Üzletemberből életmentő: a Nemzetközi Vöröskereszt atyja, Jean Henri Dunant 2021. október 30. 11:36 Múlt-kor Jean Henri Dunant az 1859-es solferinói csata sebesültjeinek borzalmas állapotát látva kezdeményezte azt a széleskörű összefogást, amely a Nemzetközi Vöröskereszt megalakulásához vezetett. Az életének utolsó szakaszát szegényházban töltő Dunant 1910. október 30-án bekövetkezett halála miatt már nem láthatta, hogyan állították segélyező szervezetét minden korábbinál nagyobb feladat elé az első világháborúban harcoló hatalmak. Üzletember a csatatéren Jean Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletember eredetileg a III. Magyar hadifoglyok Oroszországban, orosz hadifoglyok Magyarországon a Nagy Háború idején. Napóleon francia császárral remélt találkozás miatt érkezett a harctérre. Ugyan korábban is részt vett különböző jótékonysági akciókban, de a solferinói csatamezőn való megjelenése teljesen véletlenszerű volt. 1859. június 24-én engedélyt kért a francia parancsnokságtól, hogy megtekinthesse a solferinói ütközet színhelyét. Ekkor sebesült osztrák katonákra talált rá, akiket a város lakossága ütlegelések közepette űzött ki menedékhelyükről.
Van már víz és ennivaló, de a sebesültek mégis éhen-szomjan halnak, van tépés bőségesen, de nincs elég kéz, amely betakarja vele a sebeket" – emlékezett vissza. Dunant három napon keresztül ápoltatta a sérülteket. Ekkor fogalmazódott meg benne későbbi jelmondata: "Siamo tutti fratelli", vagyis: "Mindnyájan testvérek vagyunk. " A Vöröskereszt megtörhetetlen szellemi atyja A csata akaratlan svájci szemtanúja nem tudott szabadulni Solferino emlékétől, megdöbbentette a szakszerű orvosi ellátás elégtelensége, ezért úgy döntött, hogy belefog egy olyan, önkéntesekből álló szervezet létrehozásába, amely háború esetén képes segítséget nyújtani a sebesülteknek. A Solferinói emlék kiadása egy csapásra ismertté tette Henry Dunant nevét, és lázas szervezőmunkája eredményeképpen 1863-ban létrejött a Sebesülteket Segélyező Nemzetközi Bizottság, amely az év októberében Genfben 14 ország részvételével nemzetközi konferenciát is szervezett. A solferinói csata 1. 1864. augusztus 22-én a nemzetközi jog szintjére emelve a sebesültek védelmét megfogalmazták az első genfi konvenciót, amelynek fő tétele a sebesültek megkülönböztetés nélküli megsegítése, illetve a nekik segítséget nyújtó orvosok és ápolók semlegessége volt.
Cavour külső diplomáciai segítséget keresett, s a krími háborúban való részvétellel megnyerte Nagy-Britannia és Franciaország jóindulatát. 1858-ban sikerült titkos szerződést kötnie III. Napóleon francia császárral, aki vállalta, hogy segítséget nyújt a szárd-piemonti királyságnak Ausztria ellen, II. Viktor Emánuel cserébe lemondott a dinasztiájának nevet adó Savoyáról és Nizzáról. Cavour azt szerette volna, ha Ausztria tűnik agresszornak, hogy igazolható legyen a francia beavatkozás, ezért sikertelen provokációk után mozgósítást rendelt el. Május 8.: a Vöröskereszt alapítójának születése napja (1828) - Magyar Helsinki Bizottság. A demilitarizálásra felszólító osztrák jegyzéket már visszautasíthatta, s 1859 áprilisában kirobbant a rövid háború. A Piemontba benyomuló osztrákoknak a június 4-i magentai csatavesztés után Lombardia nagy részét fel kellett adniuk. A döntő csatára 1859. június 24-én Solferinónál került sor, az osztrák hadsereget I. Ferenc József, a franciát III. Napóleon, a szárdokat pedig II. Viktor Emánuel vezette, ez volt az utolsó jelentősebb csata, amelyet uralkodók irányítottak.
Alekszej Zagornij 71, 02 24. Quentin Bigot 69, 22 68, 17 72, 42 25. A. G. Kruger 72, 13 26. David Söderberg Finnország (FIN) 71, 26 71, 76 27. Lorenzo Povegliano 71, 55 68, 77 28. Pavel Krivicki 71, 49 29. Mostafa Al-Gamel Egyiptom (EGY) 70, 23 71, 36 30. Haklits András Horvátország (CRO) 70, 61 31. 66 évesen elhunyt a kalapácsvetés világcsúcstartója. Serghei Marghiev Moldova (MDA) 67, 17 67, 32 69, 76 32. Nicolas Figère 69, 74 33. Konsztandínosz Sztathelákosz Ciprus (CYP) 69, 65 34. Olekszandr Drihol 68, 02 69, 57 35. Mergen Mämmedow Türkmenisztán (TKM) 68, 39 66, 99 67, 23 36. Juan Ignacio Cerra Argentína (ARG) 68, 20 37. Aléxandrosz Papadimitríu Görögország (GRE) 66, 91 67, 19 38. Suhrob Xoʻjayev Üzbegisztán (UZB) 65, 88 64, 74 Paweł Fajdek NM Artem Rubanko James Steacy Kanada (CAN) Helyezés 4 5 6 Arany 79, 14 78, 33 80, 59 79, 70 79, 28 78, 88 Ezüst 78, 97 79, 36 78, 59 SB Bronz 78, 16 78, 71 78, 09 77, 12 76, 47 76, 51 78, 25 76, 99 77, 86 77, 81 74, 60 77, 46 76, 73 75, 67 76, 28 18, 90 75, 69 74, 95 76, 30 76, 88 77, 10 75, 86 75, 75 75, 84 75, 41 76, 07 75, 79 73, 31 70, 00 70, 88 73, 80 73, 13 72, 78 72, 87 71, 47 Források Athletics at the 2012 London Summer Games: Men's Hammer Throw (angol nyelven).
Az amerikai-karibi fölényt egyetlen futó ellensúlyozta a fináléban, a zimbabwei Brian Dzingai. Bolt a célegyenesbe fordulva már tisztán vezetett, majd a 100-zal ellentétben itt a végét is megnyomta, s ezzel két századdal megdöntötte a legendás Michael Johnson 1996-os, atlantai olimpiai döntőben felállított világcsúcsát. A célba érkezés után ismét jött a magánszáma, levette aranyszínű cipőit, a jamaicai zászlóval a hátán egy kis táncba kezdett, majd a kamerába üvöltötte: Én vagyok a legjobb! (I, m the Number One). Majd már túl a verseny izgalmain ekként összegezte teljesítményét: "Azzal, hogy világcsúccsal nyertem a 100-at és a 200-at egyaránt, nagy álmom vált valóra. A mai rajtom remekül sikerült, a kanyart olyan gyorsan futottam meg, amennyire csak erőmből tellett, de nem hittem volna, hogy rekordot javítok. Viszont megdolgoztam érte, nagyon sokat edzettem, hogy bajnok lehessek, és most még keményebben fogok készülni, hogy tovább javuljak. " "Ő a Superman II, mesésen futott" - mondta Michael Johnson, a korábbi világcsúcstartó, aki a "szuperemberek" listájának élére a nyolcszoros pekingi aranyérmes honfitársat, Michael Phelpset sorolta.