Magyarországon évente majdnem 9000 új vastag- és végbéldaganatos esetet diagnosztizálnak, a kór következtében körülbelül 5000 ember veszti életét. A szűrés jelentőségéről, és a kezelési lehetőségekről az Újpesti Szakorvosi Rendelőintézet gasztroenterológusát, Dr. Vagács Tibort kérdeztük a Mozaikban. daganatos betegségek, Dr Vagács Tibor, vastagbélrák
Empátiájáról és figyelmességéről híres a betegei körében Dr. Vagács Tibor, kórházunk fiatal sebész-gasztroenterológusa. A kiváló és tapasztalt szakember munkája során annak örül legjobban, ha a betegség felismeréstől a gyógyulás pillanatáig végigkísérheti pácienseit. Mennyire határozta meg az Ön pályaválasztását, hogy orvoscsaládban nőtt fel? Elvárása volt az ismert sebész papának és a belgyógyász édesanyjának, hogy kövesse az útjukat? Egyáltalán nem volt ilyen kikötésük. Gyerekkoromban imádtam a történelmet, így hosszú ideig az volt a leghőbb vágyam, hogy történész legyek. A végvári élet nagyon érdekelt, s szüleimmel az összes magyarországi várat megnéztük a kedvemért. A nyelvtannal azonban nagyon nem voltam jóban, így bár történelemből még előkelő helyet is szereztem az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, de arra, hogy bejussak valamilyen klasszikus humán szakra teljesen esélytelen voltam. A következő választásom a geológiára esett, mivel a földrajz volt a másik kedvenc tárgyam, de végül arról is letettem.
Egyetemi tanulmányaimat Budapesten a Semmelweis Egyetemen végeztem ahol 1999-ben diplomáztam. 2006-ban általános sebészetből, 2009-ben gasztroenterológiából tettem sikeres szakvizsgát. Jelenleg a Főv. Önk. Károlyi Sándor kórház sebészeti osztályán, valamint sebészeti ill. endoszkópos ambulanciájának vezetőjeként dolgozom. Szakképzéseim során klinikai szinten nyertem gyakorlatot a proctológia –végbélbetegségek-, érsebészet, plasztikai sebészet vonatkozásában, több éves gyakorlatot folytattam a Semmelweis Egyetem Sebészeti klinikáján endoszkópos diagnosztika ill. terápia tárgykörében. Az általános sebészeti műtéti profil – hasi sebészet, onkológiai sebészet, viszérsebészet, proctológia, testfelszíni esztétikai beavatkozások- mellett hangsúlyt fektetek a laparoszkópos technikák, epe, sérv- valamint a korszerű emlősebészeti módszerek – őrszemnyirokcsomó-biopszia, rekonstruktív szemlélet- mind szélesebb körű alkalmazására. Törekszem a járóbeteg ill. egynapos sebészeti megoldások mind szélesebb körü alkalmazására.
A családi légkör persze már gyerekként is hatott rám. Emlékszem, hogy vacsora után rendszeresen jött egy szirénás autó édesapámért, aki a tököli rabkórház sebészeti osztályának volt a vezetője, hogy sürgős esethez vigyék. Álltam az erkélyen, s nem értettem, hogy miért nem örül ennek, hiszen én boldogan beültem volna a szirénás autóba. Majd sok évvel később, amikor az első szombati ügyeletemet – amit végigoperáltam – követően, a vasárnapi ebéd után megszólalt a telefon, hogy vérzik az egyik betegem, be kell mennem, megértettem, hogy mit érezhetett édesapám. Gyerekként azonban ennek a munkának az emelkedettségét látta… Így van. S erre még ráerősített, hogy a gimnázium után egy évig mentőztem. Ott igazán ráéreztem, hogy mit jelent az életmentő munka. Nagyon sokat jelentett emberileg és szakmailag egyaránt. Az egyetem alatt végig mentősként dolgoztam, mentőstiszt lettem. Ez végleg megpecsételte a sorsomat. Akkor már traumatológusnak készültem. Éjszakánként az Uzsoki utcai kórházba jártam be segíteni a sérültek ellátását.
Ebből nem láttunk semmit, sőt, a végrendeletről sem tudunk. Ennek értelmében 35 millió forint ütné Hédi markát, mégsem ez bántja leginkább. – Nehéz helyzetben vagyok, de elsősorban az fáj, hogy a bátyám művészi és szellemi örökségét nem tudom ápolni, holott ennek egy részét rám bízta volna. Bubik István tizenkét éven át Rémi Tünde néptáncművész férje volt, akivel egy közös lányuk született, s csak a színész halála után derült ki, hogy a házasságon kívüli kapcsolatának Szentandrássy Hédi képzőművésszel szintén volt gyümölcse: Kincső, akiről ugyancsak gondoskodott. Indirekt/ Blikk
1998-tól az Új Színház társulatának tagja. Munkásságát Jászai Mari díjjal ismerték el, emellett megkapta a Rajz János-díjat, a Farkas-Ratkó-díjat, a Magyar Művészetért járó díjat is, 2000-ben pedig az Érdemes Művész kitüntetést. A színházban a magyar és a világirodalom legismertebb hősszerepeit játszotta, rockoperák főszerepeit énekelte el. Érzelmeken alapuló, aktív, robbanékony játékstílus jellemezte alakításait. Főbb szerepei: Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek). Bubik István a színpad mellett a filmvásznon is feltűnt: először 1982-ben játszott Dobray György Vérszerződés című filmjében, ezután rövid tévés kitérőt tett a Nyolc évszak című televíziós sorozat egyik szerepében. 1999-ben Szabó István A napfény íze című filmjében, majd a Hídemberben is szerepet kapott, de igazi kritikai elismerést a 2002-ben Dér András által rendezett A kanyaron túl című filmdráma főszerepéért kapta.
A képzőművész beleszeretett a színészbe, akiről csak jóval később tudta meg, hogy – állítólag – nyitott házasságban él. 2004-ben bekövetkezett halálakor két nő gyászolta a balesetben elhunyt Bubik Istvánt. Bubik István Szentandrássy Hédi Blikk extra hajléktalan szerelem
Szív-tárogató rendezvénysorozat - Bubik István - YouTube
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.