A világ legzsugoribb embere adóelkerülés céljából vásárolt hihetetlen értékű műkincseket – ez a kép alakul ki a nézőben a hárombetűs mozicsatorna most vetíteni kezdett sorozatában, a Bizalomban (I. ) J. Paul Gettyről. Ahogy minden mozi, ez is kicsit sarkosan fogalmaz, a szórakoztatás és megrendítés érdekében, ám nagyjából ez volt a valóság az olajmilliárdosról fennmaradt emlékezések szerint. A storyline az elrabolt unoka utáni hajtóvadászat, a díszletet a hetvenes évek Rómája és Getty angliai kastélya adja. Főszerepben a zseniális Donald Sutherland. Már az első részben elmagyarázza a művészetekre rendkívül fogékony III. Paul Gettynek, a tizennégy unoka egyikének, a hamarosan elrabolt, igen zűrös 16 éves fiúnak, hogyan folyik át a pénz az egyik vállalkozásból a másikba. A lényeg: minden fillér megmarad. A fiú megérti, miközben az apja, a drogfüggő II. Paul Getty közömbösen áll a frissen vásárolt Rubens előtt – ő a világ legboldogtalanabb embere, de legalább még nem végzett magával, ahogy testvére, a sok Getty egyike tette percekkel korábban.
A helyzetet bonyolítja, hogy a sötét, vagyis a fekete nemcsak a megvilágítás hiányával állítható elő, hanem a felület speciális tulajdonságaival is. Ha valami annyira sötét, hogy már a rá eső fényt sem veri vissza, az áll a legközelebb a valódi feketéhez. Az ilyen feketét nem egyszerű előállítani, pedig elég sokat kísérleteztek vele. A fekete az egyik legnehezebben reprodukálható szín, nemcsak a fizikai, de a digitális világban is. Mondjuk utóbbiban leginkább az okozza a problémát, hogy a feketének, mint említettük, a fény hiányának kellene lennie, a monitorok pedig valójában lámpák, amelyeknek fekete színt kellene az arcunkba világítaniuk. Ezért sikeresebb a valósághű fekete előállításában az AMOLED-technológia, mint az LCD. Előbbinél a pixelek egyenként világíthatóak meg, utóbbinál csak az egész képernyő. Így az AMOLED-kijelzők úgy tudnak feketét mutatni, hogy nem világítanak közben. De az unalmas kitérő után térjünk is vissza a színek varázslatos világához. Szóval feketét csinálni nehéz.
Őrület, ahogy az elénk táruló látvány és a fény-árnyék játék mennyire a végletekig képes becsapni az agyunkat. A művészetre is jellemző a határfeszegetés, és az a fajta merészség, ami az alkotót ösztönzi valami új és addig ismeretlen létrehozása felé. Ebben segítségre van a technika is, mely képes túllépni a felfogható környezetünkön. Érdemes résen lenni, ugyanis könnyedén becsaphat a szemünk és egy fekete lyukkal találhatjuk szembe magunkat: igen, kifejlesztették a világ, legsötétebb, legfeketébb feketéjét, azaz a Vantablacket. Ez a szín elnyeli a fény 99, 965%-át és ha egy felületet ezzel a színnel borítanak, akkor az a szem számára értelmezhetetlenné válik. Elvész a térérzékelés, a mélység és magasság kettőse. Tulajdonképpen nem egyszerű eljárással készült festék, hanem egy technológia: függőlegesen álló, nanoméretű fénycsövecskék alkotják az adott felületet és lnyelik el a fényt. Érdekességek az eljáráson túl, hogy nem használhatja bárki ezt a színt az alkotásain, ugyanis az egyik legnevesebb nemzetközi kortárs alkotó, Anish Kapoor brit szobrász levédette a használatát.
Egy Keith Martin nevű brit férfit a Guinness-rekordok könyve felsorolt a világ legkövérebb emberének. Ez a férfi 444 kilót nyomott és 1, 75 méter magas volt. Testtömeg-indexe 155 volt, egészséges embernél 18, 5–24, 9. A testtömeg-index (BMI) egy olyan mérés, amely kapcsolatot hoz létre az ember tömege és magassága között. A belga Adolphe Quetelet fejlesztette ki, és úgy kapták meg, hogy elosztották a súlyt kilogrammban, a magassággal, centiméterben, négyzetben. Martin ismételten azért pusztult el, hogy elfoglalta ezt a helyet a történelemben, mert elhízását súlyos depresszióval indokolta, amelyet édesanyja halála óta szenvedett. Tinédzserként normális súlyú voltam, és hajlamos voltam vékonyra. Morbid elhízásban szenvedett, és 2014-ben meghalt az őt bonyolító tüdőgyulladásban. Az elhízás olyan étkezési rendellenesség, amelyben a személy nem hagyhatja abba az étel fogyasztását és a válogatás nélküli ételbevitel miatt nem aggódik a testmozgás vagy a megszerzett súly elvesztése miatt. Martin napi 20 000 kalóriát fogyasztott; ennek a fogyasztásnak egy átlagos felnőttnél napi 2000 körül kell lennie.
A fekete sokáig ezért nem volt kifejezetten népszerű szín az uralkodó osztályban. Fakult, kopott, szürke vagy barna lett. Valójában a könyvnyomtatást is annak köszönhetjük, hogy sikerült végre rendes, tartós feketét előállítani. De ugorjunk előre pár száz évet, mert 2014-ben elkészült a Vantablack, a világ eddigi legfeketébb anyaga. Egy brit cég, a NanoSystems készítette, és eredetileg csak egy tudományos villantás volt, aztán sikerült piacra dobni, még ha nagyon drágán is. A Vantablack szénszálas nanocsövekből áll, amelyek ezerszer vékonyabbak, mint egy átlagos emberi hajszál, és olyan sűrűn vannak egymás mellé pakolva, hogy az a minimális fény, ami bejut az anyagba, addig pattog a hajszálak között, amíg el nem tűnik. Az emberi látás a feketét már akkor feketének látja, ha a fény látható spektrumának csak 5 százalékát veri vissza. A Vantablack eközben a fény 99, 965 százalékát nyeli el, és alig ver vissza valamit. Elképesztően néz ki, konkrétan olyan, mintha rossz számítógépes animáció vagy photoshop lenne.
Elhunyt Tóth István; a Pityu művésznéven ismert előadóművész bohóc, zsonglőr, bűvész, egyensúlyozóművész, késdobáló és a világ legkisebb embere volt egy személyben. 2011. május 12., 13:24 Az RTL Klub információi szerint a 48 éves artistát az utóbbi időben egy győri kórház belgyógyászatán ápolták. A család közleménye szerint a tragédia hétfőn hajnalban történt. Pityut sok éven keresztül nem akarta elismerni a Guinness szövetség. 2010 tavaszáig egy kínai férfi, Ho Ping-Ping volt hivatalosan a legkisebb a világon a maga 73 centiméteres magasságával. Kínai kollégájának halála után foglalhatta csak el Pityu az őt megillető pozíciót. Tóth István mindössze 65 centiméter magas volt. Laboratóriumban előállított oroszlánhúst dobnak piacra az Egyesült Királyságban. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a sportfogadás egyidős magával a sporttal. Függetlenül a kultúrától, a sportágtól, az emberek mindig is szerették megjósolni az eredményeket, és hajlandóak voltak a saját pénzüket is feltenni a győzelemre. A helyzet ma is ugyanez, de ma már vannak online sportfogadók, amelyek sokkal könnyebbé és egyszerűbbé teszik a fogadást.
A Megyeri Temetőben pénteken utolsó útjára kísérték Göröcs Jánost, az Újpest legendás, olimpiai bronzérmes, 62-szeres válogatott labdarúgóját. A család, a barátok, az egykori csapattársak és sporttársak - többek között Dunai II Antal, Tóth András, Zámbó Sándor, Juhász Péter, Noskó Ernő, Rákosi Gyula, Szőke István, Gedó György, Jónyer István és Kamuti Jenő -, az Újpesti Labdarúgó Akadémia növendékei, valamint a szurkolók lila és fehér virágokkal tisztelegtek Göröcs János emléke előtt. Eltemették Göröcs Jánost. A kiváló csatár február 23-án, nyolcvanéves korában hunyt el. Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője hangsúlyozta: "olyan embertől veszünk búcsút, akit rengetegen tiszteltek és szerettek, amit jelez, hány szervezet tekintette saját halottjának". Lippai László színművész szavalata után Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke búcsúzott Göröcstől. Felidézte az elhunyt pályafutását, kiemelve, hogy az 1960-as római olimpián a vezérletével bronzérmes lett a válogatott, az Újpest pedig kilenc év szünet után, 1969-ben újból bajnoki címet ünnepelhetett.
"Nagyszerű játékos és nagyszerű ember volt. Igazi karmester, aki az ellenfél játékát is befolyásolni tudta" - mondta Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere. Kiemelte Göröcs hűségét a családjához, az újpesti egyesülethez, a csapathoz, Újpesthez és Magyarországhoz. A szertartás végén Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi egyházmegye megyés püspöke celebrált gyászmisét. Déri jános temetése baján. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.