8. Kettő kivételével (1930, 1950) eddig minden foci-világbajnokságon ott volt a döntőben valamelyik európai ország csapata. Magyarország 1938 és 1954-ben a második helyen végzett. 9. A legtöbb gól az emlékezetes, 149-0-ra végződő meccsen született. Egy madagaszkári csapat (Stade Olympique de L'emyrne) 149 öngólt rúgott a saját kapujába, ezzel tiltakozva az általuk igazságtalannak vélt bírói döntés ellen (ami egy korábbi meccsen született). 10. Akadnak furcsa sérülések is a meccsek során: Celestine Babayaro, nigériai származású játékos például úgy törte el a lábát, hogy éppen a saját gólját ünnepelte. Luigi Riva pedig egy néző karját törte el, amikor túl erősen rúgott a labdába, ami a közönség soraiban landolt. 149 öngól egy meccsen. 11. 1964-ben egy tévesnek vélt bírói ítélet zavargást váltott ki a szurkolók között Peruban; a tragikus kimenetelű meccsen 300 ember vesztette életét a lelátókon. 12. 1998-ban villámcsapás ölt meg egy egész futballcsapatot. A katasztrófa Kongóban következett be, miközben két szomszédos falu csapata játszott egymás ellen.
Oldalunk cookie-kat használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Négy aranyéremnél többet más nemzet nem szerzett 5 - Gyarmati Dezső a legeredményesebb vízilabdázó, 1948 és 1964 között öt érmet gyűjtött: három aranyat, egy-egy ezüstöt és bronzot 3 - Magyarország sorozatban három olimpián diadalmaskodott 2000-től 2008-ig, akárcsak Nagy-Britannia 1908-tól 1920-ig 1- az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely a nőknél mindegyik játékokon szerzett érmet (2 arany, 2 ezüst, 1 bronz) Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Érdekes, a két csapat legutóbbi paksi, február 21-i összecsapásán is a negyedik percben indult be a gólgyártás, csak akkor Hahn János révén a hazaiak részéről. Az a meccs 3–0-s tolnai sikert hozott. Jasir Asani a 32. kisvárdai játékos, aki feliratkozott az NB I-es góllövőlistára, Jaroslav Navrátil pedig a hetedik gólját szerezte csapatunk színeiben, amivel az örök ranglistán feljött a hatodik helyre Sassá mellé. Cseh játékosunkról korábban megírtuk, hogy különös szerencséje van, ha Káprály Mihály vezeti a meccseinket, hiszen négyszer is az ő dirigálása mellett szerzett gólt, a jelek szerint a 65. perccel hasonló a barátsága, hiszen bajnokságbeli három góljából kettőt is ekkor ért el – korábban a Mezőkövesd ellen volt eredményes ebben a játékpercben. Immár egyedül Dombó Dávid az a játékosunk, aki a bajnokság mind a tíz bajnoki meccsét végigjátszotta, és rajta kívül hárman maradtak olyanok, akik valamennyi mérkőzésen pályára léptek. Az NB I-ben negyedszer értünk el 2–2-es eredményt, legutóbb 2020 februárjában, a Diósgyőr ellen hazai pályán játszottunk négygólos döntetlent.
Ezt a részt tagadó alakokkal és ismétlésekkel mutatja be, hiába volt évszázadokon keresztül ennyi áldozat. A halál nem egyszerű lesz, nem kiérdemeljük, hanem a sors kényszeríti ránk. Egy nagyszerű törekvő nemzet hal meg, harc közben, aktívan. A befejezés a keret másik része, a hatás kedvéért fejezi be ezen a mélyponton. Ezt a részt többszörös inverzióval fokozza. A szózat versformája: skót ballada – 4×6 szótagos XAXA rímképletű. Vannak helyek ahol izgatóbb, gyorsabb lesz, ez is az emelkedettebb hangvételt fokozza. A páratlan sorok szintén enjambementekkel – hajlításokkal folytatódnak. Vörösmarty Mihály életműve | zanza.tv. A páros sorok a lezártak és csak ezek a sorok rímelnek. Felépítése: szónoki, tudatos szerkesztésű. A keret két intelmet tartalmaz, a múltról emlékezik és a jelenben bízik. Szóhasználata a reformkor gondolataiba illik, gondolat menete megfigyelhető több más reformkori műben is. Műfaja: közösségi, hazafias óda Utóélete: 1843 – Nemzeti Színház pályázata – Egressy Béni nyert népies műdal stílusban.
Lezárás -bizakodóbb, optimistább: "Lesz még egyszer ünnep a világon
Az egész nemzethez szól közvetlen, bensőséges hangon. Ellentmondást nem tűrő érvsorozattal győzi meg az olvasót. Ez a belső vita adja a Szózat érvelésének igazi hitelét. A haza az egyes ember számára életének értelmet adó kerete. A bölcső és a sír metaforák azt kívánják kifejezni, hogy az ember részére a "nagy világ" nem adhat otthont. Vörösmarty a Himnusz Istenével szemben a Sorsot, a Végzetet említi, ám nem ezt elfogadva, hanem ezzel szembeszállva kell élnie és halnia az embernek. A 3-5. strófa ezt, az igazságtalan Sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be. A Vörösmarty korában is régiesnek tűnő igealakok (küzdtenek, elhulltanak) használata ünnepélyes komolyságot ad a műnek. Vörösmarty Mihály: Szózat (verselemzés) - Oldal 4 a 12-ből - verselemzes.hu. A jelen a múlt egyenes folytatása, s a 7. versszaktól a jövő dominál. A népek hazájához, a nagyvilághoz lebbez fel később a költő igazságszolgáltatásért. A tiltakozásnak nincsenek érvei, csak indulatai. Ha van vallásos motívuma a költeménynek, akkor az a 10. strófában található: százezrek imádsága száll egy jobb korért Isten felé.
A haza az egyes ember számára a kezdet és a vég, életének egyetlen értelmet adó kerete. Az egyes léten belül szembeállított múlt és jövő ellentétei között még idilli érzelmes húzódnak meg: a születés bensőséges öröme és a kikerülhetetlen elmúlás mélabúja. A bölcső és a sír metaforák által jelzett haza már magában foglalja a következő versszak parancsát, azt, hogy az egyes ember részére nincs a hazán kívül életlehetőség. A haza befogad, a nagyvilág kizár, s ebből egy újabb ellentétek fakad. "Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. " Megkülönböztetett, kiemelt szerepe van ennek a két sornak: itt csendül fel először alliteráció, s az első versszak családiasabb hangulatát komorabb színbe vonja. Vörösmarty a Sorsot, a Végzetet említi ebben a költeményben, nem pedig Istent kérleli, mint a Himnuszban. A Sors szeszélyes és kiszámíthatatlan, bűneinktől függetlenül áld vagy ver. A következő három versszak az igazságtalan Sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be. A ismétlődő névmások az indulatok erősödését jelzi, s újra meg újra szoros kapcsolatot teremt a jelen és a múlt között.
A nemzet helyzetén töpreng. A 10-12. versszakban a jövőbe tekintünk. Lehet, hogy jobb kor köszönt ránk, de az is lehet, hogy a teljes pusztulás (felvetődik a nemzethalál gondolata). Van olyan elemzés is egyébként, amely már a nemzet sorsán meditáló 8-9. versszakot is a jövőről szóló szakaszoknak tekinti. A harmadik rész a 13-14. versszak, ahol visszatér a verset indító felhívás, de kicsit másképp: a "légy" felszólító ige kerül előre, ezáltal az erkölcsi felhívás a végén még hangsúlyosabb lesz. Bár felépítése retorikus, maga a költemény nem retorikai hatásosságra törekszik, hanem mélyen átélt érzéseket fogalmaz meg: int, emlékeztet, emlékezik, bízik és biztat, remél, áhít, gyászol és töpreng. Alaphangja nem szónokias, nem mozgósítani akar, hanem közös gondolatokat mond ki és közös gondokat fogalmaz meg. Ebben rejlik közösségi ereje. A Szózat tehát nem olyan vers, amit szónokiasan kell szavalni, vagy amivel mozgósítani kell, mert hangvétele ahhoz túl személyes és bensőséges. A Szózat versformája, verselése, ritmusa A Szózat 14 versszakból áll, versformája ún.
A társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség ügye megtorpant. A bécsi kormányzat részint erőszakkal, részint csábítgatással, megvesztegetéssel, különféle mesterkedésekkel sikeresen eltántorított a haladás ügyétől nem egy magyar nemest. Vörösmarty jelleméről sokat elárul, hogy éppen akkor, amikor kockázatos volt jó magyarnak lenni, ő megírt egy olyan verset, amely a haza iránti rendületlen hűségről és szeretetről szól. Ebben a kritikus, reményvesztett időszakban ugyanis a nemzetnek arra volt szüksége, hogy valaki a lelkére kösse a haza ügyét. Ekkor még nem lehetett előre látni, mi lesz Bécs és Magyarország konfliktusának végkimenetele. Nem lehetett előre látni az 1839-es országgyűlés eseményeit, nem lehetett tudni, hogy nyílt forradalom kirobbanásától félve Bécs végül meghátrál (szabadon engedték Wesselényit, Kossuthot, stb. ), és nem lehetett előre látni az 1848-ba torkolló igazi reformkorszak kibontakozását sem. A hazafiak elcsüggedtek a reformszellem lanyhulása miatt, kezdték elveszíteni a reményt.