(Mt, 11. 26) Igy aztán, amikor A Csodák Tanítását elkezdtem olvasni nagyon zavart keresztény nyelvezete. Az Isten szót sokáig behelyettesítettem az Univerzum vagy a Szent Szellem kifejezésekkel. Akkor már tudtam, hogy az Isten nem büntet, hanem maga a SZERETET, hogy az Isten nem ítél el, mert bennem van. A Csodák Tanítását kezdetben úgy olvastam mint egy könyvet. Rendszerint elaludtam olvasás közben, mert sok olyan fogalom volt benne, amelyet nem értettem azonnal. Ez által az érdeklődésem is alvásba fulladt. Éreztem azonban, hogy dolgom van ezzel a könyvvel. Amikor a vezeklés fogalmat többször is átugrottam tovább növelve a szakadékot és a káoszt a megérteni való dolgok és az én képzeletem között. Zavart ez a helyzet, ezért rákerestem a vezeklés szó jelentésére és így bukkantam rá Sarkadi Kriszta oldalára, () éppen a vezeklésről szóló cikkére. Innét kezdve nagyobb komolysággal és odafigyeléssel olvastam a könyvet és egyszer csak elkezdtem megérteni. Rájöttem, hogy eddig minden sorát azonnal megérteni és megtanulni akartam és ezáltal nehezítettem a helyzetemet.
Nagyon köszönöm a visszajelzéseket! "Erikával való közös munka egy igazi önismereti kalandozás számomra. Külső szemlélőként, segítőként az adott időszakom olyan kérdéseit tárja elém, melyek átgondolásával nemcsak a bennem rejlő kézségek, hanem akár a félelmek kerülnek átbeszélésre. Ezeknek köszönhetően pedig teljes képet nyújt saját magam számára, hogy a jelen pillanatban melyek azok a területek, amelyekkel foglalkoznom kell, ahol fejlődnöm kell, ahhoz, hogy a kitűzött cél megvalósulhasson. A bennem lévő eszköztárak a megfelelő helyükre kerülnek, új eszköztárak lépnek színre. A beszélgetések barátias hangulatban, egy kávé, egy limonádé mellett zajlanak. " Adrienn, Énidő coaching résztvevő Leírhatatlan az az érzés, amit akkor érzek, amikor Erikára és azokra együtt töltött 1, 5-2 órákra gondolok, amit könnyű, rózsaszín csevegés helyett kőkemény munkával töltöttünk. Akkor még nem is sejtettem, hogy mi mindent nyertem – egy életre való útravalót, energiát, önvizsgálatot, szemléletváltást, önbizalmat, bátorságot, spontaneitást, rádöbbenést, erőt, visszaigazolást.
Most már tudok úgy élni, hogy nincsenek nagy hullámhegyek és hullámvölgyek a hangulatomban, az érzéseimben. Nem lettem "szent", aki sosem szomorú és nem érik negatív hatások… de most, hogy tudatosságom növekedett, felismerem a helyzeteket, az ego és az illúzióim csalfa játékát. Olyan volt a változás, mint amikor először azt hiszed, "mázlid" van, hogy valami úgy jött össze, ahogy neked a legjobb, majd aztán az egész heted olyan, a hónapod és az életed. Mintha valaki szervezné helyetted a dolgokat… és már nincs benned a félelem, mint régen, amiatt, hogy most ugyan minden jól alakul, de annak valami "böjtje" lesz, mert tudod, hogy minden a javadat szolgálja. Az elmúlt évek során ténylegesen megtapasztaltam, hogy a csodák megéléséhez semmi másra nincs szükség, mint arra, hogy belső terünket tisztán tartsuk. Tisztán az elvárásoktól, a félelmektől és a belőlük fakadó sérelmektől. Szeretettel, Csákvári Éva Csak azért vagyok itt, hogy őszintén segítsek.. Azért vagyok itt, hogy Őt képviseljem, Aki küldött engem.
Szemenyei Nagy Tibor bronz makettjét 2012-ben helyezték el. A tér tengelyében helyezték el a zenepavilont, előtte kőintarzia emeli ki a döntően téglaburkolatú tér középpontját. A déli oldalon található a 20. honvéd gyalogezred emlékműve (Hybl József és Krausz Feren 1930), mely az első világháború hősi halottainak állít emléket (bővebben a Kanizsai Enciklopédia 128. oldalon) 1993-ban került vissza a térre. A szobor 1965-ben a Széchenyi térre, majd Hevesi Sándor Művelődési ház építésekor a Sétakertbe került. A szobor környezete az idők során változott, 2012-ben a posztamenst és környezetét letisztították, kőoszlpos alacsony kerítéssel vették körü. Nagykanizsa erzsébet ter a terre. Az eredeti növényzet zöme megmaradt, idős japánakác, platán, juhar, hársak, nyírfák, díszcseresznye fasor, különböző oszlopos fák a felújításkor egészültek ki nyírott sövényekkel és fiatal fákkal, parádés virágágyak dicsérik a tervezőket. A tér északi végén a fákhoz jeltáblák is kerültek. A tervezési koncepció a "További leírás"-ban olvasható. Forrás: köztérké wikipédia Kanizsai Enciklopédia 1999
A kilencven évnyi török megszállást követően épülni kezdő városnak ezen a helyen alakult ki piactere. Még a 19. század első felében sem volt az Erzsébet tér igazán térnek nevezhető, északi felét elfoglalta a csoportházak növekvő tömbje, déli részén a sóhivatalhoz tartozó építmények álltak. 1927-ig vásártér volt, 1924-ben még ez a funkció bővült Szeghalmy Bálint városi mérnök terve szerint felépült a 23 fülkéből álló "hús-pavilon"-nal. A XIX. Takarékbank - Nagykanizsa - Erzsébet Tér 1. század második felében a nyugati oldalon volt a későbbi házak helyén a "Zöldfakert", kedvelt korzója a kanizsaiaknak. A harmincas évek elején dísztérnek, sétatérnek nyilvánították, ekkor nyerte el mai formáját. A barokkos hatású teret nyugatról a Városháza háromszintes, dísztelen épülettömege zárja le, amit az 1930-as években törvénykezés céljára építettek. Jelenleg a városi közigazgatás, illetve bíróság székhelye. 1945-ben épített szovjet emlékmű teljesen megváltoztatta a tér funkcióját, a városi piacnak költöznie kellett, igazi szoc-reál térré alakult, csak 2011 áprilisában bontották el az emlékmű utolsóként megmaradt részét, a talapzatát.
Székhely: 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 9.
"A Böjte ékszerek története egy család története, amely szorosan kapcsolódik a hagyományokhoz, a részletekre való odafigyeléshez és az aranyművesség iránti szenvedélyhez már több mint 30 éve"