Hozzáférés ideje: 2017. március 28. Jankovich Miklós: Budán felfedezett gazdag sírbolt, mellűben hihetőleg Katalin, Mátyás Király első hitvessének, és Podiebrad György leányának teteme találtatott. Pesten, Petrózai Trattner Mátyás betüjivel, 1827. Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Podjebrád Katalin, In: Gerõ Lajos (szerk. ): A Pallas nagy lexikona (magyar nyelven), Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. (1893–1897). március 2. Réthelyi Orsolya: Hunyadi Mátyás házasságai és házassági kísérletei, In: Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin és Végh András (szerk. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490, 247–250, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008. Solymosi László (szerk. ): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, főszerk. : Benda Kálmán, Budapest, 1981. Teleki József, gróf: Hunyadiak kora Magyarországon, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, Pest, 1852. Novák Katalin: a GDP 6,2 százaléka a magyar családoké : hirok. Végh, András. Adatok a budai kisebb Szűz Mária, más néven Szent Zsigmond templom alapításának történetéhez.
Engel Pál – C. Tóth Norbert: Itineraria Regum et Reginarum Hungariae (1382–1438), Budapest, Institute of History of the Hungarian Academy of Sciences, 2005. Mollay Károly (ford. ): A korona elrablása, Kottanner Jánosné emlékirata 1439–1440, Magyar Helikon, Budapest, 1978. URL: Lásd További információk Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, Győr, nyomtatott Sauervein Gézánál, 1861. Szilágyi Sándor (szerk. ): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: Lásd További információk Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410), Második rész (1407–1410), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. Podjebrád katalin magyar királyné útja. = Magyar Országos Levéltár Kiadványai II., Forráskiadványok 4. Borsa Iván (szerk. ): Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Mályusz Elemér kézirata alapján), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. = Varga János (főszerk. ): A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II., Forráskiadványok 22. Higgins, Mrs. Napier: Elizabeth of Luxemburg, In: Mrs. Napier Higgins: Women of Europe in the Fifteenth and Sixteenth Centuries Vol II., Hurst and Blackett Publishers, London, 202−244, 1885.
A cseh főurak a menyasszonyt Trencsénig kísérték; itt a magyar főurak és főpapok fogadták királyi pompával, Budára vezették, ahol nagy lakodalmat ültek. Meghalt a királyné és a trónörökös Nem rögvest, mert az esküvőt 1463. május 1-jén tartották a budai Nagyboldogasszony-templomban, amit ma Mátyás-templomként ismerünk. A királyné nem töltötte még be 14. életévét, és hamarosan teherbe is esett. Ez nem csak azért volt fontos, mert hamar esély nyílt trónörökös születésére, hanem mert Mátyás a bécsújhelyi egyezmény értelmében azzal a feltétellel szerezte vissza a Szent Koronát III. Frigyes német-római császártól, hogy gyermektelensége esetén a Habsburgok öröklik Magyarország trónját. Négyezer milliárdot fizetett a Szent Koronáért Hunyadi Mátyás szinte gyerekként került trónra, mégis férfiként kezdett el kormányozni. Amíg azonban a Szent Korona nem volt a fején, a legnagyobb magyar király is a kompromisszumot kereste: a korona felhatalmazásával viszont már parancsolt. Kvíz: felismered a magyar történelem legnagyobb királynőit és királynéit? Teszteld a tudásodat! - Kapcsolat | Femina. Felfoghatatlan összegért vásárolta vissza, mai ésszel a koronázás jelentőségét sem tudjuk igazán felfogni.
Amikor pedig a királyné 1464 márciusában fiút szült, hatalmas volt az öröm a Magyar Királyságban, ami azonban nem tartott sokáig: március 8-án Katalin, akárcsak az ő születésekor az édesanyja, elhunyt gyermekágyi lázban, és meghalt a csecsemő trónörökös is. Ekkor még senki nem tudhatta, milyen tragikus következményei lesznek mindennek. Novák Katalin: nekünk, az ország vezetőinek az a feladatunk, hogy megőrizzük a békét és megvédjük a magyar embereket - Nemzeti.net. Mátyás 12 esztendővel később házasodott újra, 1476-ban vette el Aragóniai Beatrixet, aki azonban nem tudott neki gyermeket szülni. Az "utolsó nagy magyar király" így törvényes örökös nélkül hunyt el 1490-ben.
A körülmények szerencsétlen összejátszása miatt történt a vasárnapi Forma-1-es Japán Nagydíjon az a baleset, amelyben Jules Bianchi, a Marussia francia pilótája egy mentést végző darunak ütközött, és súlyos fejsérüléseket szenvedett – közölte a szuzukai pálya szóvivője. "A pályabírók dupla sárga zászlót lengettek Adrian Sutil autójának mentése miatt, ez pedig mindig azt jelenti, hogy az elhaladó versenyzőknek le kell lassítaniuk olyan tempóra, amelyről még az adott körülmények között, vészhelyzet esetén meg tudnak állni" – nyilatkozta kedden Mijazaki Maszamicsi. A szóvivő hozzátette, balszerencse az volt, hogy Bianchi éppen ezekben a pillanatokban haladt át egy vízátfolyáson, ezért a gumik nem tapadtak az aszfalthoz, a pilóta pedig képtelen volt lassítani. "Az eső erőteljesen rákezdett, a pálya vizes volt, de nem annyira, hogy emiatt meg kelljen szakítani a futamot. Azt hiszem, a versenybíróság ugyanígy értékelte a szituációt" – tette hozzá. Autó: Ez okozhatta Bianchi balesetét | hvg.hu. A becsapódás pillanata, amelyet a Corriere della Serra oldalán, erre a linkre kattintva nézhenek meg, ellentmond annak, hogy sárga zászló lett volna érvényben.
A következő bokszkiállásnál egyébként állítottak a német pilóta első szárnyán, és ezt követően már az ő tempója is sokkal versenyképesebb volt. A pályán viszont a legjobb tempót a futam nagy részében a két Red Bullt vezető Daniel Ricciardo és az osztrák licenccel versenyző istállótól az év végén távozó Sebastian Vettel autózta, akik már a szombati, száraz körülmények között futott időmérőn is inkább az esős beállításokra szavaztak. Häkkinennek Bianchi balesete ugrott be, örül, hogy elmaradt a rajt | M4 Sport. Vettelék könnyedén megelőzték az esőben a várakozásoknak megfelelően szenvedő Mercedeseket, majd később a McLaren kerékcserés vacakolása miatt Buttont is. A Red Bull már szombaton erre készült A mezőnynek a futam 75 százalékát, 40 kört kellett teljesítenie ahhoz, hogy teljes pontokat kapjanak, és nem sokkal azután, hogy ezzel megvoltak, megint rákezdett az eső. Adrian Sutil balesete a 42. körben jelezte az egész mezőny számára, hogy érdemes lenne kimenni kereket cserélni, azonban sajnos nem sokkal később Jules Bianchi ugyanezen a ponton, a szárazon is csúszós Dunlop kanyarban bukott, és eltalálta a Sutil Sauberét vontató traktort.
Az autó visszapattant a pályára, ahol egy másik versenyző nekiütközött. Amikor végül kihúzták a lángokból, nem volt világos, hogy Lauda életben marad-e. Abban az évben Lauda a látványos, de nem mindig következetes harcot vívott a McLarenes James Hunttal a bajnoki címért. Ez volt a Forma-1 történelmének egyik legvadabb szezonja, csalás vádjával, ellopott győzelmekkel és visszaszerzett pontokkal. Azonban Niki Lauda balesete alapjaiban változtatta meg a szezont. Súlyos égési sérüléseket szenvedett, amelyek miatt először az életéért küzdött, majd azért, hogy megtartsa a helyét a csapatban. Két versenyt kihagyott, amíg kórházban volt és ezalatt vetélytársa Hunt, világbajnoki pontokat szerzett. Ez motiválta Niki Laudát, hogy amilyen gyorsan csak tudja, elhagyja a kórházat. Mindössze hat héttel a baleset után Lauda a Monzai Nagydíjon újra versenybe szállt, ahol végül negyedik lett. 1978 Olasz Nagydíj – Ronnie Peterson Az 1978-as Olasz Nagydíj tele volt szerencsétlen eseményekkel Ronnie Peterson számára.
"Jules Bianchi balesete vetett véget ennek a biztonsági rekordnak. Amikor a következő év júliusában belehalt a sérüléseibe, az F1-es pilóták, csapattagok és szurkolók egy új generációja döbbent rá, hogy ez a sport brutális is tud lenni" – írta. "Bianchi balesetéhez több tényező vezetett, többek között az, hogy Adrian Sutil Sauberje és Jules Marussiája is letért a pályáról, amikor egy vízátfolyásra hajtottak. Egy száradó pályán egy vízátfolyás nagy veszélyt jelenthet. Amikor egy autó felúszik, egyáltalán nem tudod irányítani, nincs fék, nincs kormányzás. Ez az egyik oka annak, hogy Spában olyan veszélyesek voltak a körülmények" – folytatta. "Ha nem áll el az eső, esély sincs a vízelvezetésre. A jelenlegi F1-es autók körülbelül 1000 lóerősek, 752 kilósak, és nagyon kifinomult az aerodinamikájuk, ami miatt még nagyobb a vízfüggöny. Senki sem akar 300-nál vízátfolyásra futni Spában, vagy bármelyik másik pályán. A versenyzők menni akarnak, vizes pályán is, de amikor az olyan srácok, mint Lewis Hamilton, Max Verstappen és Fernando Alonso rájönnek, hogy ez lehetetlen, akkor hallgatni kell rájuk" – emelte ki.