A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői cikke is megjegyzi, Petry ügye politikai ügy lett. Megszólalt az ügyben Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke is. Az MLSZ honlapjának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy "tudomásul kell venni, hogy minden közösségben, a munkahelyeken és a sportegyesületeknél is, világnézeti és értékrendbeli kérdésekben eltérő vélemények léteznek. Ha ezek nem kirekesztők, rasszisták, akkor ezekkel együtt kell tudni élni, el kell fogadni, hogy az emberek különbözőképpen gondolkoznak. A véleménye miatt senki nem kerülhet hátrányba – ez egyaránt igaz Gulácsi Péterre és Petry Zsoltra is". Csányi hozzátette, reméli, hogy a jövőben a Gulácsi Pétert ért méltatlan támadások nem folytatódnak. Mint a Magyar Nemzet szerkesztőségi cikkéből most kiderült, a lap valóban kihagyott részeket az inkriminált interjúból. – Én nem Péter véleményével szemben állok, még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egy kisgyerek jól érzi magát egy homoszexuális családban. Csak azt kérem, hogy ne ez legyen az irányadó – fogalmazott Petry, ám ez a két mondat feltehetően "terjedelmi okok" miatt kimaradt a szövegből.
Ez nem engedhető meg, a másik ember véleményét ritkábban tolerálják, főleg akkor, ha az illető konzervatív álláspontot képvisel. " A lap ezek után pontokba szedve foglalta össze a történteket: A Magyar Nemzet nem cenzúrázta, hanem szerkesztette a szöveget. Petry Zsolt az ezt megelőző kérdésre adott válaszban már reagált Gulácsi Péter közleményére. Ebben a válaszban már az európai civilizációs, politikai kérdésekről beszél, a Gulácsi Péterre való visszautalás tartalmilag nem illik ide. Csakis ezért maradt ki ez a két mondat, amelyek üzenetét azzal őriztük meg, hogy a cikk bevezetőjében külön kiemeltük: Petry Zsolt maximálisan tiszteletben tartja Gulácsi Péter véleményét. A cikk április 5-én, hétfő reggel jelent meg online változatban. Petry Zsolt csak délután, azután tette szóvá a kimaradt mondatot, hogy a klubjánál, a Herthánál kérdőre vonták. Ezek után felhívta munkatársunkat, kérve, hogy pontosítsuk ezt a részt. Megkérdeztük, ragaszkodik-e ahhoz, hogy a szóba forgó két mondatot szó szerint leközöljük, erre nemmel válaszolt.
Carsten Schmidt végül köszönetet mondott a kapusedzőnek, és minden jót kívánt neki a jövőre. A közlemény Petryt is idézte, aki hangsúlyozta: sem nem homofób, sem nem idegengyűlölő. "Sajnálom, amit a bevándorlási politikáról mondtam, és szeretnék bocsánatot kérni minden menedékkérőtől, akit megbántottak a szavaim" – mondta a tréner. Ahogy korábban megírtuk, Petryvel hétfő reggel jelent meg interjú a Magyar Nemzet ben, amelyben arról beszélt: nem érti, miért állt ki Gulácsi Péter, a magyar futballválogatott és az RB Leipzig kapusa a homoszexuális, transzvesztita és egyéb nemi identitású emberek mellett. Az interjúnak a lap honlapján olvasható változata szerint Petry arról is beszélt, hogy a nemzeti oldallal szimpatizál, és úgy fogalmazott: "Nem is értem, hogy Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. A bevándorlás-politika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. Olyan nemzeti értékek mentén folytassuk az életünket Európában, amelyeket hosszú évek alatt megtanultunk.
Az újjáépítésre az államtól 16 000 forintot, az üzemektől 20 000 forintot kapott a gimnázium. Egy ideig általános iskola is működött az épületben. Az akkori igazgató, Józsy Ferenc felvette az összes környéken lakó tanárt, akik nem tudtak bejárni régi munkahelyeikre, s minden közeli diákot beírattak. Ekkortájt akadt 100 fősnél többet számláló osztály. XX. kerület - Pesterzsébet | Középiskola. Először vettek fel leánytanulókat, s egy tanárnőt. A háború utáni pusztítások ellenére befejezték az 1944/1945-ös tanévet, s érettségi vizsgákat is tartottak. 1946-ban megalakult a szülői munkaközösség. Ugyanezen évtől a gimnázium négyosztályossá alakult át. Szerkezete fokozatosan átalakult, melyben a tagozatok kiemelt szerepet kaptak: 1958-ban indult az orosz, majd német, angol és francia tagozat, 1962-től az olasz és a spanyol, 1964-től a lengyel, 1965-től a biológia-kémia, 1967-től a matematika-fizika. 1959-től kezdve konszolidálódott az iskola helyzete az 1956-os forradalom után. A bukások aránya az 1959-es 16, 8%-ról 1974-re 0, 9%-ra csökkent.
Vörösmarty Mihály Gimnázium Alapítva 1870 Hely Magyarország, Budapest Korábbi nevei VIII. kerületi Állami Főgimnázium Típus állami fenntartású gimnázium Igazgató n/a OM-azonosító 035234 Elérhetőség Cím 1085 Budapest, Horánszky utca 11. Elhelyezkedése Vörösmarty Mihály Gimnázium Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 31″, k. h. 19° 04′ 03″ Koordináták: é. 19° 04′ 03″ A Vörösmarty Mihály Gimnázium weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösmarty Mihály Gimnázium témájú médiaállományokat. A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium a főváros egyik nagy múltú, híres középiskolája, a Józsefvárosban, a Horánszky utca 11. Nagy laszloó gimnazium budapest 2. alatt. Az iskola igazgatója (Koromné Beck Zsuzsanna) 2020. 12. 28. -án váratlanul elhunyt. Története [ szerkesztés] Az intézményt Pest szabad királyi város törvényhatósága alapította, s működését az 1871/1872-es tanévtől kezdte meg. Hivatalos elnevezése szerint az idők során volt alreáltanoda, főreáltanoda, főreáliskola, reálgimnázium, gimnázium és általános gimnázium is. Az iskola helye a magyar oktatás rendszerében alapításától mindmáig: középiskola, iskolatípusa 1871–1935 között reáliskola, 1935-től gimnázium.
PORTFÓLIÓ Városok Terek Parkok Intézmények Sportpályák Tetőkertek és teraszok Kertek Belterek INNOVÁCIÓ Visitors Golf Emberléptékű anamorfózis Gyors pálya rendszer Planténer Beton térkő termékfejlesztés Növényláda Növénydoboz RÓLUNK KAPCSOLAT Menu iskolaudvar sportudvar öntött gumi sportpálya KÖKI Budapest, Szent Gellért Katolikus Általános Iskola
Az egykori biológia-kémia tagozat nyomdokain haladva 1988-ban létrejött a biológia-kémia fakultációs osztály (E szekció). Az intézményből 1986-ban vált ki a Zrínyi Miklós Gimnázium, amelynek épületében 1984-1986 között a gimnázium kihelyezett tagozatai (G, H, I osztályok) működtek. A különálló épületre (a mai Zrínyi Gimnáziumra) azért volt szükség, mert a 80-as években tetőzött a magyar népesség, s így az 1985-1986-os tanévben az I. "Átláthatatlan így a pedagógussztrájk" – 35-en sztrájkolnak a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban | 24.hu. László Gimnázium lett az ország legnagyobb iskolája, 1158 diákkal. Az iskola ugyan pályázott az olasz két tanítási nyelvű osztály indítására 1987-ben, ezt azonban a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium nyerte el. Egy évvel később, 1988-ban elindult azonban a kísérleti olasz nyelvoktatás az A szekcióban. Az eredmények hatására 1995-ben hivatalosan is magyar-olasz két tanítási nyelvűnek minősítették a szekciót. 1997-ben az iskola vendégül láthatta Oscar Luigi Scalfaro akkori olasz államelnököt. Az intézmény második rekonstrukciója 1988 és 1995 között volt, a Kőbányai Önkormányzat segítségével, ennek eredményeként adták át 1993-ban az új tornacsarnokot, valamint kialakították a tetőtéri stúdiókat.
Hétfőn, február 28-án a tanítási idő után budapesti vezető gimnáziumok hetven tanára és tanár szakos hallgatója gyűlt össze a Kálvin téren, hogy támogassák kollégáikat.