Címlap Több felvételi ponttal jár a tartalékos katonáskodás, mint a nyelvvizsga 2022. április 06. | 10:27 A Magyar Közlönyben megjelent Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet, amely módosítja a felsőoktatási felvételi eljárást, pontosítja, hogy szeptembertől hány többletpontot ér, ha a fiatal az egyetem előtt önkéntes tartalékos katonának áll - írja a. 16 többletpontot kap, aki a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint szakkiképzés nélkül teljesít hat hónapos szolgálatot. 32 többletpontot kap, aki a hat hónap alatt – az alapkiképzés után – szakkiképzést is végrehajt. + 32 (64) többletpont jár, a folytatólagos újabb hat hónapért, szakkiképzésért. Összahasonlítva a nyelvvizsgákért kapható pontokkal: egy felvételiző a nyelvtudásáért maximálisan 40 többletpontot kaphat, akkor is, ha több különböző nyelvből szerzett nyelvvizsgát. A B2 (korábban középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga 28, a C1 (korábban felsőfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga 40 többletpontot ér.
Ezt mind az önkénteseinknek köszönhetjük, maga az ország harcolta ki ezt a megítélést – hangsúlyozta. Azt, hogy az ukrán elnök nem volt elégedett se a NATO-val, se az EU-val és a magyar kormányfőt személyesen is megszólította, bírálta, Orbán Viktor úgy kommentálta: meg kell érteni Volodimir Zelenszkijt, egy ilyen helyzetben ő azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót és azonnal beavatkozna. Ukrajna nehéz helyzetben van, a területén háború van, emberek millióinak kell elhagyniuk az országot. "Ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet" – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte az ukránoknak teljesen érthető szempontja, hogy azt kérik: a NATO menjen be, vállaljon légicsatát, küldjön fegyvereket. Ugyanakkor "mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok" – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy hol áll Magyarország, az a válasz, hogy "Magyarország Magyarország oldalán áll" – jelentette ki a miniszterelnök.
Az energiaárak emelkedésének egyik oka ugyanis a kormányfő szerint az a politika, amit "Brüsszelben csinálnak" és ami "szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát", mert abból indul ki, hogyha magasabb az ár, akkor az emberek kevesebbet fognak fogyasztani és ezzel megmenthetjük a klímát. Ezért azt szorgalmazta, hogy amíg a háború tart, addig függesszék fel az "energiaárak emelésére épülő brüsszeli politikát". Szerinte nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert "ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal". Ez majd a következő hetek csatáinak kérdése lesz – jelezte Orbán Viktor. A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök. Forrás: Orbán Viktor/Facebook
Orbán Viktor hangoztatta: Magyarország azon túl, hogy segít minden bajba jutott ukrán embernek – és erről még az ukrán elnök helyében sem feledkezne meg – nem akar bevonódni ebbe a háborúba, mert ez a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes. A miniszterelnök kitért arra is: Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig egységes és erős. "Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország" – nyomatékosította. Orbán Viktor szerint ha a magyarok maguk is megteszik, amit meg kell tenni, van hadseregük és azt felvonultatják a határhoz, ha látszik, hogy "készen állunk, hogy megvédjük magunkat", akkor a többi szövetséges ország is segíteni fog bennünket. "Így együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon" – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia ma nem létezik. Brüsszel, 2022. március 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (a harmadik sorban jobbról) a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójának családi fotóján 2022. március 24-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán A helyszín a Karmelita kolostor lesz. A 4 évvel ezelőtti választások után is így tett. Orbán Viktor ma 14 órától nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban. A miniszterelnök, választási győzelmei után szokott válaszolni a média képviselőinek.
The Wayback Machine - Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
Olyan ajándékozási szerződés kötése javasolt, ügyvéd vagy közjegyző előtt, mely kifejezetten rögzíti, hogy az ajándékot a felek a testvér különvagyonába utalják. Ugyanez a joghatás érhető el egy házassági vagyonjogi szerződés által is. Fontos tudni, hogy öröklési helyzetben az ajándék a testvér hagyatéka tekintetében nem minősülhet ági vagyonnak, azaz annak öröklésére a túlélő házastárs igényt tarthat. A férjemmel 24 éve élünk házasságban. Van a nevemen egy budapesti ház már 50 éve (már házasságunk előtt is az enyém volt), és itt élünk. Viszont a férjem soha nem volt ide bejelentve (ideiglenesen 5 évig, ami lejárt már 2012-ben). Van két fiam. Ha én meghalok akkor a férjem örököl e, annak ellenére, hogy nincs bejelentkezve? Jár e neki haszonélvezet, stb. A túlélő házastárs a közösen lakott lakáson és annak berendezési tárgyain – függetlenül attól, hogy oda be volt-e jelentve vagy sem – haszonélvezeti jogot örököl, míg az örökhagyó minden egyéb hagyatéki tárgyán a túlélő házastárs egy gyermekrésznyi tulajdonjogot örököl, függetlenül attól, hogy a vagyontárgy az örökhagyó különvagyona-e. A lányomnak házasságkötése után pénz ajándékot szeretnék adni, melyből lakást szeretnének vásárolni, de ez az összeg a lakás felére elég, a másik felét közös kölcsönből finanszírozzák.
Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése az öröklési jog területét, azon belül is a túlélő házastárs törvényes öröklésére vonatkozó szabályokat is átalakította – hívta fel az Origó figyelmét a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Az új kódex lényegesen változtat a túlélő házastárs leszármazók melletti öröklésére vonatkozó szabályokon - mutatott rá dr. Szabó Zsófia, aki e megváltozott jogi környezetet járja körül. A társadalmi viszonyok tekintetében megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedek során bekövetkező változások hatására megnövekedett a magántulajdon szerepe, egyre gyakrabban végződnek válással a házasságok, ezen felül sok esetben előfordul az az érdekkonfliktusokat eredményező helyzet is, hogy az örökhagyó gyermekei nem állnak vérszerinti rokonságban az özveggyel – fejtette ki elöljáróban a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. az öröklési jog területén jelentősen átalakította a már megszokott normarendszert, érdemes áttekinteni ezeket az új szabályokat.
A módosított szabályok értelmében ugyanis leszármazók hiányában a túlélő házastárs az 1959-es Ptk. -val ellentétben nem az egész hagyatékot, hanem az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat örököli. A hagyaték többi része tekintetében, leszármazók hiányában a túlélő házastárs nem egyedül lesz állagörökös, ugyanis a hagyaték örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat meghaladó részének csak a felét fogja örökölni, a másik felét pedig az örökhagyó szülei örökölik fejenként egyenlő arányban. Az új Ptk. -hoz fűzött Kommentár e rendelkezés kapcsán kifejti, hogy a legfontosabb megfontolás ebben a tekintetben az, hogy az örökhagyó idős szülője támogatóját, adott esetben eltartóját is elveszíti gyermeke halálával. Ennek megfelelően a szülő az örökrészét haszonélvezeti jog nélkül kapja meg, a túlélő házastársnak tehát nincs haszonélvezeti joga szülőket megillető törvényes örökrészen. A fentiek értelmében fontos szabály, hogy a túlélő házastárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes állagörökös az egész hagyatékon.
Az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben életbe lépett szabályai jelentősen megváltoztatták a túlélő házastárs öröklését. A korábbi szabályokhoz képest jelentősen megváltozott, hogy a hagyatéki vagyonból mikor részesül az örökhagyó özvegye, illetve miként illeti meg haszonélvezeti jog a más által örökölt vagyontárgyakon. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere foglalja össze. A házastárs végrendeleti öröklése Az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg, amelyet az örökhagyó végrendeletben fejezhet ki. Az örökhagyó végrendeletében rendelkezhet halála esetére a vagyonáról vagy annak egy részéről. Természetesen a végrendeletben az örökhagyó azt is meghatározhatja, hogy vagyonából mit kíván házastársára hagyni. Fontos, hogy ha az örökhagyó házastársa javára az életközösségük fennállása alatt végrendelkezett, de az örökhagyó halálakor az életközösségük már nem állt fenn, akkor különélő házastárs elveszítheti az örökséget.
Holdings Description Preview Similar Items Staff View MARC View id opac-EUL01-000917438 institution L_089 EUL01 spelling Durst Helga EUL10000973185 Y A túlélő házastárs öröklése [készítette:] Durst Helga; konzulens Tőkey Balázs 2016 59 fol. 30 cm Dissz. XII/2456/2015/2016 II. ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2016 Bibliogr. : fol. 57-59. A kéziratos szakdolgozatok csak a szerzői jogok maradéktalan tiszteletben tartásával használhatók. szakdolgozat polgári jog szakdolgozat Tőkey Balázs konzulens EUL10000871805 Y language Hungarian format Thesis author Durst Helga spellingShingle A túlélő házastárs öröklése polgári jog author_facet Tőkey Balázs, konzulens author2 author_sort title title_short title_full title_fullStr title_full_unstemmed title_auth title_sort tulelo hazastars oroklese publishDate publishDateSort physical 59 fol. ; 30 cm callnumber-raw DZ 27. 547/Raktár callnumber-search topic topic_facet genre_facet illustrated Not Illustrated first_indexed 2022-02-14T10:51:08Z last_indexed 2022-03-11T08:42:29Z recordtype opac description Legal_Note:A kéziratos szakdolgozatok csak a szerzői jogok maradéktalan tiszteletben tartásával használhatók.
Ha az örökbe fogadó – örökbe fogadott esetében elhalálozás történik, a korábbi szabályozással ellentétben a vér szerinti szülő nem örökölhet, kizárólag abban az esetben, ha az örökbefogadó közeli hozzátartozó volt. Aszalós Andrea, a NAV sajtóreferense a műsorban elmondta: az öröklési illeték mértéke tavaly változott. A lakástulajdon és az ahhoz kapcsolódó úgynevezett vagyoni értékű jog öröklése esetén az illeték mértéke 9%. Minden egyéb vagyontárgy megszerzése esetén az úgynevezett tiszta érték 18%-a az öröklési illeték. A tiszta érték azt jelenti, hogy a vagyon forgalmi értékéből levonják a hagyatékot terhelő tartozást, egyéb terheket, és ebből számítják a 18 százalékos illetéket. A kedvezményekkel kapcsolatban elmondta: az illetékmentesség elég széles körben érvényesíthető. Ezek közül a legjelentősebb, amely 2010 óta biztosítható, az egyenes ági rokonok közötti öröklési illetékmentesség, amely tavaly óta már a házastárs öröklése esetén is jár. A sajtóreferens kiemelte még, hogy a termőföld öröklésekor is jelentős kedvezmény jár abban az esetben, ha az örökös családi gazdálkodó, így 4, 5 százalékos illetéket kell fizetnie.