Móra Ferenc: A hegedű (hangosvers) - YouTube
Móra Ferenc: Georgikon/Nádi hegedű (Magvető Könyvkiadó, 1959) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A két újabb Móra-kötet párosítása ez alkalommal sem találomra sikerült. Bármennyire nehéz Móra életművén belül műfaji megkülönböztetéseket tenni, bizonyos tartalmi, illetőleg hangulati elemek a két kötetet közel hozzák egymáshoz. Elsősorban az, hogy még Móra mértékével mérve is bensőséges líraiság hatja át az egyes darabokat, olyannyira, hogy különösen a Georgikon lírai önvallomásként hat. Ennek egyes darabjai lazán összefüggő fejezetet alkotnak, és ebben többé-kevésbé hasonlít a Négy apának egy leánya című első regényére. Ehhez képest kevésbé egyöntetű a Nádi hegedű. Az önvallomások itt bujtatottabbak, a témák is különfélék. Az élet és a társadalom nyugtalanító beavatkozását az író egyéni sorsába, családi életébe derűvel oldottan, iróniával megtörten viszi a nyilvánosság elé.
Gyerek voltam még, Annak is aprócska. Egyéb játékom Nem volt, csak egy ócska, Vén hegedű, mit Poros nyugalomban Leltem a lomban, Valamely sarokban. Az Isten tudja, Ott ki felejtette, Hol porlad a kéz, Amely odatette: De megörültem Én neki felette, Bár nem is sejtém, Mire való vóna. Mellette nyűtten Hevere vonója. Róluk a port biz Le se törülgettem Hanem azonnal Szolgálatba vettem: Lónak a hangszert, Kardnak a nyirettyüt. Mulattam vélük Hol külön, hol együtt, Mikor miképen Kivánta a játék. Az igaz célra Rá mégse találék, Bármi csapongó A gyermeki elme. (Ó, ha ma olyan Félannyira lenne! ) Megesett olykor, Persze akaratlan, Hogy vonómmal a Húrok közé kaptam: Zörgött, csikorgott, Kínosan sikongott, De nem kedveltem Ezt a fura hangot. Egyszer azonban, Isten tudja honnan: Hozzánk egy vándor Egyszerre betoppan. Orcája sápadt, A ruhája tépve, Nem mertem nézni Ragyogó szemébe. Megáll előttem, A hegedűt nézi, Csak nézi, nézi S kezembül kivészi. Lágyan, szeretettel Lefujja porát, Megpengeti halkan A húrok sorát, Aztán szilajan Álla alá kapja, A tépett vonót A húrokra csapja, És húzza, húzza Egyre tüzesebben.
Szeretettel köszöntelek a HÍRES MAGYAROK közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 1995 fő Képek - 3135 db Videók - 1415 db Blogbejegyzések - 755 db Fórumtémák - 12 db Linkek - 423 db Üdvözlettel, HÍRES MAGYAROK vezetője
A hangszer javításának költségeit Heumann Erzsébet, a Dankó Pistát elsőként felkaroló Zsótér Andor ükunokája fedezte. Telekiné Tóth Anna, az egykori Dankó Pista Emlékéért Alapítvány titkára elmondta: jövőre ünnepeljük Dankó Pista halálának 110., születésének 145. évfordulóját. A jubileum kiváló alkalmat kínálna arra, hogy a nótaszerző művei - akár saját hegedűjén - felcsendüljenek a Szegedi Nemzeti Színházban, ahogy azt Juhász Gyula is javasolta egykor.
Ma is, ami szép Akad az utamba, Lelket keresek Gyerekésszel abba, Mindig apróra Bontogatom. S a semmit mindig Megsiratom.
Reads 168 Votes 9 Parts 3 Ongoing, First published Jan 04, 2020 Elrabolt. Elvett tőlem mindent ami fontos volt. Bezárt és addig nem engedett ki még igent nem mondtam, mocskos ajánlatára. Az a szemét! Szeretőm es | Sajba. Ő maga a pokol, egy démon ami minden percben ott van és játszadozik velem. Ha igent mondok nem esik bántódásom, ha nemet azt megfizetem. 🥀 Alessio Enricco, mindig megszerzi amit gláttam és abban a pillanatban mikor tekintetünk találkozott, tudtam, hogy nekem többé nem kell senki más csak is Ő. És szükségem volt egy lányra, aki nem volt a kurvám és aki nem lányra akit talán szerethetek még ha ez a szó ismeretlen számomra. Anyám mindig is egy szent lesz számomra, most pedig Miatta és az örökségem miatt kell egy feleséget találnom, semmi kedvem sem volt ehez az egészhez, de most, hogy ő itt van minden megváltozott. Megszerzem! All Rights Reserved Table of contents Last updated Apr 11, 2021
Magyar translation Magyar A Mi a fene történt veled? [1. versszak] Maradj szeretőm, maradj! Ne hagyj így itt! Minden lehetőségtől megfosztva Nincs semmi, amit mondani tudsz? Eddig a szeretőd voltam, most te leszel az enyém!. Mielőtt megfordulsz és elsétálsz? Nem hiszek a szívednek Valami nem stimmel vele Mi a fene történt veled? [2. versszak] Azt mondta 1, hogy minden, amin változtatni kell Könnyedén elintézhető Nem újdonság számomra az ilyesmi De mikor most ránézek az arcodra Alig van rajta bármi nyoma Annak a szeretetnek, ami olyan jó és igaz volt nekem [Kórus] És ezt most el kell énekelnem szívből De az ilyen fajta szeretet már tévedés az elejétől Mi a fene történt veled? [3. versszak] Ó, te tévedsz, szerető, te tévedsz Én végig törődtem veled Attól a pillanattól, hogy először szerettelek Ez még mindig egy nagyon különleges dal De már majdnem elmúlt, amit takar De tudod mindig működött Olyan jól bevált nálad [Kórus] Mi a fene történt veled? [4. versszak] Ó, rideg vagy, szeretőm, rideg Tovább élsz azokban a régi napokban Csak egy árnyékot és egy emléket szerethetsz A gonosz hazugságok miatt, amiket mondtál Az életedért, ami még ki sem bontakozott Esküszöm, hogy még a vége előtt emlékezni fogsz rám!
Ti kitartanátok a párotok mellett, ha kiderülne, hogy aszexuális? Nyitókép: Shutterstock Vissza a kezdőlapra
1. Szeretőm es Szeretőm e táncba, gyűrűm ez ujjába', minden fordulásba' ragyog ez ujjába'. Szeretőm es voltál, kerítőm es voltál, verjen meg az Isten, ha igaz nem voltál. Csak azér' szeretek falu végén lakni, mer' az én édesem oda jár itatni. Lovát itogatja, magát fitogtatja, szép piros orcáját vélem csókoltatja. 2. Ősapám Sz. Szigethy Vilmosnak Fakó köntösben, hószín ménlován, Álomban, éjjel, itt jár Ősapám, Ruhája egyszerű, díszt nem visel, De nagy szemében őserő tüzel. Dús hosszú fürtje barna mint a föld, Vasmarka kérges, nagy tusákra tört, Süvegje mellett karvalyszárnya száll, Előtte messze száz vitéz halál. Rézarca, mint a gondos est, nyugodt, - Kacagni tán soha nem is tudott - Nyakán feszülnek holló-vérerek, Tömbmelle vulkán tengerek felett. [origo] Hírmondó. Leszáll lovárul - tán Hadúr maga! - Bronzajka mozdul s nem hallik szava, Rám néz, szemembe, kezet fog velem, Bús apa bús fiával, csendesen. József Attila 3.
6. Elindultam Elindultam szép hazámból, Híres kis Magyarországból. Visszanéztem félutamból, Szememből a könny kicsordult. Bú ebédem, bú vacsorám, Boldogtalan minden órám. Nézem a csillagos eget, Sírok alatta eleget. Jaj Istenem, rendelj szállást, Mert meguntam a bujdosást, Idegen földön a lakást, Éjjel-nappal a sok sírást. 7. 8. seres erdőn Cseres erdőn, csárda előtt a lovam, Lovam fején arany kantár, zabola. Bérgyilkos a szeretőm videa. Vezér lovam zálogba van pergőstől, Én magam is kurta vason egyedül. Nem akar a vezér lovam legelni, Rézpatkóját haragosan zörgeti. Visszatekint-visszanéz a pusztára, Amott jönnek a szuronyos zsandárok. Egyik zsandár azt mondja a másiknak, Hová valók vagytok kettős betyárok? Gyimes völgye, Csík vármegye a hazám, Arra sirat engem az édesanyám. Dehogy sirat, még eszébe se jutok, Mert nem tudják, hogy én fogságba vagyok. Fényes lakat, rozsdás lánc a kezemen, Jaj Istenem, hogy sirat a kedvesem! Dehogy sirat, rég el vagyok felejtve, Meg sem haltam, már el vagyok temetve. Mikor mentem Szeredából lefelé, Zörgettem a láncot a zárka felé.