Háromnapos láz: lázas roham A fertőzés eseteinek körülbelül egyharmadában a háromnapos láz lázas rohammal is járhat. A gyermek elveszíti az eszméletét, és ritmikusan megrándul mind a karjával, mind a lábával. Ez nagyon aggasztónak tűnik, de a lázas roham általában néhány perc múlva leáll, és nincs következménye. Ennek ellenére egy ilyen eset után sürgősen konzultálni kell a gyermekorvossal. Nagyon ritka esetekben három napos lázzal komplikációk, például agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, májgyulladás vagy retina gyulladás léphetnek fel. Háromnapos láz: okok és kockázati tényezők A háromnapos láz kórokozói a herpeszvírusok (humán herpeszvírus 6-os, ritkábban a 7-es típusú). A 6. Háromnapos láz tünetei. típusú herpeszvírusnak (HHV 6) két A és B alcsoportja (szerotípusa) van, csak a B változatnak van betegségértéke. A betegségek körülbelül 10-30 százalékát a HHV 7 okozza. A két kórokozó esetében a megjelenés átlagos életkora eltér. Míg a HHV 6 három napos lázhoz vezet, különösen az élet kilencedik hónapja körül, a HHV 7 sokkal később, az élet 26. hónapja körül váltja ki a betegséget.
Ráadásul van olyan védőoltás (pl. a rubeola elleni védőoltás), ami ártalmatlan oltási reakcióként szintén produkálhat kiütést. A szülők a pöttyök láttán a fertőző betegségtől félnek leginkább. A kiütésekkel járó gyermekbetegségek közül leggyakrabban a bárányhimlő, a skarlát és az ún. háromnapos láz fordul elő. Háromnapos láz vagy a foga jön?. Ismerjük meg ezeket! A bárányhimlő Erősen fertőző, a továbbadásához közvetlenül érintkezni sem kell a beteggel, elég rövid ideig közös, zárt légtérben tartózkodni vele. Ráadásul a vírusa már akkor fertőz, amikor még a betegségnek semmi jele nincs. A bárányhimlő bőrtünetei kb. 2 hetes lappangás után jelennek meg, testszerte előfordulhatnak. Az apró, piros, felpúposodó pöttyök később víztiszta nedvvel teli hólyagocskákká alakulnak. Ez a nedv a betegség előrehaladtával sűrűbbé, zavarossá válik, majd a kis pötty beszárad és apró sebhez hasonlóan gyógyul. Mivel a kiütések folyamatosan jelennek meg, a már száradó hólyagocskák mellett frissek és átmeneti szakaszban lévők is megtalálhatóak a kis betegen.
Balogh Andrea, gyermekgyógyász, Dr. Sarkadi Adrien, infektológus A kiütéses betegségeket általában a fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását keltik. A teljesség igénye nélkül áttekintjük, leggyakrabban mit tapasztalhatunk gyermekünk bőrén. Pelenkakiütés, pelenkadermatitis A pelenkakiütés nevéből következően főként csecsemőkorban fordul elő, a kisded bőrének pelenkával fedett részén pirosasan elszíneződött, gyulladt, foltszerű, helyenként összefolyó bőrpír formájában jelenik meg. Munkatársak A vizelet, széklet savas maró hatása miatt a bőr védőrétege sérül, a bőr felázik és begyullad. Tipikus mint a kiütés gyorsan jelentkező szövődmény, szinte társjelenség a felülfertőződés, leggyakrabban a bőr és a széklet normál flórájának tagjaival, elsősorban a Candida albicans gombával. Háromnapos láz kits . Ennek jele, ha a bőrtünetet foltszerű, fehér váladék fedi be. A megelőzés fő eszköze a vizelet- illetve székletürítés utáni gyors pelenkacsere, az új pelenka zárása előtt nedves, majd száraz törlővel történő áttörlés, ápoló, hidratáló krémek alkalmazása.
Egyes megfigyelések szerint a csecsemő- és kisdedkorban észlelt lázgörcsök jelentős hányadáért ez a fertőzés a felelős. A betegek közérzete a magas láz dacára is viszonylag jó, és egyéb tünet a lázas szakasz alatt csak ritkán jelentkezik. Olykor enyhe légúti hurutos panaszok lehetnek, laza széklet is előfordulhat. A láz hírtelen szűnik meg általában három nap múlva, és ezt követően test szerte foltos, rózsás bőrkiütések jelennek meg. A kiütések kezelés nélkül egy-két nap alatt nyomtalanul elmúlnak. A kórkép a jellemző lefolyásáról kapta az elnevezését és ez alapján a diagnózis is biztonsággal felállítható. Van ugyan laboratóriumi lehetőség a vírus kimutatására – elsősorban a nyálból-, vagy a fertőzés hatására termelődött ellenanyagok megmérésére a vérből, de a mindennapi gyakorlatban erre általában nincs szükség. A fertőzés átvészelése után tartós védettség alakul ki az újrafertőződéssel szemben. A lázas szakban a lázgörcs elkerülésére nagyon fontos a gondos lázcsillapítás és emellett a bő folyadékbevitelről is minden esetben gondoskodni kell.
Amíg a fogak át nem törik a fogínyt, addig az íny duzzadt lehet, de kialakulhat kékes-vöröses dudor is, amit előtörési hematómának nevezünk. Úgy tűnhet, mintha a terület meg lenne sérülve, de ez általában nem fájdalmas. Mit tehetsz a baba fogínyének fájdalma ellen? Amikor egy fog elkezd előtörni, azzal nyomást gyakorol az ínyre. Jó szolgálatot tehet egy tiszta, vizes, behűtött textilkendő vagy behűtött rágóka. Egy, a tiszta ujjadra csavart steril gézlappal is óvatosan átdörzsölheted, átmasszírozhatod a baba fogínyét. Ha nagyon nyűgös a fájdalom miatt, javasolt kikérned a gyermekorvos tanácsát arról, milyen egyéb fogzást könnyítő szereket vethetsz be, mint például a fogínygélek. Arra is érdemes odafigyelned, ha a baba fokozottan nyáladzik. Győződj meg róla, hogy a nap folyamán a lehető legszárazabb legyen a kicsi arca, mert a nyál miatt kiütéses is lehet, ami szintén kellemetlenséget okozhat neki. A baba esti rutinját is tartsátok, törekedj arra, hogy amennyire lehet, a fogzás ne zavarja meg a rendszeres lefekvési szokásokat.
Már az első évben látogassátok meg a fogorvost Néhány gyermeknek csak 1 éves kora körül nő ki az első foga, de még ilyen esetben is fontos időpontot egyeztetni a gyermekfogorvossal. Ott a fogorvosi ellenőrzésen túl érdemes a fogzással, a baba fogápolásával, a helyes fogmosási technikával, a cumival/a cumisüveggel, a hüvelykujj-szopással kapcsolatos kérdéseidet is feltenned.