendszeres mozgás az egyik legkiválóbb immunerősítő is egyben, akár harmadával is csökkentheti annak a rizikóját, hogy valaki elkapjon valamilyen fertőző betegséget, vagy a fertőzés után súlyos, akár halálos kimenetelű szövődmények alakuljanak ki nála.
Kipróbáltam az InfraTrainert! 🙂 Igazság szerint alapból spinning megszállott vagyok. Aztán egyszer szembejött a hirdetés, hogy InfraTrainer… Cardio edzés, alakformálás, meg magyar találmány voltak a hívószavak. Kaptam fel a fejem azonnal, nézzük meg is ez valójában, ami jó lehet cellulit masszázs kezelés kiegészítőjeként. 🙂 Egy bicikli, amin félig fekvő helyzetben ülünk az edzés során és aminek az ülése egy mágnesterápiás ülés. A wellness gépbe infrasugárzók vannak beépítve. Az edzés alatt az infrasugarak a bőr alá hatolva a zsírszövetet oldják, ami az edzés során távozni kezd a szervezetből izzadság formájában. Az edzés maga rövidebb, mint a megszokott cardio edzéseké, azonban annál jóval intenzívebb. A leírtak szerint 50 perc alatt 600-800 kilokalóriát éget el el az ember fia, lánya egy InfraTrainer edzés közben. Szerencsére nincs semmilyen betegségem, így nyugodtan belevághattam, azonban daganatos vagy szívbetegeknek, cukorbetegeknek és aki kisbabát vár vagy szoptat, annak mindenképpen érdemes előzetesen orvosával megbeszélnie mielőtt kipróbálja az InfraTrainert.