Orbán Viktor ezt hétfőn, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján mondta a rákoskeresztúri új köztemetőben, ahol felavatták a nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlopot. A kormányfő beszédében hangsúlyozta azt is: egy olyan országot kell építeni, ahol senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni neme, származása, vallása, politikai nézete, nemzeti vagy nyelvi hovatartozása miatt. A kommunizmus a demokratikus politikai rendszer megsemmisítése érdekében semmitől sem riadt vissza A kommunizmus a demokratikus politikai rendszer megsemmisítése érdekében semmitől sem riadt vissza – emelte ki Bagdy Gábor, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a kisebbik kormánypárt hétfői budapesti megemlékezésén. PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Óvoda Székhelyintézménye - PTE Babits. A főpolgármester-helyettes rámutatott: a totális kommunista diktatúra az osztálynélküli társadalom eszméjének megvalósítására hivatkozva milliókat áldozott fel. A folyamatos fosztogatások, a csalások, a korrupció, a közös vagyon eltékozlása, a besúgórendszerbe való kényszerítés, az attól való mindennapos félelem, az apácák és a papok meggyalázása, a vallásos emberek üldözése, az internálások eltörölhetetlenül beivódtak az emberek lelkébe, és sokakat megtörtek egy életre – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.
Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy weboldalunk látogatottságáról információkat gyűjtsünk. Kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztató cookie-k használatáról szóló részét. Az "Elfogadom" gombra kattintással Ön elfogadja, hogy weboldalunkon cookie-kat használunk. Elfogadom
Büszke vagyok arra, hogy kerületünkben áll az ország egyik legszebb '56-os emlékműve. Kerületünkben hagyománya van a "rendhagyó történelemórának", aminek keretében a kerület 11. és 12. osztályos középiskolásai a Klauzál Házban vesznek részt egy olyan nem szokványos történelemórán, amin más megvilágításból, más szemmel nézhetnek egy adott történelmi helyzetre, eseményre. 2018-ban egy ilyen órán láthatták a diákok az – akkor még kereskedelmi forgalomba nem került – Örök tél című filmet, ami éppen egy sváb falu Gulágra hurcolásáról szóló, a kényszermunkatáborok világát hűen bemutató alkotás. A film megnézése után pedig az alkotókkal, Szász Attila rendezővel, Köbli Norbert forgatókönyvíróval és Csányi Sándorral, a film egyik főszereplőjével beszélgethettek a diákok. A mostani vírushelyzetre való tekintettel idén csak online formában tudtuk megtartani ezeket e rendhagyó történelemórákat. Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja. Az idei témáink kerületünk két '56-os hőse, vitéz Priska Tamás József néhai diszpolgárunk és dr. Takács Pál orvos voltak.
Nem dicsérte szembe Madáchot, de költőtársának, Tompa Mihálynak írt levelében a Petőfi után következő első tehetségnek nevezte a szerzőt. A mű koncepcióját és kompozícióját jónak tartotta. A verselés javításához felajánlotta a segítségét, amit Madách szerényen elfogadott. A Tragédia első kiadása 1862-ben jelent meg. A mű szerkezete nem felel meg a hármas egység klasszicista követelményének. A cselekmény nem egységes, több helyszínen játszódik, az ideje több ezer év. A szerkezetet a színek, vagyis a jelenetek csoportosításával állapíthatjuk meg. A mű tizenöt színből áll. Az első három és az utolsó: keretszín. A történet a mitikus időben játszódik, magába foglalja a teremtést, a bűnbeesést a Paradicsomban és az első emberpár kiűzetésének helyszínét, Madáchnál a pálmafás vidéket. Ebben a színben Lucifer álmot bocsát Ádámra, aki csak az tizenötödik színben ébred fel, ugyanott, ahol elaludt. A negyedik színtől a tizennegyedik színig tartanak a történelmi, más néven álomszínek, hiszen az emberiség leendő történelmét Ádám csak álmodja.
Madách, Az ember tragédiája című művében három főszereplőt ismerhetünk meg különböző korokban, és helyszíneken- Ádámot, Évát és Lucifert. Ádám a legfontosabb szereplője a történetnek, minden színben jelen van, köré épül a cselekmény, folyamatosan hisz, például az eszmékben. Hisz abban, hogy a világ a lehető legjobbá fog válni. Éva Ádám felesége, elköveti az eredendő bűnt, szakít a tudás fájának almájából, ezáltal Ádám is elveszíti a halhatatlanságát, de elnyeri a szabadságot. Elhagyja az Urat Lucifer álmok formájában mutatja meg neki a különböző korokat, melyek történelmét nem hamisítja meg, csak a hanyatló fázisukban ábrázolja. Konfliktusok:Lucifer és Ádám között bontakozik ki, ezek a történelmi színekben jelennek meg. Ádám mindig képvisel egy eszmét, Lucifer pedig megmutatja, hogy a valóságban az hogyan torzul el. Éva téríti mindig a helyes útra Ádámot, kiegyenlítő szerepe van, ő képviseli az összhangot. Ádámot folyamatos nagyra törés és küzdés jellemzi, a csalódások sem tudják lehangolni.
Szerkezete: 15 színből áll. Az első három szín és a 15. a bibliai keretszínek, a többi az emberi történelmet mutatja be, történelmi korok sorrendjében. Lucifer: főangyal, akinek célja: meg akarja dönti amit az Úr alkotott. Célját úgy kívánja elérni, hogy Ádámot kétségeibe hajszolja. Lucifer végigvezeti Ádámot a történelmen. Minden szín végén Ádám új eszményt talál, és a következő szín annak az eszménynek a megvalósulása. Azonban Lucifer tudatos állhatatossággal mutatja meg nekik a jövőt. Egy-egy kor hanyatlásának időszakát mutatja be, így a negatívumok dominálnak /így az álomjelenetek nem torz képet adnak a történelemről/. Ádám a szín végére kiábrándul, csalódik az emberekben, akik megcsúfolják és eltorzítják a nagy eszméket. Éva: Mindig Ádám és Lucifer között áll. Velük szemben ő a sokszínű és változatos természetet képviseli – alakja színről-színre változik, többféle karakterben jelenik meg. Hol romlást, hol menekvést jelent Ádámnak, küzdelmeinek néhol akadályozója, néhol segítője. Nagyon fontos szerepe van: ő miatta nem lehetnek most a Paradicsomban, de mégis ő az aki örök bájával és érzelmességével képes mindig felidézni az Éden szépségét.
Elhatározza, hogy szabadságot ad a rabszolgáknak, felszabadítja őket, így megszületik a szabadság eszméje. V. Szín: Athén, Ádám Miltiádész, a perzsa háborúk győztes hadvezéreként jelenik meg. Ám csalódnia kell, mert a nép nem bizonyul méltónak a szabadságra és halálra ítéli szabadsága védelmezőjét. A hős vérpadra kerül és ez a szabadság eszme torzulásába kerül. VI. Szín: Róma, Ádám Sergiolus -ként jelenik meg. Ebben a színben nincs egy éltető eszme, az egyetlen cél az élet mértéktelen élvezete. (Hedonizmus) Ebből az élvezetből csak a döghalál (pestis) rémülete rázza fel. Megjelenik Péter apostol, és az ő szavaival új eszme születik: A szeretet és a testvériség eszméje. VII. Szín: Középkor, Konstantinápoly (Bizánc). A korai kereszténység fővárosa. Ádám Tankréd lovagként jelenik meg. Harcol a kereszténység hitéért, őszintén hisz a szeretet és a testvériség eszméjében, de csalódik. A keresztény eszme embertelen fanatizmusba torkollik, vallásháborúk pusztítanak, elvakult szerzetesek egymást gyalázzák, így Ádám tudós szemlélődésbe menekül.