Egyébként az izlandi zuzmó nagy mennyiségű radioaktív sugárzást képes magába gyűjteni. Forrás: Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövénykalauz Earl Mendell: Gyógyfüvek bibliája
4. Lehetséges mellékhatások Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): Túlérzékenységi reakció, amely viszketés, bőrpír vagy nehézlégzés formájában jelentkezhet. Amennyiben Önnél allergiás (túlérzékenységi) reakció lép fel, hagyja abba a gyógyszer szedését és keresse fel kezelőorvosát. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. 5. Hogyan kell a Herbion izlandi zuzmó szirupot tárolni? A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! A dobozon feltüntetett lejárati idő (EXP:) után ne szedje a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik. Hűtőszekrényben nem tárolható! A szirup 3 hónapig használható fel az üveg felbontását követően. A gyógyszereket nem szabad a szennyvízbe juttatni vagy a háztartási hulladékkal együtt kezelni. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen fel nem használt gyógyszereivel.
Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét. 6. A csomagolás tartalma és egyéb információk Mit tartalmaz a Herbion izlandi zuzmó szirup A készítmény hatóanyaga: 1 ml szirup tartalma: 6 mg izlandi zuzmó ( Cetraria islandica (L. ) Acharius s. l., thallus) sűrű kivonat (16-18:1), amely 96‑108 mg izlandi zuzmónak felel meg. Kivonószer: víz Egyéb összetevők (segédanyagok): nem kristályosodó szorbit-szirup (E420), xantán gumi (E415), nátrium‑benzoát (E211), citromsav-monohidrát (E330), citrom aroma (citromolaj, etanol, víz, kubebából kivont citrál), tisztított víz. Milyen a Herbion izlandi zuzmó szirup külleme és mit tartalmaz a csomagolás Sárgásbarna vagy barna színű, enyhén opálos, jellegzetes szagú és ízű folyadék. Megfigyelhető a természetes hatóanyagokra jellemző ülepedés. 150 ml szirup fehér, garanciazáras HDPE kupakkal lezárt, megfelelő kiöntést biztosító HDPE/LDPE betéttel ellátott (III-as típusú) barna üvegbe töltve. Egy üveg és egy átlátszó polipropilén adagolókanál dobozban.
Eltérően az első típusú bejelentésektől, amelyek akármilyen tárgyúan lehetnek, a második típusú bejelentések tárgya csak munkaügyi tárgyú sérelem lehet, és ezek címzettje kizárólag a munkáltató lehet. A Pbktv. az ilyen típusú bejelentések kezelésére rendszeresíti az ún. munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer intézményét, melyet az első típusba tartozó bejelentésekre vonatkozó szabályozástól elkülönítve szabályoz. A két típus elkülönítése azért is fontos, mert a munkaügyi tárgyú, bejelentések egész más munkajogi és adatvédelmi kérdéseket vetnek fel, mint a második típusba tartozók. E kérdéseket már túlnyomórészt nem a Pbktv., hanem az Mt., illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv. Munkaügyi szabálytalanságok hálójában. ), valamint más, anyagi jogi jogszabályok (pl. versenyjog) tartalmazzák. Az első esetben ugyanis a munkáltató és a bejelentő munkavállaló kerül konfliktusba, hiszen a szervezetén kívülre kerül valami olyan információ, amely a munkáltatóra nézve sérelmes lehet.
A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül a Társaság haladéktalanul törli a fenti követelményeknek nem megfelelő személyes adatokat. A bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelésére – így különösen azok továbbíthatóságára – a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. törvény rendelkezései irányadók. 3. A bejelentésben érintett személyt a Társaság a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatja a rá vonatkozó bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. 4. A bejelentési rendszer kialakítására olyan módon került sor, hogy a nem névtelen bejelentő személyét a bejelentést kivizsgálókon kívül más nem ismerheti meg. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése 2021. A bejelentést kivizsgálók a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat - a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével - nem oszthatják meg a Társaság egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem.
E szabálytalanság közel 2/3-át még mindig a feldolgozóipari és gépipari munkavállalók sérelmére követték el. Büntetési összegek Az OMMF a múlt évben összesen több mint 3 milliárd 230 millió forint összegben szabott ki munkaügyi bírságot, a feltárt jogsértéseket elkövető 14 302 munkáltató közül 11 075 vállalkozással szemben. A munkaügyi bírsághatározatok kiugró aránya egyértelműen a 2009. évi törvénymódosítással magyarázható, amely – a döntéshozó mérlegelési jogkörét leszűkítve – kötelező bírságalkalmazást írt elő a legsúlyosabb szabálytalanságok jogkövetkezményeként. Hogyan készülj online állásinterjúra? Súlyosabb büntetés jár a bejelentés nélküli foglalkoztatásért - Infostart.hu. - tippek 10 pontban
Egy zaklatásos tényállás esetén például, ha a munkáltatói jogkört gyakorlónak tudomása van arról, hogy egy vagy több munkavállaló zaklató magatartásnak van kitéve a kollégák részéről, azonban efölött szemet huny, és nem teszi meg azokat az észszerű, elvárható lépéseket ennek felszámolása érdekében, a munkáltató megsérti az egyenlő bánásmód követelményét. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése ügyfélkapun. Az egyenlő bánásmód követelményének kötelezettje mindig a munkáltató, így közvetlenül a zaklató munkatársak nem marasztalhatók diszkriminációs tényállás alapján (velük szemben polgári jogi alapon lehet igényt érvényesíteni). A munkatársak által folyatatott zaklatás alapján viszont eljárást lehet indítani a munkáltatóval szemben, ha a zaklatás előtte is ismert folyamat volt. Azonban nem csupán a zaklatás, szexuális zaklatás kapcsán fűződik érdeke a munkáltatónak ahhoz, hogy tudomására jussanak a munkahelyen előforduló szabálytalanságok, jogszabálysértések. Kiemelendő, hogy a munkáltató kártérítési felelősséggel tartozik a munkahelyi balesetek kapcsán a munkavállalót érő károkért, amely felelősség alól csak szűk körben mentheti ki magát, ezzel összefüggésben pedig kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről való gondoskodás, az e feltételeknek megfelelő munkavégzés ellenőrzése.
Ennek elsődleges oka, hogy 2009. január 1-től már nem kell munkavállalási engedély a – korábban szabálytalan foglalkoztatással leginkább érintett – román állampolgárságú munkavállalók magyarországi munkavégzéséhez. A munkaidővel, pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok száma jelentősen nem változott. A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabályszegések azonban jelentős csökkenést mutatnak. Enyhén mérséklődött a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók köre. A Főfelügyelőség tapasztalatai alapján a munkaidő és pihenőidő szabályainak megszegését is gyakran próbálják a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével leplezni, ami szintén súlyos jogsértésnek számít. A kötelező legkisebb munkabér szabályainak nyílt megsértése változatlanul ritka (az összes szabálytalansággal érintett munkavállaló 2 százaléka). Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése ügyfélkapu. Ugyanakkor az írásba foglalt, visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, valamint a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértések mértéke elérte az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott 12 százalékát.