Népszerű kameráink közül Legnézettebb kamerák Balatonszemes Mátraszentistván Mátraszentistván - Síiskola Bp - Rákosszentmihály Dobogókő - Sícentrum
01:00 0 mm 02:00 1 mm 03:00 04:00 05:00 06:00 07:00 08:00 09:00 10:00 11:00 12:00 Sopron 1°C Zalaegerszeg 0°C Kaposvár 2°C Pécs Veszprém -1°C Dunaújváros Budapest Szeged Eger 3°C Szolnok Miskolc Békéscsaba Nyíregyháza Debrecen Április 03. Vasárnap Záporok Április 04. Hétfő Többnyire felhős Április 05. Kedd Többnyire napos Részben napos, záporokkal Április 07. Csütörtök Többnyire napos
Békéscsaba a térképen « Vissza az előző oldalra
© Copyright Időkép Kft. 2004–2022.
Jelenlegi időjárás Időkép Felhőkép Hőtérkép Tovább az Időkép térképre Tovább a Hőtérképre Felhőképre Friss híreink Rákezdett a havazás Délen és a Dunántúlon egyre többfelé váltja hó az esőt, a hegycsúcsok újra behavazódtak. Az eddigi harmadik legszárazabb évkezdet van mögöttünk Ízelítőt kaptunk reggel az áprilisi havazásból Peremfelhővel, cseresznye nagyságú jéggel vonultak a zivatarok A Bakonyban tél, délkeleten tavasz volt Közel 20 fokos volt az eltérés az ország leghidegebb és legmelegebb pontja között. Podcast: Száguldás a szembeszélben Fagy veszélyezteti a virágzó gyümölcsösöket Így tört rá az áprilisi tél Nyugat-Európára Jégesővel érkeztek a zivatarok Havazást hoz április első hétvégéje (animáció) Havazással tért vissza a hideg Lengyelországba Népszerű kameráink közül Legnézettebb kamerák Bánkút Mátraszentistván Mátraszentistván - Síiskola Bp - Rákosszentmihály Dobogókő - Sícentrum Előző Következő Tovább a Képtárba
Francesco Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok - YouTube
"Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. " (Francesco Petrarca verse, Sárközi György fordításában)
Kedves Olvasóim! Néhány nap óta várja a segítséget egyik kedves olvasóm Petrarca két versének összehasonlításához. Lehet, számára már nem súgás ez a későn (? ) érkező korrepetálás. Másoknak még jól jöhet. Ebben a reményben készült el ez a bejegyzés. Ti szerencsés füvek, boldog virágok... és a Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad…című. Petrarca-versek összehasonlító elemzéséhez Miről írjunk a feladat során? (A számozás nem jelenti feltétlenül a sorrendet) Mutassuk be Petrarcát. (főleg a Daloskönyv /Canzoniare szerzőjeként) szerelmes versek, ihletőjük: Laura, versforma: szonett (=14soros vers, két quartinából és két tercinából áll, azaz 4+4 és 3+3 soros versszakokból, 11 szótag; rímképlete: abba abba cdc dcd) 1341-ben Rómában poeta lauratus= babérkoszorús költő. (lásd még 2. ponthoz) Laura (neve álnév és jelkép. l'aura=fuvallat, lauro=babér, l'auro= arany);az utókor nem ismeri, egy templomban látta meg először, szerelem első látásra. Női eszménykép, (lelki és testi értelemben is) Reneszánsz jegyek ezekben a versekben: földi boldogság ábrázolása, szerelem, természet bemutatása.
Petrarca az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb költője, aki két korszak határán élt, így még a középkori költészet jellegzetességei is megjelennek műveiben, ugyanakkor szerelmi lírája már egészen modern vonásokkal rendelkezik. Ti szerencsés füvek… kezdetű verse Daloskönyv című kötetének 162. darabja. Szerelmi költemény Laurához, amely még az asszony életében született. A dal műfajba tartozik és szonettformában íródott (petrarcai szonett). Ti szerencsés füvek, boldog virágok… Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss Lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is. (Sárközi György fordítása) A vers egy olyan mondattani késleltetésre épül, amely az egész szöveget átfogja: hiszen az első 3 strófában csak megszólítások vannak, és csak az utolsó versszakban hangzik el a felszólítás, vagyis az, amit a vers beszélője a címzetteknek mondani akar.
Mutasd be Petrarca életét és költészetét! Kérdések: • Mi tudunk Petrarca életéről és munkásságáról? • Melyek voltak költészetének legmeghatározóbb témái? • Hogyan hatottak költészetére az antik latin szerzők? • Hogyan hatott költészetére Szent Ágoston és a Vallomások? • Ki volt a múzsája? Mit tudsz róla? • Mi ihlette a Daloskönyv megszületését? • Hogyan építette fel a Daloskönyvet? • Hány szonettet tartalmaz a Daloskönyv? • Mi a szonett? • Miből fakadtak Petrarca istenes versei? Milyen jelentőségük van ezeknek a költeményeknek? Ti szerencsés füvek, boldog virágok… Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárra váltok, ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyulsz tündökletesre, irigylem tőletek tekintetét is!
Irigy és féltékeny a természetre, amely kapcsolatba kerülhetett Laurával. Felszólítja a természetet: ha ők is látták Laurát, lángoljanak, ne legyenek közönyösek. Ez a verse hűen tükrözi, hogy milyen különleges szerelem fűzte őt Laurához. Soha nem lehetett az övé a nő, ám egész életében tiszta szerelemmel gondolt rá. A vers a hagyományos szerelmi költészet, a trubadúrlíra elemeit megtartja. A szeretett nő eszményítése mellett a férfi és nő közti távolságtartás is megfigyelhető. Ám újszerű is, mivel a nő iránti vonzalom és vágy földi érzés, világi élmény. Nézd meg a vers formáját! A 4 versszakból, összesen 14 sorból álló versformával most találkozhatsz először, de később még többször elő fog kerülni irodalmi tanulmányaid folyamán. A szonett, sajátosságait figyelheted meg rajta. Kötött műformáról beszélünk. 2 darab 4 soros versszakot, quartinát (kiejtés: kvartina), 2 db 3 soros tercina (kiejtés: tercina) követ. Ezek tartalmukban és rímelésükben is ellentétben állnak. Míg az első 8 sor ölelkező rímeket tartalmaz, addig az utolsó két versszak összesen 6 sora keresztrímelésű.