A nemi erőszak, mint párkapcsolati próba. Ha azzal kezdem, hogy #metoo központú film, sokaknak feláll a szőr a hátán, a könyökén jön ki a téma, úgyhogy a skatulyát kukázzuk is. Persze Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első nagyjátékfilmjére rá lehetne ezt sütni csak a szinopszist olvasva, de a Legjobb tudomásom szerint egy kicsit más aspektusát ragadja meg a zaklatás, a bántalmazás, a nemi erőszak tényének. Nóra (Hámori Gabriella) és Dénes (Bodolai Balázs) tehetős házaspár, és elérkezettnek látják az időt, hogy közös gyermekük legyen. Sajnos természetes úton nem jön össze a dolog, így az örökbefogadás mellett döntenek. Egy iszogatós este után a két fél összeszólalkozik, és Nóra leszáll a hazafelé tartó buszról. Csak órákkal később ér haza, szótlanul. Valami történt az éjjel, amiről nem akar beszélni. Legjobb tudomásom szerint teljes. A rendezőpáros nagy fába vágta a fejszéjét amikor kitalálták, hogy ilyen témájú filmet fognak készíteni, ráadásul mint debütáló darab. Számos hasonló alkotás készült a közelmúltban, akár magasabb, akár gyengébb színvonalban, az azonban tény, hogy kellett valami kreatív húzás, hogy a Legjobb tudomásom szerint kitűnjön zsánertársai közül.
Ez néha már-már egysíkúnak tűnik, de Bodolainak is megvannak a maga csúcspillanatai: amikor végül mégis árulkodóvá válik az arca, és megértjük, miért is nem akarta, hogy átlássunk rajta. Mert semmi olyan nem tükröződik a szemében, amit láttatni akarna magáról. Legjobb tudomásom szerint online. Ha a Legjobb tudomásom szerint is egyike lenne azoknak a nyugati filmeknek, amelyekben a fent sorolt módon érzékeny segítők állnak teljes bizalommal az áldozat mellé, alighanem rossz döntés lett volna az alkotóktól, hogy noha mindvégig nagyszerűen játszanak azzal, ahogyan Nóra környezetében mindenki elbizonytalanodik az újabb és újabb részletek felbukkanásakor, végül mégis tökéletesen egyértelművé teszik, mi is történt. De ebben a filmben, ebben a közegben, ebben az országban ez inkább olyan, mint egy pohár hideg víz egyenesen az arcba löttyintve. Akármit is gondolt a néző a történet valóságtartalmáról, és ezzel akarva-akaratlanul általában a nők elleni erőszak áldozatairól is, végül szembe kell néznie azzal, hogy mi is játszódott le valójában a fejében annak hatására, ahogyan az alkotók furfangosan végigvezették ezen a labirintuson.
Hozzászólások hozzászólás
Az ügy másik érdekessége, hogy a Twitter vajon miért nem törölte, vagy rejtette el Musk bejegyzést, miközben a hasonló, bizonyíthatóan álhír jellegű tartalmakkal általában ez történik. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Aki ellátogat turistaként Egyiptomba, annak első útja általában a piramisok földjére, a gízai fennsíkra vezet. Itt áll a, talán túlzás nélkül állíthatom: bolygónk egyik legcsodálatosabb építménye, a Nagy Piramis. Mi célból építették a Nagy Piramist? | Ébredezők.hu. Jómagam 2001-ben jártam először Egyiptomban, egy egyiptológusok által szervezett tanulmányúton vettem részt, így közvetlenül volt szerencsém megismerni a mai hivatalos "szakmai" álláspontot arról, hogy hogyan, és milyen céllal épültek ezek a lenyűgöző építmények. Elmondták, hogy amikor a Nílus megáradt, és az emberek nem tudtak a földeken dolgozni, kivezényelték őket a piramisépítéshez, így az mintegy 100 ezer munkás kezének és verejtékének gyümölcse, akik nehéz munkával faragták és rakták a helyükre a mintegy 2 tonnás köveket. Ám ha ott állsz ez előtt az irdatlan tömegű és magasságú építmény előtt, és felnézel az égbe vezető lépcsőkön, egyértelműen érezheted, hogy ez a változat igencsak sántít. Annyira tökéletes, mind építészetileg, mind anyagmegmunkálás szempontjából, hogy az nem lehet emberi kéz alkotása, legalábbis nem úgy és abban a formában, ahogy azt ma nekünk tanítják.
Az egyiptomiak ezt roppant fontosnak tartották, akkor itt miért nem találunk egyetlen feliratot, egyetlen hieroglifát sem? A következő helység, ahova már csak külön engedéllyel lehet belépni, a királynő kamrája. Itt például egy újabb járat bejáratát találjuk, ami természetesen le van zárva. Ha benézünk, láthatjuk, hogy onnan még többfelé ágaznak járatok. Vagyis a piramisban sokkal több járat van, mint amiről hivatalosan beszélnek! Itt engedték be még 1993-ban a Gatenbrink által tervezett Upuaut robotot, hogy feltérképezzék a kamra ún. "szellőző járatait". Tudomásom szerint, az első eredmények után Zahi Hawass, a gízai fennsík akkori felügyelője, leállította a további kísérleteket, és Gatenbrink azóta sem mehetett Egyiptomba kutatóként! Megint csak felvetődik a kérdés: MIÉRT??? Igen érdekes a földalatti kamra, ahova már csak szó szerint térden csúszva lehet bejutni. Itt található a Lelkek Kútja, és innen látható lefelé még járat. Vizu gyakorló 5.1 - Maze chase. Itt áll összeköttetésben a Nagy Piramis a Szfinx-szel, itt egy egész városnyi folyosórendszer van, ahova a Szfinx hátsójánál be is lehet látni.
Arról nem is beszélve, hogy mind a mai napig nem tudták modellezni, hogyan építhették fel a piramist, még a ázadi technológiával sem! Tovább "bonyolódik" a rejtély számunkra, ha be is megyünk a Nagy Piramisba, pláne ha van lehetőségünk azokra a helyekre is belépni, ahova ma turistát nem engednek be (vajon miért? ). Hála a Sorsnak, nekünk már többször megadatott bejutni a "titkos" helységekbe is! Az első, ahova mindig ellátogatunk, az ún. királyi kamra. Miért építették a piramisokat? on Egyiptom csoportmunka. Ez hivatalosan Hufu (görög nevén Cheops) fáraó sírhelyét jelöli, ahol ma már csak egy üres szarkofág (? ) található, mert a sírrablók korábban már kifosztották a sírt. Ám az igazság az, hogy ez a helység sohasem funkcionált sírhelyként! Egyrészt ásatások leleteiből tudjuk, hogy a korai dinasztiák fáraói még a kb. 600 km-nyire délre található Abüdoszban temetkeztek, másrészt soha nem találták meg benne a múmiát. Sehol egy felirat sem a falakon, sem pedig magán a szarkofágon, pedig más leletekből (lásd: Unasz piramisában a Piramisszövegek, vagy a Királyok Völgyében található sírok) tudjuk, hogy az egyiptomiak rengeteg felirattal látták el a sírok falait, mely szövegek hivatottak segíteni az elhunyt fáraó lelkét biztonságosan átjutni a túlvilágra.
1990 után számos expedíció történt Kínában, hogy felfedezzék a Nagy Fehér Piramist, de nem találtak jeleket ennek a titokzatos szerkezetnek. Kínában nincsenek piramisok, csak az ókori kínai uralkodók tiszteletére emelt temetési emlékek. Becslések szerint a Fehér Piramis régisége valahol Kr. e. 1500-500 között lehet, amikor több krónika az égről érkező sárkányokról mesél. Ezeket a sárkányokat valószínűleg egy félelmetesebb technológiai megoldás képezi... Sok piramist eltakart a kíváncsi tekintetek elől egy fű- és cserjeréteg, amely "dombok" benyomását keltette. Nassim Haramein úgy véli, hogy a kínai kormány nem akarja, hogy a nyugatiak megismerjék ezeket az építkezéseket, mert a piramisok legendáiban kék szemmel szőke istenekről van szó, akik ezeket építették. Nehéz lenne elhinni, hogy a kínai ősök európaiaknak néztek ki, ezért el kellene fogadniuk azt az elképzelést is, hogy az ősi felfedezések közül sok nem hozzájuk tartozik, hanem az égektől kapott istenektől származik. A DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy egy férfi, egy gyermek és három nő múmiái a kaledón törzshöz tartoznak, amely Skócia középső részén honos.