Jelenleg a kórház 33 járóbeteg-szakrendelésén évente 270 ezren fordulnak meg, az ellátott fekvőbetegek száma pedig eléri a 17 ezret. Az épületet 1903-ban történt átadásakor százhúsz ágyasra tervezték. A Betegápoló Irgalmasrendhez 2000-ben visszakerült kórház jelenleg 237 ággyal rendelkezik. Az épület erősen leromlott állapotú, és nincs a 21. századi színvonalnak megfelelően elegendő hely sem a betegágyak, sem a szak- és kiszolgáló személyzet számára. A Budai Irgalmasrendi Kórház építési és felújítási projektje során többek között kialakítanak egy új műtéti szárnyat központi műtővel, intenzív és szubintenzív részlegeket, továbbá megfelelő helyiségeket a nagy értékű műszeres diagnosztikai berendezések (CT, MR és SPECT CT) számára. A járóbeteg-szakellátásokat az új épületegyüttes földszintjén összpontosítják. Az új, Vidra utcai tömbben a 21. századnak megfelelő, korszerűen felszerelt, betegbarát 2–4 ágyas ápolási egységeket, valamint korszerű sürgősségi fogadóhelyet alakítanak ki. A tervek között szerepel a kórházhoz tartozó Keresztény Családi Centrum működésének, szolgáltatásainak bővítése és egy önálló szülészeti osztály kialakítása is.
Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház levelezési cím: 1023 Budapest, Frankel Leó út 54. főépület címe: 1027 Budapest, Frankel Leó út 17-19. központi telefonszám: +36 1 4388605, +36 1 4388606 fax: +36 12125378
Üdvözöljük a Budai Irgalmasrendi Kórházban! A Budai Irgalmasrendi Kórház 210 éve, 1806-ban történt alapítása óta szolgálja a Magyarország minden részéről hozzá érkező betegek gyógyulását. Az intézményben évente 350 000 betegtalálkozás történik. 309 aktív, 40 krónikus és 135 rehabilitációs ágyon, 40 szakrendelésen 120 orvos és 450 fő szakszemélyzet segítségével zajlik a fekvő- és járóbeteg-ellátás. A Betegápoló Irgalmasrend a kórház másfél évszázados működtetése után, a második világháborút követően a totalitárius szocialista rendszerben a szerzetesrendek feloszlatásakor vesztette el összes magyarországi kórházát, köztük a Budai Irgalmasrendi Kórházat is, amely onnantól ORFI néven működött tovább. A rend 2000-ben, 50 év kényszerszünet után vehette vissza kezelésébe a Budai Irgalmasrendi Kórházat, amivel egyidejűleg az irgalmas gyógyítás szellemisége is visszaköltözött a kórház falai közé. A kórházban dolgozó összes gyógyító- és ápolószemélyzet, valamint az őket segítő további munkatársak és az intézményben folyó munkát összefogó menedzsment küldetése, hogy integrált, holisztikus látásmóddal test, lélek és szellem szükségét egyszerre figyelembe véve gyógyítson és ápoljon.
A nemzetgazdasági miniszter kitért a kerületben végrehajtott egyéb egészségügyi fejlesztésekre is. Megemlítette, hogy kormánytámogatásból valósul meg az Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet épületének bővítése, a II. kerületi Egészségügyi Szolgálat új központjának építése, de kormányzati forrásból újult meg a Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda és a Császár-Komjádi Sportuszoda is. Varga Mihály közlése szerint e beruházások egy jelentős része már az idei, illetve a következő évben számottevő változást hoz a szóban forgó intézmények és a lakosság életében is. Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend vezetője úgy fogalmazott, ha meg akarnak felelni a kor kihívásainak, akkor lépni kell, továbbá emlékeztetett, hogy ez már a sokadik újrakezdése a rend által működtetett intézménynek. Kozma Imre kiemelte, hogy a Budai Irgalmasrendi Kórház adósság nélkül működik, és megköszönte a kormány segítségét a kórház megújításához. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), II. kerületi polgármester azt mondta, a Budai Irgalmasrendi Kórház Frankel Leó úti épülettömbjének megújítása és bővítése a kerület életében is fontos momentum.
Fenntartó: Betegápoló Irgalmas Rend 1027 Budapest, Frankel Leó út 17-19. 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 7. Telefon: +36 (1) 438-8400 Telefon: +36 (1) 438-8500 Honlap:
Újraszervezte emellett mindazokat a gyógyító és diagnosztikus osztályokat és részlegeket, amelyek segítségével a járó- és fekvőbeteg-ellátás csaknem teljes spektrumát lefedő komplex intézmény jöhetett létre.
A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradt zsidókat az év tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok. Az 1941. évi népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja a Magyar Nemzeti Levéltárban – kultúra.hu. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg. A történészek 5 ezer és 70 ezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. (A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira minden évben augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon. ) A holokauszt magyarországi emléknapjához kötődik a budapesti Holokauszt Emlékközpont 2004. április 15-i megnyitása. Az intézmény alapkövét 2002. december 16-án helyezték el azon a Páva utcai telken, amelyet a Budapesti Zsidó Hitközség bocsátott - az azon lévő, használaton kívüli zsinagógával együtt - a magyar állam rendelkezésére.
A törvény ellen 59 keresztény magyar író, művész és tudós – mások mellett Bartók Béla, Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond – tiltakozott. Az 1939. május 5-én kihirdetett második zsidótörvény vallástól függetlenül zsidónak minősítette mindazokat, akiknek legalább egyik szülőjük vagy legalább két nagyszülőjük zsidó vallású volt, és az értelmiségi és művészi pályákon 6 százalékban maximálta a zsidóság arányát. Az 1939-ben elfogadott honvédelmi törvény teremtette meg a háború éveiben több tízezer zsidó életét követelő fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat jogi alapjait. Az 1941. augusztus 8-án kihirdetett harmadik zsidótörvény megtiltotta a zsidók és nem zsidók közti házasságot, és "fajgyalázásnak" minősítette a nem zsidók és zsidók közti, házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Index - Belföld - A Fidesz meglepő közleményt adott ki a holokauszt emléknapjára. 1941. augusztus 27-29-én történt a holokauszt magyarországi zsidókat is érintő első tömegmészárlása: a németek az általuk megszállt ukrajnai Kamenyec-Podolszkij mellett mintegy 23 ezer embert végeztek ki, közülük mintegy 10-12 ezren lehettek Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan zsidók.
A holocaust első számú színtere: Auschwitz lett minden időkre a náci táborok gyűjtőneve, jóllehet száz meg száz tábor működött még, és jól tudjuk, hogy még magában Auschwitzban is a nem zsidók tízezreit tartották fogva és pusztították el. " Kertész Imre: Táborok maradandósága. (részlet) – In. Uő: A holocaust mint kultúra. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja | Híradó. Három előadás, Budapest, Századvég, 1993. (Törzsgyűjtemény) A Dohány utcai zsinagógához csatlakozó Hősök udvarában áll a magyar zsidó mártírok emlékműve, az "Emanuel Emlékfa", (Varga Imre 1990-ben készített alkotása), amelynek "leveleire" a holokauszt áldozatainak neveit jegyezték föl. – Digitális Képarchívum "A zsidóságom »életproblémám«, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok… s nem érdekel, (csak gyakorlatilag »életileg«) hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meizlernek, Féjának, vagy Sós Endérnek. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én »nemzetem« nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el a gyümölcsét. "
Fordította Zala Tamás és mások. Magyar Elektronikus Könyvtár # Romsics Ignác: Magyarország története. Budapest, Kossuth, 2017. Romsics Ignác: Magyarország a második világháborúban. Budapest, Kossuth, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, cop. 2011. Közzétéve - 2021-04-16 11:15:00 Kategória: Hírek
című új időszaki kiállítás megnyitóján a Holokauszt Dokumentációs Központban Forrás: MTI/Bruzák Noémi Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mond beszédet a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján tartott megemlékezésen Forrás: MTI/Bruzák Noémi Egy látogató a Vidéki gettók - "… nem marad itt közülük hírmondó sem. "
Az emlékév programjai 2015-ben is folytatódnak. A levéltár munkatársai a megyei intézményekre is kiterjedő forrásfeltáró munka mellett az online kiállítás anyagát is folyamatosan fejlesztik és bővítik. A cél, hogy a korszakra vonatkozó források minél szélesebb közvélemény számára váljanak elérhetővé.
A tömeges deportálások 1944. május 15-től folytak, először a fronthoz legközelebb eső keleti országrészekben, majd az egész országban. Az Adolf Eichmann által irányított német stáb a magyar közigazgatás és csendőrség apparátusának aktív közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba, Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának elhurcolását a nemzetközi tiltakozás hatására Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította. Az 1944. október 15-i, sikertelen kiugrási kísérlet után a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt jutott hatalomra. Az újdonsült "nemzetvezető" azonnal felújította a deportálásokat: november és december folyamán mintegy 50 ezer budapesti és munkaszolgálatos zsidót vittek Németországba, zömüket gyalogos halálmenetben hajtották nyugat felé. A Budapesten maradt zsidókat két gettóba zárták, a fővárosban állandósult a terror, nyilas fegyveresek zsidók ezreit gyilkolták meg. Számos diplomata és egyházi személy élete kockáztatásával igyekezett menteni a zsidókat, köztük volt a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz, az olasz Giorgio Perlasca és Angelo Rotta pápai nuncius.