A hetvenes évek nagy magyar slágerei közül öt kiesett a Csináljuk a fesztivált! elődöntőjében 2022. április 2., szombat, 21:02 Folytatódott a Duna TV-n a Csináljuk a fesztivált!, ez volt a harmadik elődöntő, a hetvenes évek nagy magyar slágerein volt a sor. Minden előadást itt megnézhet-meghallgathat. A Táncolj még! című slágerrel kezdődött az este, Nagy Adri 47 pontot kapott, nem tűnt nagyon boldognak. Hogy volt duna tv video. Az értékelés során kiderült, hogy a hetvenes években Balázs Klári Budán, a Nagyenyed és a Böszörményi utca sarkán lévő Sarokház diszkóba járt mulatozni, ahol Cintula pakolgatta a bakeliteket. Peter Srámek érkezett a Lady N-nel, amelyet épp az egyik zsűritag, Korda György tett népszerűvé itthon. Balázs Kári itt is elhintett egy sztorit, szerinte akkor nézte őt ki magénak Korda, amikor először adta elő itthon ezt a slágert. Gyuri bácsi megerősítette, hogy akkor szemelte ki magának a Skála együttesben éneklő Klárikát, aki akkor még egy vörös bombázó volt – azóta pedig eltelt bő négy évtized.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat – közölte az M5-ön Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán. Az egyetem kancellárja emlékeztetett arra, hogy a korábban a Duna TV székházaként szolgáló, frissen felújított épület az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének otthona lesz. Hogy volt duna tv guide. Szarka Gábor, az MTI kérdésére válaszolva elmondta: az oktatás újraindítása elsősorban a járványhelyzet alakulásától függ. Februárban a magyar egyetemeken még távoktatás zajlik, a filmes és a színész hallgatók azonban jórészt gyakorlati képzésen vesznek részt. Az SZFE vezetése ezért abban bízik, hogy február második felétől külön engedéllyel bizonyos részterületeken újraindulhat a gyakorlati oktatás. A színész- és az elméleti képzés helyszíne továbbra is a Szentkirályi utca és az Uránia Nemzeti Filmszínház lesz, a Duna TV volt székházában pedig a filmes képzés zajlik majd, 21. századi, világszínvonalú körülmények között.
Erről beszélt Vidnyánszky Novemberben egyébként Vidnyánszky Attila arról beszélt az Inforádiónak, hogy az oktatás február 1-jétől kezdődik az új helyszínen, ahol már elindult a felújítás. Ekkor még nem árulta el, hogy a Duna TV volt épületébe költözik az SZFE. A koronavírus-járvány alakulásának tükrében arról minden bizonnyal később lesz döntés, hogy februárban tényleg elkezdődik-e az oktatás az új helyszínen vagy folytatódik a digitális tanrend. Duna TV Hogy volt?! Ábrahám Pál. Közleményt adtak ki február 1-jei indulás kapcsán A Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) jelenleg oktatás nem végezhető, az csak 2021. február 1-től, a szükséges feltételek fennállása esetén folytatható. A Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriuma ezt december 21-i határozatában erősítette meg. Teljesíthető követelmények Az egyetem vezetőinek szerdai közleményében az is olvasható, hogy az oktatás folytatását – lehetőség szerint – úgy kell megszervezni, hogy a tavaszi félév folyamán a 2020/2021-es tanév őszi félévének tanulmányi követelményei is teljesíthetők legyenek.
Az előzetes értesülésünknek megfelelően hétfőn 14 órakor elkezdte a sugárzást a konkurens budapesti Sláger FM piacvezető pozícióinak gyengítésére létrehozott, az 1960-as, '70-es és '80-as évek slágereit játszó új, kormányközeli budapesti rádió, a Retro Rádió a Rádió Q ingyenes, közösségi frekvenciáján, a budapesti 99, 5 MHz-en. Hétfőn délutáni közleményükből az is kiderül, hogy a reggeli műsorukat Hudák Anita és Hepi Endre vezeti majd, őket délelőtt 10 órától Leirer Tímea követi a mikrofon mögött. Hétfőtől péntekig délután 16 és és 21 óra között Dénes Tamás köszönti majd a hallgatókat, aki kívánságműsorral és aktuális információkkal, programajánlókkal várja majd. Dénes Tamás egyébként a Mészáros Lőrinc-féle Echo TV időjárás-jelentőjeként is ismert. FM 103.9 – A ROCK | Fejkolandia Wiki | Fandom. Várkonyi Attila, más néven DJ Dominique ugyancsak a Retro Rádióhoz szegődött, hétfőtől péntekig minden este 21 órától egy órán át sztárokkal beszélget, péntek és szombat esténként pedig ismert retro dalok mixeit válogatja adásba. Vasárnaponként 10 órától négy órán át beszélgetős műsorával, a Sztársáv Extrával jelentkezik.
Szeptember 27-én volt száz éve annak, hogy Jancsó Miklós megszületett, sokan és sokféleképpen emlékeztek mostanában erre – Báron György is utalt rá –, többek közt a FreeSZFE, a CineFest. Sőt, Budapesten a Bazilika előtti téren vetítették le a Szegénylegények et. Kell-e ennél több? Hát, ennek a beszélgetésnek például a Kossuthon lett volna a helye, ha az még közszolgálati lenne, és nem pártállami rádió. Báron remekül beszélt, jól követhető, adatgazdag és nagy ívű portrét vázolt, üdítően barátságos hangnemben. Vlasics ügyesen kérdezett, tudta, hogyan lesz a lehető legösszefogottabb kép a kivételes életműről. Lehet, hogy mosolyogna vagy legyintene ezt az ünneplést látván, mondta Báron Jancsóról, akit elképesztően nagyvonalú embernek ismert meg, olyannak, kinek harmónia van a művei és a személyisége között. Elindult a budapesti Retro Rádió | 24.hu. Még azt is megengedhette magának, hogy nem engedett meg mindent magának, így a filmkritikus, és ez itt nem üres patron. Báron beszélt a forgatásokról is, Jancsó szeretett nem csak profi színészekkel dolgozni, beemelte a filmjeibe Szentjóby Tamást, Halász Pétert, Cseh Tamást, Lovasi Andrást, a Szörnyek évadjá ban szinte utódjának nevezte meg Tarr Bélát, élete vége felé a Lámpás ban (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten) maga is szerepelt Hernádi Gyulával együtt, mintegy búcsúzásképpen.
Jancsó műveiben abszolút kontinuitás van végig, a nagyon hosszú snittek meditatív stílust eredményeznek – magyarázta lelkesen Báron –, nála mindig hangsúlyos, hogy a film a képek művészete, a Szegénylegények például a dialógusok nélkül is érthető. Antonioninál a hosszú snittek az elidegenedésről szólnak, Jancsónál a személyiség a hatalomnak való kiszolgáltatottságáról. A szimbólumai, a rekvizitumai örök érvényűek. Az önálló filmnyelv és a szabad gondolkodás pedig összefügg. Jancsó öt perc után felismerhető, mint Fellini, Antonioni, Tarr. Öröm volt ezt az összegzést hallani. Végül Vlasics a személyes élményeiről kérdezte Báront, aki boldogan válaszolt erre is: ő nem volt filmrendező, csak akkor, amikor forgatott, de akkor is happening volt a munka során. Nagyvonalú, jó humorú ember volt, királyi eleganciával megáldva. Én se előtte, se utána nem láttam ilyen természetes módon
Aztán utána még hat ugyanolyan komédiát forgatott. Szeretett állandó stábbal dolgozni, Kende János, Grunwalsky Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Galkó Balázs, Balázsovits Lajos, Kozák András és így tovább, aztán Kapa és Pepe. Aktuálisak-e ma a filmjei? – tette föl a kézenfekvő kérdést Vlasics Sarolta. Aktuálisabbak, mint valaha, jobban élnek – válaszolta Báron –, az önismétlés és a modor nála védjegy, csak a nagyoknál van ilyen, minden korszaka frissnek hat most is, és rólunk szól. Régen társadalmi esemény volt, ha Jancsó végigment az utcán, utolsó filmjei pedig ma nemzedéki kultfilmek. A beszélgetés végighaladt az életmű korszakain, annak jegyében, hogy a rendező mindig követte a politikai változásokat, a 60-as években a hatalom és a személyiség, a hatalom és a tömeg kérdése foglalkoztatta, a 70-es években káoszt érzékelt, Olaszországban várta-várta a rendszer összeomlását, a 90-es években elhallgatott, majd idős korára visszajött a burleszkkel és a groteszkkel, ilyesmit csak az öreg Buñuel csinált.