Dr. Magyar Zoltán, a Magyar Torna Szövetség elnökeként Csollány Szilveszter pályafutásából villantott fel emlékképeket, az első utánpótlás világversenyen megszerzett érmétől az olimpiai bajnoki címén át az utolsó vb-aranyig. "Többször bizonyította, hogy hiába került nehéz helyzetbe, újra fel tudott állni. Mindig képes volt újrakezdeni. Ebben rejlett Csollány erőssége" – emlékezett vissza a Nemzet Sportolója, aki tornászként két olimpiai bajnoki címig jutott. A család nevében Mórádi Zsolt, a többszörös világbajnok kick-boksz versenyző mondott beszédet, melyben kitért arra, hogy milyen erőt adott neki gyermekként Csollány Szilveszter olimpiai aranya. "A legbüszkébb azonban nem az eredményeire és a sikereire volt, hanem a családjára. A lányaira" – tette hozzá a család barátja. A szertáson Papp Attila színművész Nagy László: Ki viszi át a szerelmet című versét adta elő, és az olimpiai himnusz előtt Domoszlai Sándor előadóművész és egykori élsportoló Seres Rezső, Fizetek főúr című szerzeményével búcsúzott Csollány Szilvesztertől.
Addig Kittire anyuék vigyáznak, hiszen ő még pici ehhez. Valahogy csak kibírjuk ezt az időszakot - árulta el Szilveszter felesége. Bajkó Panka Olvassa el kapcsolódó cikkeinket is! Először együtt a jeges show főszereplői Csollány Szilveszter elveszi lánya anyját Csollány bevallotta, hogy félrelépett EXTRA AJÁNLÓ A szeretőtartásról szóló részt úgy pontosította Csollány a TV2-nek, hogy közel volt az évforduló napjához, de nem azon a napon. De azt mondta, igazából a tényen nem változtat, hogy melyik nap közlik. A volt feleség közben olyanokat állít, hogy a gyerektartást bírósági úton kellett behajtani, hogy Csollány soha semmit nem vett a gyereknek, a táborokat nem fizette ki, hogy amikor megtudta, hogy Írországba költöznek, akkor azt mondta, a külföldön töltött idő alatt nem fizet gyerektartást, és, hogy a lánynak a szünidők háromnegyedét itthon kell töltenie. Csollány a Blikknek elmondta, nem igaz, hogy sosem vett semmit a gyereknek. Főleg azért csodálkozik ezen, mert nemrég egy nagy halom ruhát kapott vissza, amiket a lányuk már kinőtt.
Ilyen voltam gyerekkorom óta. Ezt tudták is rólam az edzőim, ebből a szempontból jó alany voltam. Máskülönben viszont nehezen kezelhető ember voltam, folyamatosan visszabeszéltem. Maradjunk annyiban, hogy én voltam a fekete bárány. " Kammerer: Az én szememben a gyűrűk ura marad "Az én szememben Szilas mindig is egy erőtől kicsattanó titán, a gyűrűk ura marad. Egyszerre lettünk olimpiai bajnokok, s bár nem voltunk barátok, haverok voltunk, bajnoktársak. És amikor az ember elveszíti az olimpiai bajnok társát, az olyan, mintha a féltestvérét veszítené el, hiszen nekünk mindig egy kicsit összeér a kezünk. És ő már a második áldozata ennek a szörnyű járványnak, Igaly Dia volt az első… Nagyon jó lenne, ha vége lenne már… Fiatal ember volt még…" – mondta a Nemzeti Sportnak Kammerer Zoltán, Sydney kajakos olimpiai bajnoka. A Nemzeti Sportnak Vereckei Zoltán, Csollány Szilveszter edzője is nyilatkozott: "Nagyon nehéz bármit is mondani – mit is mondhatnék most, amikor meghalt Szilas… Nagyon bíztam a gyógyulásában, meg sem fordult a fejemben, hogy itt hagy bennünket… Sok-sok közös élmény és emlék fűz össze kettőnket, és nem csak a sport kapcsán, hiszen mi például nyertünk együtt halászléfőző versenyt is.
A kiállított szobormásolatok közül vannak olyan hatalmasak is, melyek az eredeti épületbe nem férnek be, ezeknek az épület belső udvarában egy új csarnokot alakítanak ki. Az építkezés várhatóan 2018 végén készül el, azonban meg kell várni, míg a felújított terekben olyan hőmérséklet és páratartalom alakul ki, mely nem károsítja a gipszmásolatokat. Az intézmény várhatóan 2019 közepén fogadhat látogatókat. A Csillag erőd A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek kaptak itt menedéket. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.
A Liget Budapest Projekt részeként megújul a komáromi Csillag Erőd, a beruházás hatmilliárd forintba kerül. A tervek szerint 2019-re megújuló erőd kulturális központként ad majd helyet a Szépművészeti Múzeum eddig hányatott sorsú gipszgyűjteményének. A tervek szerint az új létesítmény interaktív múzeumként oktatási, ismeretterjesztési feladatokat is ellát majd. A komáromi Csillag Erőd egyik látványterve. A tervező Mányi István, a látványterveket a Pelaga készítette. Forrás: Origo Letették az alapkövet Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa és Molnár Attila, Komárom polgármestere ünnepélyes keretek között helyezte el a beruházás alapkövét csütörtökön a komáromi Csillag Erőd udvarán. A tervek szerint a beruházás 2019-re elkészül és itt lehet majd megtekinteni a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményének legjelentősebb darabjait. Az állandó kiállítás mellett vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kap.
A Liget Budapest Projekt részeként a Csillag erőd felújítása és bővítése 2018 második felére készül el, a gipszgyűjtemény állandó kiállítása 2019-ben nyílik meg. A kibővített komplexumban vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kap. A Szépművészeti Múzeum szobormásolati gyűjteményének másik felét Budapesten helyezik el a Szabolcs utcai egykori kórházépület-együttes területén létrejövő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban. Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították.
A Liget Budapest Projekt egyetlen vidéki helyszíneként befejeződött a komáromi Csillag erőd felújítása. A létesítmény egy 7000 négyzetméteres kiállítótérrel gyarapodott, ahol a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait mutatják be – mondta el Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa az épület pénteki sajtóbejárása előtt. Baán László hozzátette, hogy a Mányi István építész tervei alapján elvégzett rekonstrukció megmentette az épített örökség értékeit, azonban funkciójában és vizuálisan is megjeleníti a 21. századot. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a görög, római és reneszánsz szobrok gipszmásolatainak gyűjteményét 1945 után már nem állították ki, a tárgyak egy jelentős részét a komáromi Igmándi erődben tárolták, a műtárgyakra veszélyes körülmények között. Az épület a mostani hétvégén nyitva áll a látogatók előtt, majd megkezdődik a műtárgyak beköltöztetése. Az új létesítmény 2020 tavaszán nyílik meg, oktatási, ismeretterjesztési feladatokat ellátva, korszerű, interaktív múzeumi körülmények között.
Végül a környezetrendezési és tájépítészeti munka is megtörténik, összesen 20480 négyzetméteren. A fejlesztés korszerű szigetelésekkel, energetikai megoldásokkal, klíma- és világítástechnikával, biztonságtechnikával valósul meg, a műtárgyvédelem, a közönségszolgálat és a fenntartható fejlesztés követelményei szerint. Az építkezés várhatóan 2018 végén készül el, azonban meg kell várni, míg a felújított terekben olyan hőmérséklet és páratartalom alakul ki, mely nem károsítja a gipszmásolatokat. Az intézmény várhatóan 2019 közepén fogadhat látogatókat - ismertette Siklósi József főépítész.
A beruházás kezdetén nagy problémát jelentett az erőd falainak vizesedése, és az összevésett belső falakon is ezerszámra kellett cserélni a téglákat – ezt már Mányi Istvántól, a vezető tervezőtől tudtuk meg. Bár az elmúlt években párhuzamosan három nagy projekten: a Szépművészeti Múzeum felújításán, a Gül baba türbéjének rekonstrukcióján és a Csillagerődön is dolgozott a Mányi István Építész Stúdió, valójában egységes gondolkodáson alapszik a három igen eltérő munka. Az új épületrészek markánsan, de nem zavaróan elkülönülnek a történeti falaktól. "Áthallásként sem szabad behozni a historizálást" – szögezi le alapelvét a tervező. A belső tereket a natúr színek, a kiváló minőségben kivitelezett látszóbeton falak és csiszolt betonpadlózat, illetve a lekapart téglafelületek uralják. (A belsőépítészet Gergely László munkája. ) A számos megnyitásnak köszönhetően a belső tér szerves része az erőd látványa, a természetes fény pedig mindenütt jelen van; erre a legizgalmasabb példa a nagy kiállítótér "fordított zárterkélye", a belsőbe benyúló, üvegfalú kubus, amelyen át az udvarról is élvezhető a szobrok látványa.