Köszönetet mondott budapesti látogatása előkészítéséért Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala-imádságot követő beszédében, amivel hivatalosan bejelentette, hogy szeptember 12-én délután az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét koncelebrálja. Ferenc pápa az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mondott, olasz nyelvű beszédében kiemelte: szívből imádkozik mindazokért, akik látogatását szervezik és előkészítik. Hozzátette, hogy szeptember 12. és 15. között pásztori látogatást tesz Szlovákiában. Az eredetileg tavalyra tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK), a pandémia miatt az idén szeptember 5. és 12. között rendezik meg Budapesten. A zárómisét Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén. A katolikus hívek közössége nagy örömmel és szeretettel várja Ferenc pápát - olvasható Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek üzenetében. Erdő Péter úgy fogalmazott: imádkozunk azért, hogy a járványhelyzet enyhülésével "a Szentatya látogatása számunkra a remény és az újrakezdés jele legyen".
Köszönetet mondott budapesti látogatása előkészítéséért Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala-imádságot követő beszédében, amivel hivatalosan bejelentette, hogy szeptember 12-én délután az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét koncelebrálja, számolt be az MTI. Ferenc pápa az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mondott, olasz nyelvű beszédében kiemelte: szívből imádkozik mindazokért, akik látogatását szervezik és előkészítik. Hozzátette, hogy szeptember 12. és 15. között pásztori látogatást tesz Szlovákiában. Az eredetileg tavalyra tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK), a pandémia miatt az idén szeptember 5. és 12. között rendezik meg Budapesten. A zárómisét Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-hez eljuttatott üzenetében úgy fogalmazott: imádkozunk azért, hogy a járványhelyzet enyhülésével "a Szentatya látogatása számunkra a remény és az újrakezdés jele legyen". A bíboros hozzátette: nagy jelentősége van annak, hogy Ferenc pápa személyesen vesz részt a záró misén, hiszen az Eucharisztikus Kongresszusokon általában pápai legátus képviseli az egyházfőt.
Azok számára, akik nem tudnak a helyszínen jelen lenni, a közmédia két csatornája, a Duna Televízió és a Kossuth Rádió élő közvetíti a Szentatya gondolatait. A téren a pápamobil útját 19 kamera követi majd, bemutatva a teljes szentmisét és a pápa távozásának pillanatait – írta az Origo. Ferenc pápa istentisztelet Budapest 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett közleményben azt írták: a Szentatya látogatásának részleteiről "az ilyenkor szokott módon folytatódnak az egyeztetések". (Kiemelt kép: Ferenc pápa húsvétvasárnapi szentmisét mutat be a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2021. április 4-én. A szertartást, amelyen a koronavírus-járvány miatt hívek nem vehettek részt, a Vatikánból egyenes adásban közvetítették. Fotó: MTI/AP/Pool | Filippo Monteforte)
A bíboros hozzátette: nagy jelentősége van annak, hogy Ferenc pápa személyesen vesz részt a záró misén, hiszen az Eucharisztikus Kongresszusokon általában pápai legátus képviseli az egyházfőt. Így volt ez a legutóbbi kongresszuson, a Fülöp-szigeteki Cebuban is, ahova Ferenc pápa videoüzenetet küldött. Utoljára 21 évvel ezelőtt II. János Pál pápa vett részt a világeseményen, amelyet akkor Rómában rendeztek meg. Magyarországon 25 éve, 1996-ban volt legutóbb pápalátogatás, II. János Pál pápa akkor Pannonhalmára és Győrbe látogatott el. A 2020 őszéről elhalasztott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust az idén szeptember 5. között rendezik meg Budapesten. Magyarország másodszor ad majd otthont az eseménynek. Az 1938 májusában Budapesten tartott 34. Eucharisztikus Világkongresszus záró miséjén, a Hősök terén félmillió hívő vett részt. MTI Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: [email protected]
Ezekben a nehéz időkben, amikor az afgánok menedéket keresnek, a legkiszolgáltatottabbakért imádkozom. Imádkozom, hogy sok ország befogadja és védelmezze az új életet keresőket. Imádkozom a belső menekültekért is, hogy megkapják a szükséges segítséget és védelmet. Az afgán fiatalok kapjanak oktatást, ami az emberi fejlődés lényegi feltétele. Minden afgán – akár otthon, akár átutazóban, akár a fogadó országokban – méltósággal, szomszédaival békében és testvériségben élhessen! Imádkozom az Amerikai Egyesült Államok lakosaiért, akiket az elmúlt napokban rendkívül pusztító hurrikán sújtott. Az Úr fogadja magához az elhunytakat, és támogassa mindazokat, akik e természeti kataszrófa miatt szenvednek! A következő napokban kezdődik a zsidó újév, a ros hásáná. Aztán két ünnep következik: jom kippur és szukkot. Szívből köszöntöm zsidó vallású testvéreinket: az új év legyen bőséges a béke és jóság gyümölcseiben mindazok számára, akik hűségesen járnak az Úr törvényében! Jövő vasárnap Budapestre utazom a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárórendezvényére.
Mikor adható el egy megörökölt ingatlan? A megörökölt ingatlant elvileg attól a naptól kezdve el lehet adni, hogy jogerőre lépett a hagyatékátadó végzés, ez megérkezett a földhivatalba és a tulajdoni lapon megtörténik a széljegyzés. Ilyenkor fontos, hogy az ingatlan-nyilvántartásba az örökös még nincs bejelentve tulajdonosként. Ezért ilyen esetekben az ügyvéd vagy okiratszerkesztő közjegyző feladata, hogy ellenőrizze a jogerős hagyatékátadó végzés eredeti példányát, valamint megnézi, hogy ugyanez a dokumentum került-e benyújtásra a földhivatalba is. A közjegyzői díj. Előfordul az is, hogy már akkor megtörténik egy szerződéskötés, amikor még zajlik a hagyatéki eljárás. Ilyen esetben viszont kizárólag előszerződést lehet kötni, amely tartalmazza, hogy akkor kötnek ténylegesen szerződést a felek, hogyha: az örökösök tulajdonjogát tényleg bejegyzik vagy jogerőre emelkedik a hagyatékátadó végzés széljegyzésre történő felvétellel. Sok ingatlan eseteben előfordulhat, hogy a haláleset után felhalmozódnak kifizetetlen közüzemi számlák.
Az öröklési szerződésben az örökhagyó az általa meghatározott vagyontárgyat az örökösre hagyja, az örökös pedig ennek ellenértékeként vagy eltartási szolgáltatást, vagy életjáradék fizetést vállal. Az öröklési szerződés abban különbözik az eltartási szerződéstől, hogy az előbbi esetében a vagyonátruházás akkor lép hatályba, ha a rendelkező elhalálozott, míg az eltartási szerződés esetében a vagyonátruházás a szerződés aláírásával megtörténik. A hagyatéki eljárás is változik a veszélyhelyzetben - Érthető Jog. A tulajdonjog tehát az öröklési szerződés esetében a rendelkező halálának pillanatában száll át az öröklési szerződésben meghatározott személyre. Ahhoz azonban, hogy az öröklési szerződés alapján a tulajdonjog átszállása megtörténjen, mindenképpen szükség van a hagyatéki eljárás lefolytatására, tehát a tulajdonszerzés nem történik meg automatikusan. A hagyatéki eljárás során a közjegyző bekéri az elhunyt örökhagyó és a szerződésben meghatározott örökös között létrejött öröklési szerződést, majd az abban foglaltak szerint, az örökös részére átadja az öröklési szerződésben meghatározott vagyon tulajdonjogát.
Lényeges, hogy ilyenkor a benyújtás széljegyként megjelenik még meg a tulajdoni lapon. Ez lehetővé teszi, hogy aki lekéri a tulajdoni lapot a földhivataltól, az már láthatja, hogy a tulajdonjog bejegyzése már folyamatban van. Innentől kezdve már szerződés köthető az ingatlan eladására. Mi az öröklési illeték? Az öröklési illetéket haláleset során bekövetkező vagyonszerzés során kell fizetni. Az öröklési illeték az örökösnek juttatott örökség tiszta értéke után 18%. Ha a hagyaték lakástulajdon vagy a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl haszonélvezeti jog), abban az esetben az öröklési illeték 9%. Milyen esetben nem kell öröklési illetéket fizetni? Léteznek olyan mentességi szabályok, amelyek esetében nem kell ingatlan öröklése esetén illetéket fizetni az örökös személye vagy a hagyaték tárgya miatt. Ilyen az az eset is, amikor az örökhagyó egyenes ági rokona vagy túlélő házastársa szerzi meg az örökrészt. Az összes minősített esetet az 1990. évi XCIII. illetékekről szóló törvény tartalmazza.
Az előleg összege beleszámít a közjegyzői díjba. A közjegyzői díj várható összegéről a közjegyző a tevékenység megkezdésekor a felet tájékoztatja, azonban a végleges összeget nem ritka, hogy a közjegyző csak az eljárás végén tudja meghatározni, hiszen nem mindig látszik előre minden körülmény. Például, hogy az ügyfél mennyi hiteles kiadmányt kér a közjegyzői okiratból, hány hatóságot kell az adott ügyben megkeresni, vagy időarányos díjazásnál mennyi időt fordított pontosan az adott tevékenységre a közjegyző. Kinek kell megfizetnie a közjegyzői díjat? A közjegyző díjat az eljárást kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén pedig az abban érdekelt fél köteles megfizetni. A közjegyző részére fizetendő díj sosem minősül illetéknek, így az illetékekre vonatkozó szabályok, kedvezmények a közjegyzői díjak esetén nem érvényesülnek! Javasoljuk, hogy minden esetben érdeklődjön az eljáró közjegyzőnél a várható közjegyzői díj összegéről! Kapcsolódó tartalmak A közjegyző nemcsak hitelesít, aláírási címpéldányt készít vagy hagyatéki ügyeket intéz, ahogy sokan gondolják.