A magyar válogatottból Péni István és Sidi Péter is szerzett már olimpiai kvótát Tokióra, mellettük Mészáros Eszter és Major Veronika biztosította eddig a helyét a július 23-án kezdődő nyári játékokon. Péni Istán közösségi oldalán szólalt meg az esetről. Azt írta, a csapatversenyben nem állt szándékában elindulni, a túlzott terhelésnek nem látta értelmét, és ezt az álláspontot igazolja az a tény is, hogy végül mindössze két nemzet nevezett Magyarországon kívül. Csapattársai többszöri kérésére végül vállalta az indulást bizonyos feltételek teljesülése mellett. Index - Sport - Sidi csempészhetett doppingot Péni vitaminjába. "Egy csapatban előfordulhatnak súrlódások, nálunk sajnos ez évek óta jelen van. Mivel a harmadik csapattársunk viselkedése elfogadhatatlan volt számunkra, és nem volt hajlandó a megállapodásunk szerint eljárni, Pekler Zalánnal végül visszaléptünk a döntőtől. Sajnálom, hogy a fókusz erre a kellemetlen szituációra irányul jelenleg, miközben több csapattársam is nagyszerű eredményeket ért el, ezúton is gratulálok nekik! Bocsánatot kérek a döntőbeli ellenfelünktől, Indiától, illetve a szervezőktől az okozott kellemetlenség miatt. "
Ekkor viszont egészen egyedülállót mutatott, előbb tökéleteset, 10, 9 kört lőtt, majd 10, 8-at, amivel az élre ugrott. A junior világbajnok magyar lövő az előnyét a továbbiakban megtartva szerezte meg első felnőtt Európa-bajnoki címét. Sidi sikerével 77-re nőtt a magyar kvótás, vagy olimpiai szintet teljesítő sportolók száma. (MOB, fotók:, NSO/Tumbász Hédi)
Eközben Sidi némileg jobb kezdés után 21. -re nyolcast talált, ami talán megzavarta, mert a 98-as és 97-es sorozatot követően 95 és 96 következett, így 386 körrel nagyon messze volt a legjobbaktól. A folytatásban Péni szépen teljesítette a fekvőt, 396 körrel tudta le, s ezzel a mezőny hátsó részéből a középmezőnyben került. A záró, álló testhelyzetű 40 lövésben szintén jó eredményt, 388 kört ért el, így 1172 körös eredménnyel fejezte be a versenyt, több mint 20 perccel a 2:45 órás lövőidő letelte előtt. Az már ekkor látszott, hogy eredménye kevés lesz a fináléhoz, az azonban csak az utolsó percekben lett egyértelmű, hogy csupán két körrel maradt le a döntőről. "A térdelő elején nem igazán értem, mi történt. Nagy volt a szórása a fegyvernek, annak ellenére, hogy a kezem gyönyörűen beállt, a cső nem mozgott, az elsütés is jó volt. Valami technikai probléma lehetett" – mondta versenye elejéről Péni István a vegyeszónában, hozzátéve, hogy a probléma később megszűnt, s az azt követő eredményekkel elégedett, fekvőben és állóban is jól ment neki.
A kutatók négyféle adathalmazt vettek alapul: a napi és a teljes megerősített esetszámokat, illetve ugyanezen két nézetben a halálozási számokat. A COVID-19 adatok a CSSE-től származnak (Center for Systems Science and Engineering, Johns Hopkins University), és a 2020. szeptember 1-ig terjedő időszakot fedik le. A regionális bontásban szereplő adatokat országszinten összeadták, ugyanis a Benford-szabály vizsgálata szempontjából a minél nagyobb megfigyelésszám elérésére kell törekedni. Itt viszont máris megjegyzendő, hogy Kína esete nehezen elemezhető, mert a hivatalos statisztikák szerint náluk igencsak hamar stabilizálódott a helyzet, és emiatt nincs elegendő megfigyelés. A kutatók ezért Kína esetében úgy döntöttek, hogy mégis szerencsésebb az esetszámokat régiós szinten vizsgálni, hogy ezzel is növeljék a megfigyelések számát. A Benford-szabály szerint a megfigyelésekben a vezető számjegyek a következő gyakorisággal kellene, hogy előforduljanak: Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy pusztán az elméleti megoszlástól való eltérés még nem jelenti azt, hogy a számokat manipulálták volna.
A WHO olyan támogatásokat sürgetett, amelyek lehetővé teszik a háztartások tiszta energiára való átállását, mivel a tűzhelyek és kályhák füstje jelentős tényezője a globális légszennyezettségnek. A szervezet szerint emellett a gyalogosok, kerékpárosok és tömegközlekedést használók érdekében is intézkedéseket kell hozni. A levegő minőségével foglalkozó jelentés szerint világos különbség van a gazdagabb és szegényebb régiók között. A magas jövedelmű országok városainak 17 százalékában a levegő szállópor-tartalma megfelel a WHO ajánlásainak. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban viszont csak a városok 1 százaléka esik ebbe a kategóriába. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
A Benford-szabály egy széles körben elfogadott módszer arra, hogy a hétköznapi élet során előforduló számok eredetiségét teszteljük. Nagy, több nagyságrenden átívelő, vagy sokféle különböző forrásból származó adatok esetében a kezdő számjegyek nagyobb valószínűséggel vesznek fel kicsi értéket, mint nagyot. A tízes számrendszer esetében például az következik a Benford-szabály alkalmazásából, hogy az 1-essel kezdődő számok előfordulási valószínűsége durván 30% körül van, míg a 9-esé már az 5%-ot sem éri el. Hangsúlyozandó, hogy természetes, emberek által nem manipulált számok esetében. Hogy ez a megállapítás egész pontosan hogyan szól, ki találta ki, és miért érvényesül a világban, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban. Az alábbiakban pedig most a Benford-szabály egy különösen releváns alkalmazásáról fogunk beszámolni: a hivatalos COVID-esetszámok megbízhatóságáról. Mit mond Benford? Egy nemrég megjelent kutatás (Anran Wei és Andre E. Vellwock munkája) ugyanis annak eredt utána, hogy vajon látszik-e bármiféle manipuláció az egyes országok által közölt COVID-esetszámokban.
A megismételt antitesttesztek 88 százaléka lett határérték feletti a Semmelweis Egyetem, röviden SE laboratóriumi vizsgálatán - mondta Merkely Béla az M1 aktuális csatornán szerdán. Az intézmény rektorának tájékoztatása szerint az SE felajánlása alapján 1195 olyan embernél végeztek ismételt tesztet, akinél korábban más vizsgálatok nem, vagy nem elégséges szinten találtak antitesteket. A legmodernebb, pontos, érzékeny és régóta piacon lévő laboratóriumi teszttel végzett ismételt vizsgálaton 88 százalékban pozitív, a koronavírus tüskefehérjéje ellen képződött, határérték feletti antitestszintet találtak - emelte ki. A pozitivitás a Szputnyik- és az AstraZeneca-vakcinával oltottaknál 100, illetve 97, a Pfizer- és Moderna-oltóanyagnál 97, illetve 94, a Sinopharmnál 84 százalékos volt. A Sinopharmnál azoknak, akiknek korábban negatív tesztjük volt, 60 év alatt 93, míg a felett 82 százalékban lett pozitív az ismételt antitestvizsgálat eredménye. Merkely Béla azonban kiemelte: az antitestszint meghatározásának a védettség kimutatására nincs értelme.