E szerződés értelmében Veneto kivételével valamennyi észak-itáliai terület piemonti kézre került, a solferinói diadal azonban nem csak a Risorgimento folyamatában jelentett fontos állomást. Henri Dunant svájci kereskedő, aki egy üzleti lehetőség miatt utazott III. Napóleon után Itáliába, szemtanúja volt a véres összecsapás következményeinek, és a szenvedő sebesültek látványától megindítva létrehozott egy harctéri betegápoló szervezetet, mely később Vöröskereszt néven vált világhírűvé. Ugyancsak Dunant erőfeszítéseinek – és beszámolójának – köszönhető, hogy a Vöröskereszt 1864. évi megalapításakor a nagyhatalmak – Genfben – egy egyezményt is aláírtak, mely – a sebesültek és az ápolók semleges státusának megállapításával – ugyancsak a humánusabb hadviselés célját szolgálta.
Az osszárium kívülről A solferinói osszárium római katolikus templom és csontmúzeum Solferinóban. Solferino Lombardiában található, a Garda-tótól délre. Az itáliai risorgimento történetében döntő szerepet játszó szárd–francia–osztrák háború egyik legjelentősebb ütközete, a solferinói csata zajlott e község határában 1859. június 24-én. Az osztrák birodalmi hadsereget az ifjú és tapasztalatlan I. Ferenc József császár, a francia-piemonti csapatokat III. Napóleon császár és II. Viktor Emanuel király irányították. A véres ütközetben a soknemzetiségű Habsburg katasztrofális vereséget szenvedett. A háborút lezáró villafrancai fegyverszünetért, majd a zürichi békeszerződésért mindkét oldalon halottak ezreivel kellett fizetni. Az osszárium belső falfelületének részlete A vérontás helyszínén látható kőtábla tanúsága szerint a francia áldozatok megoszlása az alábbi volt: két tábornok, hét ezredes, 200 egyéb tiszt, valamint 6500 katona. Olasz szövetségeseik egy tábornokot, három ezredest, 76 egyéb tisztet, valamint 2 200 katonát veszítettek.
2021. október 30. 11:36 Múlt-kor Jean Henri Dunant az 1859-es solferinói csata sebesültjeinek borzalmas állapotát látva kezdeményezte azt a széleskörű összefogást, amely a Nemzetközi Vöröskereszt megalakulásához vezetett. Az életének utolsó szakaszát szegényházban töltő Dunant 1910. október 30-án bekövetkezett halála miatt már nem láthatta, hogyan állították segélyező szervezetét minden korábbinál nagyobb feladat elé az első világháborúban harcoló hatalmak. Jean Henri Dunant 1855-ben, néhány évvel a sorsfordító solferinói ütközetet megelőzően (Kép forrása: Wikipédia/ ICRC/ CC BY-SA 2. 0) Üzletember a csatatéren Jean Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletember eredetileg a III. Napóleon francia császárral remélt találkozás miatt érkezett a harctérre. Ugyan korábban is részt vett különböző jótékonysági akciókban, de a solferinói csatamezőn való megjelenése teljesen véletlenszerű volt. 1859. június 24-én engedélyt kért a francia parancsnokságtól, hogy megtekinthesse a solferinói ütközet színhelyét.
Az olasz egység szempontjából is kiemelt jelentősége volt a háborúnak, ahogyan a magyar kiegyezést is siettette. De világtörténeti jelentősége volt annak is, hogy a helyszínen tartózkodó Jean-Henry Dunant éppen a borzalmak és kamilliánus szerzetesek harctéri életmentő tevékenységének láttán határozott a Vöröskereszt megalakításáról. A XIX. század európai embere a háborúra elsősorban mint lehetőségre tekintett, nem pedig mint erkölcsi botrányra vagy a lehető legrosszabbra, az apokalipszisre. Ebben szerepet kapott az is, hogy a kontinens közvéleménye még nem ismerte fel a militarizmusban és az európai országok hatalmi versengésében rejlő veszélyeket. Dunant a kereszténységtől jutott el a pacifizmushoz. Apokaliptikus vízióiban a militarizmus szerepelt a fő helyen. Történt ez akkor, amikor az egyházak még alaposan kivették részüket a háborús mozgósításban és a háborús célok ideológiai megtámogatásában. Dunant-t a véletlen, üzleti útja sodorta éppen a solferinói csata napján Castiglione della Pievébe 1859. június 24-én.
A házisertés ( Sus scrofa domestica), sertés, disznó hazánk egyik fő tápláléka hús tekintetében, őse az európai vaddisznó. Mint a nagyüzemi, mint pedig a kistermelők egyik fő állata. A kistermelőknél általában 5-10 hízó, vagy 1-2 koca tartása jellemző. Napjainkra a külterjes tartás már megszűnt, amikor a kondás, kanász, vagy csürhés a kondát, vagy csürhét őrizte és terelte reggeltől estéig. Egy kifejlett házisertés vágósúlya 150-200 kg között van, amit intenzív tartás és takarmányozás mellett 9-12 hónap alatt ér el. Ez az időszak régen 2-3 évbe telt. A sertés ivarzása általában 2-3 napig tart, a termékenyülés elmaradása esetén 21 nap múlva jelentkezik ismét. Sertés vemhességi ideje. A házisertés vemhességi ideje átlagosan 112-119 nap. A sertés megtermékenyítése történhet természetes megtermékenyítéssel, vagy mesterséges megtermékenyítéssel. A vemhességet több módon tudjuk megállapítani. Az egyik, hogy a visszaivarzó egyedeket egy próba kannal, mely gyakran alkalmazott hagyományos módszer, csak nagyon időigényes, viszont 80-90%-os biztonsággal működő módszer.
Előnye szerény igényeiből adódik. Mi kiskorában adtunk neki kevés tápot, aztán kukoricát, búzát, zöldséghulladékot is kapott. Fontos, hogy mindig legyen előtte víz, mert a fajta sokat iszik. Gyenge pontja, hogy nem szereti a hideget. Ezt bőséges almozással tudjuk ellensúlyozni. Okos állat Lassan fejlődik, egyéves korában lesz vágásérett. 70-80 kilogrammosan érdemes levágni. Mi 1, 5 éves korában vágtuk le. Megsajnáltuk, mert a nyári melegben az elhízás miatt alig kapott levegőt, és féltünk, hogy elpusztul. Súlyát 50 kg-ra becsültük, 30 l zsírt és néhány kg húst nyertünk belőle. Háta olyan széles volt, hogy vágáskor ki sem kellett támasztani az oldalát. Enélkül sem dőlt el. Vágásakor nehezen pusztul el, a miénk a lövést követően sokáig és egy átlag disznóhoz képest hangosabban visított. Úgy gondolom, ha sikerül kitapasztalnunk a helyes takarmányozását a fajtának, akkor valamivel kedvezőbb hús-zsír arányt érhetünk el. Sertés vemhességi idee cadeau noel. Húsa amilyen kevésnek, olyan ízletesnek bizonyult! Ahol alszik, ott szabályos fészket épít magának.
Ha a kan külön van tartva, akkor egy szezonon belül a második ivarzáskor célszerű búgatni a tűrési reflex kialakulása után 12-16 órával. A reflex során a koca tűri, hogy ráüljenek a hátára. Ha rátesszük a kezünket a hátára, akkor begörbíti. Az almok mérete igen változó, 2-15 malac születhet egyszerre. A nagyszámú almok gyakoribbak, kb. 10 malac felnevelésére számíthatunk kocánként és fialásonként. Az ivarérése a hússertésekhez viszonyítva hamarabb bekövetkezik, de a nagy alomszám miatt 8-10 hónapos kor előtt nem érdemes búgatni a koca egészsége érdekében. 7-8 pár szimmetrikusan elhelyeződő hibátlan csecsbimbója van. Értéke a zsírja és a szaporasága. A rejtett heréjűség és sérv nem jellemző a fajtára. Ha mégis előfordulna, ezeket az egyedeket nem szabad tenyésztésbe venni, mert ezt örökítik. A herélést mindenképp el kell végezni. Hallottam olyan véleményt, hogy a fajta kanszagmentes, de nem érdemes kísérletezni. Mások szerint elviselhetetlen kanszaga van a húsának. A hússertéseknél a kanszag mértéke egyrészt egyedfüggő, másrészt vannak rá kevésbé és jobban érzékeny emberek is.
Hogy a háztájiban mennyire éri meg a zsírosabb, de szaporább hízó - értem ez alatt a keresztezéseket is - azt minden sertéstartónak magának kell mérlegelnie. Nekünk volt egy pietrain jellegű kocánk, amit 3 mázsásan levágtunk. Zsírja alig lett, de még szalonnát se tudtunk belőle hagyni. Ugyanez jellemző volt utódaira is. Akkor jól jött volna egy kis vietnámi zsírja a kolbászba. Süssünk-főzzünk zsírral! A fogyasztók a zsiradékot, ezen belül is az állati eredetűt nem tartják egészségesnek. Magas energiatartalmuk miatt a zsíroknak és olajoknak a nehéz fizikai munkát végzők étrendjében lehet nagyobb szerepe. Manapság a népesség nagy része nem végez ilyen munkát a fejlett országokban. Az állati zsiradéknak azonban van egy nagy előnye a növényi olajokkal szemben. Vietnami csüngőhasú nőstény malac: mikor válik ivaréretté? - Egzotikus fajok. Döntően telített zsírsavak alkotják, míg a növényi olajokban több a telítetlen. A telítetlen zsírsavaknak hő hatására könnyebben megváltozhat a térbeli szerkezetük, transz-zsírsavak keletkezhetnek belőlük. A telített zsírsavak hőstabilabbak.