Egyrészt azért nem, mert ma sokkal inkább úgy látjuk, hogy a parasztság történelmi tudata nem olyan erős, mint amilyen mértékben ezt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka általában mutatja. Példa erre Kiss Lajos Gombos és Doroszló népzenéjét reprezentáló gyűjteménye. Ebben a 114. sz. 48 as szabadságharc 4. alatt található Magyarok vagyunk, nincs szabadságunk... történelmi dallal kapcsolatban ezt írja Kiss Lajos: "Eljutott Doroszlóra is a nemzeti függetlenségért folytatott harcokra utaló, a múlt század első feléből származó osztrák-, illetve Metternich-ellenes műdal. " Ugyanott a honfoglalásról szóló történelmi dalt a tanítótól tanulta a falu népe. A szabadságharcról sok emlék maradt, de ma már nehéz eldönteni el, hogy azért-e, mert a történések időben közel vannak hozzánk, vagy azért, mert a parasztságnak minden addigi történelmi eseménynél több köze volt 1848-49-hez. Valószínűleg mindkét tényezőnek szerepe van benne. 1. m Magyarok vagyunk, nincs szabadságunk, Mert a szerencse gyászt hozott ránk.
2014. október 7. 13:30 MTI Kosztka Károly mérnök, feltaláló, az 1848-as szabadságharc századosa kétszáz éve, 1814. október 7-én született. Székely határőrhuszárok a 48-as forradalom és szabadságharc idején. Az Abaúj vármegyei Peklinben láta meg a napvilágot régi nemesi családban. Mérnöki oklevelét az Institutum Geometricumban (a Budapesti Műszaki Egyetem jogelődje) szerezte 1842-ben. Tanulmányai mellett foglalkozott pirotechnikával, régészettel és numizmatikával is, a Nemzeti Múzeum anyagát később adománnyal gyarapította. Rövid ideig Pesten dolgozott az állami mérnöki hivatalnál, onnan helyezték át Temesvárra segédmérnöknek a vízrendészeti osztályra. 1846-ban az erdélyi Lugoson telepedett le, ahol városi mérnökké nevezték ki, megházasodott és hat gyermeke született. Lugoson kifejlesztett egy sorozatlövő fegyvert, a hat egymás mellé állított puskacsövet egy ügyes szerkezet látta el lőszerrel, a találmány tervrajzát és fából készült makettjét ma a Szentesi Múzeum őrzi. Az 1848-as forradalom kitörése után a Munkácsra áthelyezett Kosztka felajánlotta találmányát a Batthyány-kormánynak, de a fegyver sorozatgyártását a hadi helyzet kedvezőtlen alakulása miatt nem tudták megkezdeni.
2019. március 14. A '48-as szabadságharc hőseire emlékeztünk A legegyértelműbb ünnepünk az 1848–49-es forradalom, hiszen egyetlen rendszer sem kérdőjelezte meg jelentőségét – fogalmazott Dr. Gombos Péter dékánhelyettes a Kaposvár Egyetem megemlékezésén. A kampuszon ünnepi műsorral idéztük fel a hősök emlékét. A himnusz közös eléneklésével kezdődött a csütörtöki megemlékezés a Kaposvári Egyetemen. A kampuszon oktatók, hallgatók és egyetemi dolgozók együtt elevenítették fel az 1848–49-es forradalom történéseit. Az esemény szónoka Gombos Péter úgy fogalmazott: ez a legegyértelműbb ünnepünk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egyetlen rendszerben, még a kommunista diktatúra idején sem kérdőjelezték meg a szabadságharc jelentőségét – hangsúlyozta a Pedagógiai Kar dékánhelyettese. A megemlékezésen a Rippl-Rónai Művészeti Kar elsőéves színművész hallgatói adtak műsort. 48 as szabadságharc facebook. Utoljára frissítve: 2019. március 15. KAPCSOLAT SZENT ISTVÁN EGYETEM KAPOSVÁRI CAMPUS 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40., Pf.
A népzenei változat fogalmával azonban nincs tisztában, mert ugyane kötetben Népdal címmel, mint másik dalt adja közre a Búsul a lengyel -nek egy szövegváltozatát. A szabadságharc alatt énekelt, illetve akkor keletkezett daloknak valóban keletkeztek változatai 1849 után. Ezért nem is mondhatunk le a Kossuth visszavárásáról és Garibaldi eljöveteléről szóló dalok ( Garibaldi-dalok), valamint a csak jóval 1848 utáni - de szövegükben e korszakot idéző - népdalok kiadásáról. Szintén ide kerültek az új magyar népdalstílus kialakulását követően létrejött (esetleg régi szöveget új stílusú dallammal párosító) népdalok. 48 as szabadságharc pdf. Az utóbbi népdalok példázzák Katona Imrének a Kossuth-nótára vonatkozó megállapítását: "dallamának és szövegének eredete eltér, és történetük nem mindenben párhuzamos", mely többé-kevésbé minden 48-as dalra érvényes. Ugyanakkor tény, hogy a parasztság zenéje számos új elemmel gazdagodik a 19. században és különösen a szabadságharc körüli időszakban. Nem egy népies műdal ekkor terjed el országosan, s kerül be a nép zenéjébe.
Szerző: Horváth Csaba Süli Attila: A 11. (székely) huszárezred az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. Tortoma Könyvkiadó, Barót, 2019. 247. Süli Attila őrnagy-hadtörténész legújabb kötetének témáját a 11. számú székely határőr-huszárezred 1848‒49-es forradalom és szabadságharc alatti tevékenysége képezi. A kötet előszavát Pál-Antal Sándor történész, a könyv lektora írta. Ebben megállapítja azt, hogy az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc " a magyarság évezredes történetének egyik legjelentősebb eseménye ", mely esemény " még mindig kifogyhatatlan. Kérdéskörökre szakosodott kutatók tárják fel újabb és újabb vetületeit. " A Bevezetés ben Süli Attila betekintést nyújt a három székely határőrezred történetírásába, valamint a forradalom és szabadságharc résztvevői tollából származó visszaemlékezések, emlékiratok helyzetébe. Az 1848-as forradalom Magyarországon | zanza.tv. A 19. században két (14. és 15. számú) székely határőr-gyalogezred számára nem készült külön ezredtörténet, az utódalakulatok történeteiben pedig vagy rendkívül röviden vagy egyáltalán nem esik szó határőr múltjukról.
voltak képesek, de nyílt mezei ütközetre nem nagyon. Amikor ilyenre sor került, majdnem mindig vereséget szenvedtünk. Az 1848-as Magyarország teljesen más volt, mint az 1703-as (és a Habsburg Birodalom is más volt). Az ország területén akkor már régóta nem volt háború, megjelentek az ipar csírái is (bár elég sovány mértékben), és úgy általában az ország sokkal konszolidáltabb volt. Most nem akarom felsorolni, hogy mi vezetett az osztrákok elleni sikerhez, de az én véleményem szerint a legfontosabb tényező az volt, hogy az egymás ellen küzdő seregek tisztjeit ugyanott képezték ki. Az a helyzet, hogy a hadászat teljesen más volt, mint Rákóczi idején, és ha volt tiszt, volt fegyver és volt emberanyag, akkor egy tehetséges fővezér tudott belőle ütőképes sereget varázsolni. Ezt tette pl. Legendás találmánya volt a '48-as szabadságharc századosának » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Görgey Artúr is, aki ugyebár a császár seregében kapta a katonai kiképzését. Schwechatnál pl. azért szenvedtünk vereséget, mert a népfelkelő parasztok egyből szétfutottak, amikor elkezdtek dörögni az ágyúk.
Újévi népi köszöntők, újévi népi jókívánságok, vallásos újévi köszöntők gyűjteménye. Nézd meg és válaszd ki a kedvenceidet! Adjék Isten minden jót, öt-hat tyúkot, jó tojót, Hízott disznót, kamarát, sonkát, kolbászt, szalonnát, Gond ne bántsa a gazdát! Adjék Isten szép vetést, rengő-ringó jó termést. Békesség és szeretet, töltse meg a szívetek: Az új esztendőben! Bő bort, bő búzát, piros farkú malackát szekerednek kereket, poharadnak feneket, úgy igyon a gazda belőle eleget. B. Ú. É. K. Ez újév reggelén minden jót kívánok, Ahová csak nézel, nyíljanak virágok. Még a hó felett is virág nyiladozzon Dalosmadár zengjen minden rózsabokron, Minden szép, minden jó legyen mindig bőven, Szálljon mindig áldás rátok ebben az újévben. Adjon Isten füvet, fát, Tele pincét, kamarát. Sok örömet a házban, Boldogságot a családban. Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben Jobb időt, mint tavaly volt Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt Jó termést és jó vásárt Ez új esztendőben. Zsíros esőt, kövér hót Bő aratást, szüretet Egészséget, jó kedvet Drága jó bort, olcsó sót Jó kenyeret, szalonnát Tizenkét hónapon át Vegye el mind a nem jót Mitől félünk, mentsen meg Amit várunk legyen meg Bort, búzát, békességet, sötétségben fényességet!
Kend csak koporsóba fektet holnap ilyenkor. - Csönd! Aki engem meggyászoljon, se kicsi, se nagy nincs. Kend egyedül lakja el a halott-torom, mégpedig ma este. Érti kend? Mehet kend! Tamás hajdú azonban nem ment, hanem fölemelte lenyaklott fejét. A mutatótlan öreg óra, a megvakult ablakok, a pókhálós bútorok, a haragos ábrázatú ősök képei mind rámeredtek: csak nem mer megszólalni? Meg mert az, ha minden porcikája belereszketett is a nagy bátorságba: - Együtt éltünk, együtt múljunk el, nemzetes uram... - Micsoda?! - emelte föl a nemzetes úr fenyegetve a botját. - Az úr parancsol, a nép szót fogad! Hátra arc! In-dulj! Hanem aztán mégiscsak visszaszólította a vén cselédet: - Hallja kend! Egy Thurzót nem lehet ám varjúpaprikással meggyászolni. A torra borjút vágjon kend! Kis temetés, nagy halott-tor! Azzal bement a belső szobába, felöltözött halotti pompába, Tamás pedig kibukott a havas tornácra, és arccal vetette magát a hóba. Nagy könnyekben bugyogott ki öreg szíve keserűsége, s csak akkor ugrott föl, mikor kardcsörömpölést hallott belülről.
Világéletében mindig hatalmaskodó ember volt az öreg Thurzó. Nyilván az őseitől örökölte a hatalmaskodást, akik nádorispán korukban az egész országnak parancsoltak. Csakhogy az öregúrnak már nem maradt az országból a Varjúvárnál egyéb, így hítta az egész környék a rozzant kis kastélyát, amely alig látszott ki az elvadult kert rengeteg varjúfészke közül. - Mindegy az, azért csak az úr parancsol, a nép meg szót fogad - döfködte mérgesen az öregúr a botjával a repedezett padlót, ha néhanap elborongott az ősi dicsőségben. Az ő népe mindössze egy szál emberből állott: a Tamás hajdúból. Együtt öregedett meg a gazdájával, s értett már a szeme járásából is. Mert sok szót nemigen vesztegetett rá a nemzetes úr, de amit mondott, az szentírás volt Tamás hajdúnak. Őneki magának esztendőben csak egyszer volt szabad kérdezetlen is szólani: újesztendő reggelén. Akkor mondhatott olyan hosszú köszöntőt, amilyet csak akart. A régi időkben mondott is, de hol vannak már azok! Egyéb se maradt belőlük, mint az az aranypénz, amit Damjanich tábornok akasztott a mellére a szolnoki csata után.
Azonban a folyamatot még sikerült idejében leállítani, és haladok tovább ahhoz, hogy szilveszterkor könnyedén tegyek egy újévi fogadalmat...
- Csakugyan öltözik - törölte le a könnyeit. - Láss hozzá te is, Tamás. Azzal tisztában volt, hogy a nemzetes úr meg fog halni. Úgy lesz, ahogy mondta. Ha az azt mondja a halálnak, hogy: gyere, akkor a halál szót fogad. Thurzóval nem lehet bolondozni, mert az nagyobb úr a halálnál is. Az úr parancsol, a nép szót fogad! A halál szót fogadhat, de hogy fogadjon szót ő? Hol vegyen ő borjút? Az egész Varjúvár nem ér egy borjút. - Kár, kár - veregették a varjak csúfolódva a kitört tornácablakokat. - Hess, csúnya nép! - csapott feléjük az öreg. - Annak úgyis meg kell lenni! Nem hallottátok, hogy az úr parancsolta? A napocska biztatva mosolygott ki egy felhőszakadékon, s Tamás hajdú visszamosolygott rá. A nap úgy ragyogott a felhőrongyok között, mint valami érdempénz a rongyos katonamundéron. - Az ám, ni - ötlött az eszébe neki -, hát az én szép aranyérdemem, amit Damjanich tűzött a mellemre! Megér az egy borjút! Sietett előkeresni, mintha attól félne, hogy maga is megbánja, amit gondolt. Rálehelgetett, fényesre törülgette, aztán föltűzte a dolmányára.
Új esztendő újat hozzon, régi jótól meg ne fosszon. Ki barát volt, az maradjon, - ki elindult, az haladjon. Ahova csak nézek, nyíljanak virágok! Amennyi az égnek lehulló zápora, Annyi áldás szálljon gazduram házára. Elfogyott a pezsgő, elhalkult a trombita. Az új év lesz éveid legjobbika! Dolgozz, szeress, keresd a szépet Adjon az Isten boldog új évet! Eljött az év vége, éjfélt üt az óra. Gondolj vissza az elmúlt hónapokra! Ha rosszat cselekedtél nézz fel az égre, kérd meg a te istened, bocsásson meg érte! Boldog békés új esztendőt kívánok! Ha a Jó Isten ma éjjel letekint az égből: tudni fogja, ma mit kérnék szívből. Áldást, Békét, Boldogságot annak, kik szívemhez mindig közel vannak. BÚÉK! Eldöcögött már az ó-év szekere, Ez a szekér sok-sok gonddal volt tele. Pusztuljon hát nyikorogva-zörögve, Búját-baját felejtsük el örökre. Asztalunkon mindig legyen friss kenyér, Jó anyámnak mosoly legyen két szemén. s a jó Isten, kit félünk és imádunk, Áldja meg két szent kezével családunk. Új esztendő érkezik, szóra nyílik szája, bárcsak teljesülne minden kívánsága: – Lányok mindig nevessenek!