A két tűz közé szorított törökök nem sokáig állták a harcot, súlyos veszteségeket szenvedve, megfutottak. A vert had és a harcban megsebesült szultán csak valahol Szófia környékén állt meg. 1456. július 22-én Nándorfehérvárnál Hunyadi János fényes győzelmet aratott, a magyarok zsákmánya lett a teljes ostromtüzérség és mintegy 300 kisebb ágyú, az egész török tábor, a kincseivel együtt. A törökök Nándorfehérvár alatti veszteségét a kortársak 35-40 ezer főre becsülték. A vert török sereget Hunyadi nem üldözte, mert tudta, hogy a gyakorlatlan keresztesekkel kétes lenne a további siker. A nagy győzelem adta lehetőséget Hunyadi János később sem tudta kiaknázni, mivel a haditáborban dúló pestisjárvány őt is elérte, és 1456 augusztus 11-én Zimonyban elhunyt. A nándorfehérvári diadal azonban közel 70 évre távol tartotta a Török Birodalmat Magyarországtól és Európától. A déli harangszó pedig, amelyet III. Calixtus pápa még 1456. június 29-én rendelt el a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként, a diadal után a győzelem jelképe lett.
Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót. A közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát.
Intenzív ágyútűzzel előbb földig rombolják a vár falait, majd elsöprő létszámfölényüket kihasználva egy döntő rohammal felszámolják az ellenállást…. A végső nagy támadásra július 22-én érkezett a parancs, és ki tudja, mi lett volna a vége, ha a Száva partján nem bukkan fel Kapisztrán János ferences szerzetes és az általa toborzott 30 ezer fős keresztes had. Zömében szerb és magyar népfelkelőkről, fegyvert fogó parasztokról volt szó, az ilyen sereg harcértéke elenyésző… A hadi tapasztalat hiányát pótolta a lelkesedés, életük, földjük, családjuk védelme. Ahogy megindult a török roham, Kapisztrán mintegy huszadmagával csónakba szállt és egyenesen neki indult a túloldali török tábornak… A kereszteseknek sem kellett több, Krisztus nevét kiáltva mind átkeltek a folyón, általános támadást indítottak a török legsűrűbb sorai ellen. Ezt látva Hunyadiék is azonnal kitörtek a várból, elsőként tönkretették, megsemmisítették a török ágyúkat. Véres, de rövid harcban szétverték, megfutamították Hódító Mehmed világuralomra törő hadát.
III. Callixtus pápához augusztus 6-án érkezett el a hír, örömében azt a napot, urunk színeváltozásának napját az egész Egyház egyetemes ünnepévé tette. Rendelkezett arról is, hogy a kiszabott imádságokat immár ne könyörgésként, hanem hálaadásként mondják el e hívek. Déli haragszó 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa, hogy a katolikus templomokban minden nap kondítsák meg a harangokat, és imádkozzanak a török támadásra készülő magyarok győzelme érdekében. A pápai bulla a köztudatban úgy maradt meg, mint a "déli harangszóra" való felhívás, ez azonban nem felel meg teljesen a valóságnak. Ezt a hiedelmet az események kronológiája is cáfolja: II. Mehmed hadai ugyanis csak három nappal a pápa felhívása után, július 2-án kezdte meg Nándorfehérvár, 20 napig tartó ostromát. Hunyadi János, Szilágyi Mihály, és Kapisztrán János vezetésével július 22-én a védők győzedelmeskedtek. Ez idő alatt a bullát még Itália földjén sem hirdették ki, tehát az Európa nagy részére a győzelem hírével egy időben, vagy azután érkezett meg.
Nemzeti erőforrásunk az információ XXV. Győr, 1993. augusztus 11-14. Művészetek és a könyvtár XXVI. Körmend, 1994. augusztus 3-6. Történetiség és könyvtár XXVII. Eger, 1995. augusztus 9-12. A könyvtár és gazdája XXVIII. Debrecen, 1996. augusztus 7-10. Könyvtár – Kommunikáció – Társadalom XXIX. Kecskemét, 1997. augusztus 7-9. Szolgáltatások – térítések – szponzorálás XXX. Salgótarján, 1998. júl. 30-aug. 1. A könyvtárak együttműködése az információs társadalom kiszolgálásában XXXI. Pápa, 1999. Mke vándorgyűlés keszthely sports. augusztus 5-7. A könyv alkotója – kiadója – terjesztője és a könyvtár XXXII. Esztergom, 2000. augusztus 10-12. Nemzeti hagyományaink és a korszerű szolgáltató könyvtár XXXIII. Nyíregyháza, 2001. augusztus 9-11. Iskola a könyvtárban, könyvtár az iskolában XXXIV. Budapest, 2002. augusztus 8-10. Nemzet és könyvtára XXXV. Nagykanizsa, 2003. augusztus 14-16. A könyvtár – kapu a világra Beszámoló a vándorgyűlésről XXXVI. Miskolc, 2004. július 29-31. Könyvtár – esély a jövőhöz XXXVII. Gödöllő, 2005. július 21-23.
Tartalom Ízelítő a lapszámból "A Magyar Könyvtárosok Egyesülete az egyik legrégibb kulturális egyesület, mely kimagasló reprezentativitással bíró, professzionálisan működő és az általa képviseltek érdekében hatékonyan cselekvő szervezet. Megkerülhetetlen szakmai partner minden, a könyvtárak és a könyvtárosság jövőjét meghatározó kérdésben. A 2016-2021 közötti stratégiánk küldetésében szerepel és szakmai érdekképviseletünk elemeként jelenik meg többek között a könyvtárosi kompetenciák folyamatos építése; önmagunk szüntelen fejlesztése; szolgáltatásaink szintjének emelése; olvasóink és látogatóink elégedettségének növelése, információhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében. Keszthely | Műszaki Könyvtáros Szekció. Ehhez járul hozzá múltunk szakszerű feltárásának, hagyományaink ápolásának igénye; identitásunk növelése, szakmai elhivatottságunk megalapozása; a társadalom szolgálatában, az életminőség növelésében betöltött könyvtári hozzájárulás és szerep felismerése. Különösen igaz ez akkor, amikor az 50. ünnepi vándorgyűlésen vagyunk Keszthelyen. "
A Vándorgyűlés plenáris ülésének megnyitása előtt a Hangvillában Dr. Kovács Gyula, a Pannon Egyetem kancellárja megnyitotta a kiállítást, amelyen a 14 … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. → Kategória: Hírek, Kiállítások, Könyvbemutató, Rendezvények, Vándorgyűlések, Veszprém-Balatonfüred Címke: 2016, beszámoló, könyvbemutató, könyvtárlátogatás, Vándorgyűlések, Veszprém, Veszprém-Balatonfüred Meghívó az MKE Műszaki Szekció extra hajó programjára MKE Műszaki Könyvtáros Szekció programja az MKE 48. Vándorgyűlés 2018 – szekcióprogram | MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete. Vándorgyűlésén Veszprém, 2016. július 7-9. A Vándorgyülés telje programja az MKE honlapján Cím: Széchényi István a műszaki haladásért tettvívmányainak hatása a reformkortól napjainkig Helyszín: HANGVILLA Multifunkcionális Közösségi Tér Cím: … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. → Kategória: Hírek, Konferenciák, Könyvtár látogatások, Rendezvények, Vándorgyűlések, Veszprém-Balatonfüred Címke: 2016, Konferencia, könyvtárlátogatás, Meghívó, MKSZ konferencia, Vándorgyűlések, Veszprémi Vándorgyűlés 2016 |