2016. júl 19. 19:40 Zokogva búcsúzott a feleség /Fotó: Pozsonyi Zita Budapest — Szívet tépő szavakkal, sírva búcsúzott imádott férjétől, Aigner Szilárdtól (†70) Pártai Lucia azon a Duna-parti sétányon, amelyhez oly sok szép közös emlék fűzte őket. A szintén meteorológus Lucia hol sírva, hol mosolyogva köszönte meg mindenkinek a támogatást a nehéz időkben, külön, egyenként megnevezve a családtagokat, kollégákat, köztük az egyik legkedvesebbet, Pataki Zitát, aki személyével is megtisztelte a gyászoló családot. Beszédében azt is elárulta, amit oly sokan találgattak egészen mostanáig. Elmondta, miként hunyta le szemét örökre férje június elején. – Szilárd ott halt meg, ahol két évtizeden át élt, ahol a legjobban szeretett lenn i – mondta búcsúztatójában könnyek között Pártai Lucia. Hamvait a búcsúztatás előtt szórták szét /Fotó: Pozsonyi Zita – Két vérrög végzett vele úgy, hogy már a következő lépést nem tudta megtenni – folytatta. Azt is meg lehetett tudni, hogy Aigner Szilárd gyorsan, fájdalmaktól mentesen halt meg.
Hétfőn este végső búcsút vettek Aigner Szilárdtól; a búcsúztatón családja, valamint barátai és tisztelői vettek részt. Felesége, Pártai Lucia zokogva mondott beszédet, amelyben azt is elárulta, miért kellett férjének meghalnia. "Egyszerű és nagyon szép módon lett vége Szilárd ittlétének. Két vérrög állította meg a további lépéseiben, ez a két vérrög elzárta az utat, hogy folytathassa a munkáját és hogy a szeretteivel lehessen. Nem engedte a sors, hogy tovább szeresse a lányait, akiket annyira szeretett, akikért mindent megtett… Tudják, amit Szilárd mondott, az mindig őszinte volt, hiteles, és azt szeretném, ha mindenkor így emlékeznének rá az emberek. És ha mosolyt látnak az arcomon, az persze nem könnyű, de ez a legtöbb, amit tehetek a férjem emlékéért " – idézi az özvegy szavait a Bors. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Almási Anikó munkássága Televíziós munkáiból (a teljesség igénye nélkül) 1972 Zenés TV Színház, Furfangos diákok (36') balett R. : Bednai N. (asszisztens) 1974 Csak ülök és mesélek 8. (66') riport. R. : Sós M. Sz. : Vitray T. 1976 Egymillió fontos hangjegy - Bódy Magdi (14') könnyűzene, R. : Bodnár I. : Tánczos G. 1977 Egy magyar színház külföldön - Vígszínház Csehszlovákiában (21') kulturális, Sz. : Vitray T. 1978 Házigazda - Borovszky Ambrus (31') portré, Sz. : Fröhlich M. 1978 Csak a derű/avagy a repülés óráit számolom 2. (29') riport, R. : Cselényi L. : Czigány Gy. 1978 Csak ülök és mesélek 10. (67') riport, R. : Born Á. Jókai L., Sz. : Keszthelyi I. 1978 Csak ülök és mesélek 12. (47') riport, R. : Jókai L. : Vitray T. 1978 Csak ülök és mesélek 17. (65') riport, R. : Gothár P., Sós M., Sz. : Árvai J., Sobók F. 1978 Csak ülök és mesélek 78/5. (63') riport, R. : Árvai J., Vitray T. 1978 Zene, zene, zene 1978/6. Szentendrei körkép (49') magazin, komolyzene R. : Csenterics Á. : Czigány Gy., Vecsernyés J.
Molière: A fösvény Magyar Művészeti Innovációs Központ (MMIK) A fösvény (L'Avare) Molière egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú – így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett mű. 1668-ban mutatták be Párizsban. Egy vándorszínész csoport ismertette meg vele a művészet és a színjátszás örömeit, ezért több művet is írt ennek a csoportnak, ezek közé tartozik a Fösvény. A komédia megírásához Molière csak három forrást használt fel: az ókori komédiákat, az olasz commedia dell'arte rögtönzött, és a francia farce (vásári komédia) műveit. A műben a jellemkomikum van előtérben. A mű 1668-ban íródott, Párizsban játszódik. Témája – a pénz imádatának torzító hatása, ennek bírálata – már más műveiben is megjelent. A fösvénység motívumának azonos tünetekkel – szorongás, gyanakvás, vagyonféltés, elmagányosodás – ábrázolt kórképe minden korban foglalkoztatta az alkotókat, a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba, mert a problematika örökké aktuális: Mindig csak a pénz!
7. Töltsön velem egy órát A Töltsön velem egy órát, illetve az elődje, a Töltsön velem egy estét 1993 és 1994 között futott a Magyar Televízió műsorán. Vitray Tamás szokásához híven itt is rendkívüli emberi sorsokat, hétköznapi hősöket és hihetetlen történeteket mutatott be a világ minden pontjáról, minden adásban leckét adva a nézőknek emberségből, élni akarásból, törődésből és kitartásból. Az alábbi videóban egy 1993-as Demjén Ferenc-interjú tekinthető meg: 8. Kapcsoltam A Kapcsoltam ról valószínűleg az is hallott már, aki túl fiatal ahhoz, hogy akár egyetlen adást is élőben láthatott volna a tévében. A Magyar Televízió egyik első betelefonálós játékainak egyike 1979-ben indult, és bár a címe a folyton vizet kortyolgató Rózsa Györggyel forrt örökre egybe, azért a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az indulástól egészen 1980-ig Vitray Tamás volt a műsorvezető, és csak ezután adta át a stafétabotot "az ország Rózsa Gyurijának". A Kapcsoltam hihetetlenül népszerű műsor volt a maga idejében, már csak azért is, mert ez volt az első, amiben nem tárgynyeremény, hanem készpénz üthette a helyes válaszokat adó játékosok markát.