A festék felvitele előtt nagyon fontos a tisztítás és az alapozás. A legjobb, ha a festéken szereplő utasításokat követjük. Forrás: Praktiker Takarjuk el! Abban az esetben, ha nagyon nem tudunk megbékélni a radiátor látványával és mindenképp szeretnénk az enteriőrhöz, a bútorokhoz jobban illeszkedővé tenni, akkor van lehetőség a radiátor eltakarására. Azt azonban tartsuk észben, hogy bármit is teszünk a radiátor elé, a hőleadása csökkenni fog, ez pedig a fűtésszámlán és a hőérzetünkön is megmutatkozik majd. Takarás esetén arra figyeljünk, hogy megfelelő távolságra legyenek az elemek a fűtőtesttől, egyrészt a túlmelegedés elkerülése, másrészt a megfelelő légáramlás biztosítása miatt - ez nagyjából 8-10 centit jelent minden oldalon. Minden oldalról teljesen eltakarni a radiátort nem szabad, mert nagy mértékben rontja a hatékonyságot. Fűtési rendszerek légtelenítése, fűtőtestszelepek, elzárók. Megoldás lehet egy erősen áttört előlap vagy az oldalak szabadon hagyása. Vannak helyzetek, amikor egy szép polc is elég a radiátor fölé – arra azonban figyeljünk, mit rakunk rá.
Hogyan tehetünk szebbé egy fűtőtestet? Bár egyre népszerűbb a padlófűtés és léteznek már gyönyörű, modern dizájnradiátorok, a legtöbb háztartásban a fűtőtest csak egy megtűrt kötelező elem. Ha jól működnek, akkor csupán esztétikai kérdés, hogy kicsit szebbé, az otthonunkba jobban illővé tegyük őket. Alapvetően két választási lehetőségünk van: lefestjük vagy valamilyen módon eltakarjuk. Megújul a konvektor A gázkonvektorok esetén megvan az az előny, hogy a burkolata leszedhető, így a legjobb, ha egy erre szakosodott helyen szintereztetjük, azaz porszórással színre fújják, majd a festéket ráégetik a fémre, ami így biztosan hőálló, tartós és szép lesz. A színt a RAL skáláról mi magunk választhatjuk ki, így tökéletesen fog illeni a falhoz, bútorokhoz. Radiátorfestékkel is próbálkozhatunk, de csak a spray kiszereléssel érdemes, mert a lyukacsos részeken képtelenség szépen festeni ecsettel vagy hengerrel. A konvektorhoz futó gázcsövek sokszor az egész lakást behálózzák. Általában a fallal egyező színűre vagy fehérre szokták festeni, hogy ne legyen túlságosan feltűnő.
Figyelt kérdés Laikusként szeretnék tájékozódni. Többszintes lakásban lakunk. A gázkazán a garázsban van, és padlófűtés a földszinten, emeleten, tetőtéren. A tetőre kivezetve egy pár-literes túlfolyó van kivezetve. Nemrég ki kellett cserélni egy rossz hőmérőt, és ezért le lett eresztve a víz a rendszerből. Utána újratöltöttük (szerelő volt kinn), amíg a túlfolyó tartály meg nem telt. A tetőtéren viszont valószínű nem teltek meg jól a csövek, mert ott nem fűt, míg a többi szinten jó. Kérdésem, hogy mik pontosan az ábrán bejelölt részek? Merjek-e még utántölteni vizet a rendszerbe, ha lekapcsolom a szivattyút? Ha a 2-es számú szelepet elcsavarom, süvít ki a levegő. Ezt ki kell nyitni? (nyomásmérő nincsen sehol) 4-es számú megy fel a tetőre a túlfolyóhoz. 1-es és a 3-as mire való? Köszönöm előre is. Kép: [link] 1/8 anonim válasza: Automata légtelenítők. 2014. okt. 24. 15:02 Hasznos számodra ez a válasz? 2/8 anonim válasza: Ezek mind légtelenítők. Autómaták, de h működnek e rendesen azt nemtom.
Az ilyen típusú szerek további előnye, hogy a célszervezetekben (károsítóban) nehezebben alakul ki az ellenálló képesség (rezisztencia). A gyomirtó szerek (herbicidek) közül ide tartoznak a perzselő hatású készítmények. Kontakt hatásúak pl a legtöbb lemosó permetszer Szisztemikus permetszerek A felszívódó (szisztemikus) hatóanyag bejut a növény szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védi, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljut. A haladás iránya szerint megkülönböztetünk gyökér felé terjedő, sejtről sejtre terjedő és hajtáscsúcs felé terjedő hatóanyagokat. Az azonban tévhit, hogy a növénybe mélyen berágó kártevő, pl. Már támad a tafrina és a monília - Mezőhír Mezőgazdaság. almamoly lárva vagy dióóburok fúrólégy lárva utolérhető felszívódó növényvédő szerrel. Általános hátránya a felszívódó hatóanyagú növényvédő szereknek, hogy a károsítókban gyorsabb az ellenállóképesség (rezisztencia) kialakulása, emiatt a hatóanyag az adott célszervezetre többé nem lesz hatásos. Lokoszisztemikus permetszerek A mélyhatású (lokoszisztemikus) hatóanyag a növény felületének felső sejtrétegeibe hatol be, és a bejutás helyén felszívódik.
Vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes. Méhekre nem veszélyes. Eltarthatóság: 3 Kiszerelés: 200 ml, 1 l, 5 l Gyártó: Syngenta
Míg a kontakt hatású növényvédő szerek a növény felületén fejtik ki hatásukat, addig a mélyhatású és szisztémikus készítmények a növény szöveteibe, esetleg nedvkeringésébe bejutva nyújtanak védelmet. Korábbi írásunkban a kontakt hatású növényvédő szerekről készült összefoglaló folytatásaként ebben a cikkben a mélyhatású és a szisztémikus növényvédő szerek hatását taglaljuk. A mélyhatású, más néven lokoszisztémikus növényvédő szerek a növényre juttatás után felszívódnak és bejutnak a növény nedvkeringésébe, de a növényi nedvekkel nem képesek mozogni, abban nem áramolnak tovább. Azokat a növényi részeket, amelyre a hatóanyagot kijuttattuk, képesek megvédeni, mert a növény epidermiszén át felszívódva eljutnak a kezelt növényi rész szöveteibe. Míg a szisztémikus növényvédő szerek a növény nedvkeringésébe bejutva abban áramolni is képesek, vándorolnak a növényen belül. Jó tudni, hogyan hatnak a növényvédőszerek! - Növényvédelem - Növénydoktor. Annak ellenére, hogy a fent említett növényvédő szerek a növény sejtjeibe bejutva nyújtanak védelmet, a kijuttatásuk a fertőzés, károsítás előtt kell, hogy megtörténjen.
Összeállította: Gönczi Krisztina