Az 1781. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv megújított épületről tudósít. A tatarozást a kegyúr, Sopron város végeztette, melynek során a templombelső is megszépült. A templomban két oltár állt, mindkettő fából készült. A főoltárt a védőszentek: Szent Péter és Szent Pál apostolok, míg a mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére emelték. 1777-ben a főoltárra helyezték a celli Szűz Mária kegyszobrát. Az öltöztetős Mária-szobrot Prammerin Terézia hagyta végrendeletében a harkai templomra. A toronyban egy 600 és egy 300 fontos harang kapott helyet. 1858-ban tűzvész pusztított Harkán, melynek során a templom is károkat szenvedett, fedele a lángok martaléka lett. Az épületet Sopron város költségén helyreállították, új fedélszéket készítettek, mely cserépfedést kapott. Brassó-belvárosi Szent Péter és Szent Pál római katolikus plébánia. 1875-ben a torony jó állapotú volt, a helyi evangélikus közösség viselte a gondját, ahogy a katolikusokkal közösen használt két harangnak és a toronyórának is. A harangok közül a kisebbik ma is megvan. Anyaga bronz, átmérője 65, 5 cm.
Egész évben nyitva Ingyenes Kultúra Műemlék Óbuda Templom Vallás
A XVIIIXIX. század fordulóján a vár bontásából kikerült téglák felhasználásával bővítették. Bejelentkezéssel látogatható.
Mindig vizsgáljuk meg a szárakat, és a látható rügyek fölött végezzük a visszametszést! A levendulát a virágzás tetőzésekor takarítjuk be, amikor a virágos hajtásokat levágjuk, a szárakat csokorba, fejjel lefelé lógatva szárítjuk. A levendula jól nevelhető cserépben vagy balkonládában is, ehhez válasszunk egy nagyobb cserepet, hogy nyáron ritkábban kelljen öntözni, illetve télen nehezebben fagyjon át az edény. Az ültetőközeg ugyanolyan, mint amikor szabadföldbe ültetjük. A cserépben nevelt levendulánál azonban jobban oda kell figyelni az öntözésre, mint a kertben neveltek esetében, mert ott könnyebben kiszárad a földje. Levendula ültetése. De itt is kerüljük a túlöntözést, csak akkor öntözzük, hogyha a földje már kiszáradt. A levendulát szaporíthatjuk magról, de tudnunk kell, hogy viszonylag nehezen csírázik, szükséges számára a fagyhatás és fényen csírázik, tehát a magokat ne vagy csak nagyon kis rétegben takarjuk be földdel! Egyszerűbb szaporítani dugványozással, virágzás után vágjunk 10-15 cm-es hajtásvégeket, és dugványozzuk őket laza, jó vízáteresztő képességű talajba.
A használati útmutató alapján alkalmazd az ágak tövében (ahol levágtad őket) egy levelektől mentes részen. 3. Ültess! Ültesd a dugványokat a talajba, egy ládába, cserépbe, vagy más növénytartóba úgy, hogy a talaj szinte teljesen befedje őket, és csak a leveles rész látszódjon ki a földből. Ez biztosítja, hogy minden ág a lehető legnagyobb felületről növeszthessen gyökereket magának. Érdemes olyan talajt alkalmazni, amely jól tartja a nedvességet. Lapozz egyet és mutatom a további lépéseket! Egyszerűen tehát áss egy lyukat, helyezd bele a dugványt, majd temesd be a fás részt talajjal, majd ismételd el az összes többi ággal is. Ezután figyelj rá, hogy a termesztő közeg mindig nedves maradjon, és biztosíts némi árnyékot a dugványnak, ösztönözve ezzel a gyökérnövesztés megindulását a fotoszintézissel szemben. Ideális esetben a fás rész hajtásokat hoz majd, amelyekből később kialakulnak a gyökérrendszerek. Ezt abból veheted észre, hogy a leveles rész újra nőni kezd, és akár virágokat is ereszt.
4. Egy új levendula Klónjaid ezennel készen állnak a növekedésre, és immáron újabb bokorkezdeményeket nevelhetsz kertedben, hogy minél több illattal (és méhvel) árasszák el azt. Az átültetésnél ügyelj arra, hogy habár ezek a növények viszonylag strapabíróak, a gyökereik rendkívül érzékenyek, és ez a részük igazán nagyra is megnőhet.