Új!! : Kossuth-díjasok listája és Ligeti Lajos · Többet látni » Magyar Pamutipar Rt. A Magyar Pamutipar Rt. (rövidített nevén: MPI) Magyarország egyik legnagyobb pamutipari vállalata volt. Új!! : Kossuth-díjasok listája és Magyar Pamutipar Rt. · Többet látni » Marton Éva Marton Éva (született Heinrich – 2013. július 20. ) (Budapest, 1943. június 18. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő, drámai szoprán. Új!! : Kossuth-díjasok listája és Marton Éva · Többet látni » Rédei György Pál Rédei György Pál vagy George P. Redei (Bécs, 1921. június 14. Kossuth dijasok listája . – Nashville, 2008. november 10. ) mezőgazdász, genetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a növénygenetikai kutatások világszerte egyik legelismertebb szaktekintélye. Új!! : Kossuth-díjasok listája és Rédei György Pál · Többet látni » Strém Ferenc Strém Ferenc, Strem (Budapest, 1898. június 29. – 1957. december 8. ) Kossuth-díjas magyar gépészmérnök. Új!! : Kossuth-díjasok listája és Strém Ferenc · Többet látni » Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara (rövidítése: SZE MÉK), illetve annak jogelődje a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet 1818-ban Magyaróváron alapított mezőgazdasági felsőoktatási intézmény.
Sándor György Jászai Mari-díjas előadóművész, "humoralista": rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszínű intellektuális humorral átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként. Kossuth-díj - Színház.org. Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész: az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert műveléséért, műfajok sokaságát érintő, folyamatos alkotói, zeneszerzői munkásságáért. Vidnyánszky Attila Jászai Mari-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója: a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért. Megosztott Kossuth-díjban részesül Szarka Tamás zeneszerző, költő és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja, a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért.
Nagydíj A nagydíjjal járó jutalom összege a díj összegének kétszerese. Javaslattétel és adományozás A díj adományozását tulajdonképpen bárki kezdeményezheti azoknál, akiknek az adományozási szabályzatról készült 1996. évi kormányhatározat szerint minden év november 30-áig javaslattételi joguk van, így a kormány tagjainál, a már Kossuth-, Széchenyi- és Állami Díjjal rendelkezőknél, valamint a tudományos és művészeti élet területén működő országos köztestületeknél. Ezt követően a beérkezett javaslatokat egy 25 tagú bizottság bírálja el: ez a Kossuth- és Széchenyi-díj-bizottság. A testületet a kormány hozza létre, elnöke a miniszterelnök, alelnöke a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter, titkára pedig MeH közigazgatási államtitkára. 2006-ban a bizottság tagjai között volt többek között Glatz Ferenc történész, Seregi László táncművész, Almási Miklós esztéta, Enyedi György geográfus, Kovács András filmrendező, Ormos Mária történész valamint Szántay Csaba kémikus. A Kossuth- és Széchenyi-díj-bizottság munkáját albizottságok is segítik.
Romulus és Mettius Curtius, szabin hadvezér döntő ütközetre készültek Róma közelében. A szabinok jó jelnek vették, hogy Curtius kiszabadult a mocsárból (Curtius-tó). A seregek felálltak a síkságon. A Palatiumi kapun Hersilia vezetésével az elrabolt szabin nők gyermekeikkel karjukon a síkság közepén a két hadsereg közé álltak és kérlelték őket, hogy hagyjanak fel egymás öldöklésével, hiszen rokonok lettek a házasság által, és nem szeretnének özvegyek és árvák lenni. Kérlelésük meghallgatásra talált, s Róma hatalma növekedett a befogadott szabinok által, bár egy ideig két király is volt Rómában (Romulus és Titus Tatius). Források [ szerkesztés] Római regék és mondák - A szabin nők elrablása MEK, FELDOLGOZTA: BORONKAY IVÁN, SZERKESZTETTE: BALÁZS SÁNDOR, TRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE ELŐSZAVÁVAL: (romai_regek_es_mondak)/cikk/a__szabin_nok_elrablasa_ Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Szabinok Monda
A bohózat történetének meséjét Horváth Jenő (zeneszerző) és Szenes Iván (dalszövegek) dalai segítően színesítik, benne olyan slágerekkel, mint a "Mások vittek rossz utakra engem", a "Róza, magában túlteng a próza", vagy a címadó dal, "A szabin nők elrablása". A történet elején Bányai Mártont, egy kisváros nagy tiszteletben álló főgimnáziumi tanárát ismerhetjük meg, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget, ám egy ifjúkori zsengéjét eleinte csak Rózának, a szobalánynak meri felolvasni. Élete nagy pillanata akkor jön el, amikor a városkába vándorszíntársulat érkezik. Rettegi Fridolin, a színigazgató ugyanis körbejárja a kisváros előkelőségeit, hogy látogatókat és támogatókat szerezzen pénzügyi nehézségekkel küzdő társulatának, s Bányaiékat is felkeresi, a tanár úr cserfes házvezetőnője pedig elfecsegi, hogy gazdájának van egy ifjúkori színdarabja: "A szabin nők elrablása". Rettegi a garantált sikerben bízva – hiszen a szerző egy helyi potentát – ráveszi Bányait, hogy társulata színre vigye művét.
Élete nagy pillanata jön el akkor, mikor vádorszínészeivel együtt a városba érkezik Rettegi Fridolin színidirektor, aki a siker érdekében egy helyi szerző művét kívánja színre vinni. Az új város gyorsan épült. A lakosság száma is napról napra gyarapodott, de nem voltak asszonyai. A városba férfiak telepedtek be, feleség és gyerekek nélkül. Romulus ezért követeket küldött a szomszéd néphez, a szabinokhoz, s felkérte őket, hogy kössenek velük szövetséget, és leányaikat adják feleségül a rómaiakhoz. A szomszédok a követeket lenézték, kérésüket visszautasították: - Ilyen jöttmentekhez nem adjuk leányainkat! szomszédok válaszát a rómaiak nagy felháborodással fogadták, és elhatározták, hogy megtorolják a sértést. Romulus megalapítja Rómát Amikor a város elkészült, Romulus a város felavatására fényes ünnepi játékot rendezett. Erre az összes szomszédot meghívta. Hadd lássák, nem olyan jöttment nép a római, mint ahogy azt a szomszédok vélik. Az ünnep napján hatalmas sokaság tolongott Rómában.