Donászy Magda: Ma szívünk ünnepel... Ma nem tanulni jöttünk. Ma szívünk ünnepel. A hálát, amit érzek: miképpen mondjam el? Szétszáll a szó a szélben, habár mélyr? l fakad, s e nyíló rózsa élte pár nap vagy óra csak. Emlékek kötnek össze: szavak, számok, betűk. Utunk, akárhová visz, követnek mindenütt. Emlékünk egyre több lesz, tudásunk mind nagyobb, Hálás szívvel köszöntünk tanárt s ünnepnapot. Osváth Erzsébet: Tanítóinknak Tanító nénik! Tanító bácsik! Egy kisdiák áll előttetek. Kisdiák a sok százból, ezerből- Jóságotokat hadd köszönje meg! Hadd köszönjem azt az igaz kincset, amelyet ti adtatok nekünk. S amely bűvös erejével annyi új titokra nyitrotta szemünk. Négy a lány: június 2012. Neonfénynél is szebben világít a tudás, mit kaptunk tőletek. Szeretetünk sugárzik felétek. Ragyogja be Szép ünnepetek! Jankovich Ferenc: Tanítónknak Mi már tőled sokat kaptunk, de tőlünk te keveset, az arcodból, a hangodból sugárzik a szeretet. Fogadd tőlünk ezt a csokrot, mit kötött a szeretet, hála-hála mindig hála jó tanítónk teneked.
Hadd köszönjem azt az igaz kincset, amelyet ti adtatok nekünk. S amely bűvös erejével annyi új titokra nyitotta szemünk. Neonfénynél is szebben világít a tudás, mit kaptunk tőletek. Szeretetünk sugárzik felétek. Ragyogja be Szép ünnepetek! 2. Szabó Lőrinc: Köszöntő Érzés, tudás tiszta méze gyűlt a szívbe, gyűlt az észbe; betűk hordták: ők a mi lelkünk aranyméhei. Züm-züm, rétet, virágot, bejárták a nagyvilágot, s ma mint hála, mint kiáltás csordul szívünkből az áldás: "Éljen tanító bácsi! " 3. Szőke Jenő: Pedagógus napra Távolból elnézzük a kékellő erdőt, Enyhe szélfuvallat hajt egy bárányfelhőt. Napot nem takarja aranyló sugara Szórja szerte fényét: PEDAGÓGUS NAPRA. Mezei virágok pompáznak a fényben, Vibrál a délibáb néma rezdülésben. Hajladozó fűzfa ad nyugtató árnyat, Sok kis iskolásnak, kik most erre járnak. Vadvirágot szednek, csokorba kötik azt, Dallal köszöntik ők, a késői tavaszt. Majd viruló arccal, remegő kezekkel, tanároknak adják, hálás szeretettel. 4. Osváth Erzsébet: Igazi ünnep ez a nap!
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szent miklos napja. Úgy tartják, hogy már csecsemő korában is tartotta a böjtöt, e napokon csak egyszer szopott. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került. 325-ben részt vett a Nagy Konstantin császár által összehívott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották.
Miklós napja a magyar népi kalendáriumban asszonyidolog-tiltó nap volt, emellett termőnap a malacok születésére, és a bérletek megfizetésének napja. A püspök legendája a különböző népek ajkán más és más változatban él, ennek megfelelően neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas torzult változata. Szent miklós napja teljes film. A Télapó elnevezés a második világháború után szovjet-orosz hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában: az orosz hagyomány szerint Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozza a fenyőfát az ajándékokkal, de Szilveszter napján. Forrás: Tovább a cikkre »
Néhol úgy látszik, az ijesztő "láncos Miklós" és a jóságos, ajándékosztó püspök figurája összeolvadt. Gímesen a Mikulást alakító legény kenderből szakállt, bajuszt ragasztott, az arcát posztódarabbal fedte el, a fejére bundás sapkát tett. A kezébe suhogó vesszőkorbácsot vitt, ezzel ijesztgette a gyerekeket, miközben az alábbi versikét mondta: Jani, Mari Piroska Tudjátok-e mi van ma? Hoz az öreg minden jót Piros almát sok diót. Hát még mit, hát még mit? Frissen vágott suhogót. December 6. Szent Miklós napja - Erzsébet-táborok. (Ujváry 1975: 28) Az ajándékozás ma ismert formája falvainkban körülbelül ötven éve terjedt el, és még később a piros ruhás Mikulás figurája. Topolyán a húszas évekre tehető ez az idő. Egész éven át figyelmeztetheti a szülő a gyerekét, hogy nem hoz semmit a Mikulás, ha nem lesz jó magaviseletű. A csizmát, cipőt az ajtó elé teszik, de ha van vállalkozó kedvű rokon, az beöltözik Mikulásnak. Hátán puttonyt visel, benne virgácsok is vannak, és ha kell, megsuhintja vele a gyerekeket. Büntetésül a szülők vereshagymát, krumplit tesznek a cipőbe a virgács és cukrok mellé.
A legenda szerint 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja már akkor zarándokhely lett. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a muszlim szeldzsuk törökök, maradványait az itáliai Bariból érkezett hajósok városukba vitték, ahol bazilikát építettek tiszteletére, ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron. A relikviák egy részét 2017 májusában, Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka előző évi megállapodása értelmében Oroszországba vitték, és néhány hónapig Moszkvában, majd Szentpéterváron tették közszemlére. Egyedül az orosz fővárosban egymillió ember állt sorba, hogy egy pillantást vethessen rájuk. Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött. Már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Szent Imre Általános Iskola. Justinianus bizánci császár. A szent nevéhez számtalan legenda fűződik Csodatettei között tartják számon, hogy imáival lecsillapított egy iszonyatos vihart, és megmentett egy vízbe esett tengerészt, ezért ő az utazók, kereskedők, zarándokok, tengerészek és révkalauzok védőszentje.
Csodatettei között tartják számon, hogy imáival lecsillapított egy iszonyatos vihart és megmentett egy vízbe esett tengerészt, ezért ő az utazók, kereskedők, zarándokok, tengerészek és révkalauzok védőszentje. Szent miklós napa valley. Amikor városát éhínség sújtotta, és egy gonosz hentes három kisgyermeket ölt meg, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét, sőt a fiúkat is feltámasztotta, ezért a gyermekek és diákok védőszentje is. Egy másik legenda szerint az éhínség idején a kikötőbe érkezett, a császári gabonakészletek feltöltésére szánt hajók kapitányait rábeszélte, hogy minden hajóról százmérőnyi gabonát adjanak a városnak, mert ezt a hiányt nem fogják észrevenni az ellenőrök. A tengerészek így is tettek, de amikor megérkeztek Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a rakomány egy gabonaszemmel sem csökkent. Megint másik történet szerint Miklós, amikor a fülébe jutott, hogy a helytartó három ártatlan embert akar kivégeztetni a vagyonáért, a császár éppen nála lévő küldöttjeit faképnél hagyva megakadályozta a jogsértést.