Ön itt van NMHH Médiatanács A Médiatanács tagjai Bartóki-Gönczy Balázs 2010-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) jogászként, majd francia jogi diplomát szerzett a Panthéon-Assas Paris II és a Paris Saclay egyetemeken, ahol távközlési és világűrjogra specializálódott. A Lyon III egyetemen MBA diplomát, PhD fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi Doktori Iskolájában szerezte, témája az online platformok jogi kérdései voltak. Szakmai pályafutását Párizsban kezdte egy távközlési vállalatnál, 2011 és 2016 között az NMHH munkatársa, majd egy francia érdekeltségű hazai középvállalat jogi igazgatója volt 2019-ig. 2018 óta oktat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), tanszékvezető, egyetemi docens, illetve a Világűrjog és Politika Kutatóműhely vezetője. Kutatási területe az elektronikus hírközlési jog, az újmédiajog és a világűrjog, melyekről magyar, angol és francia nyelven tanít az NKE-n, a PPKE-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Társadalmi munkában a Ludovika SE vívó szakosztályának vezetője és a Magyar Vívó Szövetség Nemzetközi Bizottságának tagja.
Az űrhatalmak által el nem fogadott megállapodás rögzíti, hogy a Holdon kibányászott ásványi anyagokon sem lehet tulajdont szerezni, amíg a nemzetállamok nem állapodtak meg ennek a részletes feltételeiről. A nemzetközi jogban a nyílt tengerek jogi státusza és a mélytengeri bányászat hasonlít ezekhez a kérdésekhez, mely akár az alapját is jelentheti egy jövőbeli szabályozási keretrendszernek – vont párhuzamot Bartóki-Gönczy Balázs. Az amerikaiak bilaterális megállapodásokkal kívánják rendezni a jogi környezetet, de ennek megnyugtató tisztázása leginkább az ENSZ keretében, az oroszokkal és a kínaiakkal egyetértésben történhetne meg. Sárhegyi István űrjogász lapunknak úgy foglalta össze az űrjog állását, hogy a területfoglalás kérdését alapelvi szinten leszabályozták, tehát amikor kitűzték az amerikai zászlót a Holdon, nem vált amerikai területté az érintett rész, nem lehet területet birtokolni. A bányászat és a kitermelt nyersanyagok esetében nincs egyértelmű jogi helyzet, itt a vadnyugat szabályai érvényesülnek, például az amerikai és a luxemburgi nemzeti szabályozás szerint, aki amit kitermel a Holdon, az az övé.
Bartóki-Gönczy Balázs azt is leszögezte, jogszerűen nem lehet beszélni arról sem, hogy valaki parcellákat adjon-vegyen a Holdon. A megállapodást 1967-ben kötötték, azonban az új űrkorszak hajnalán járva a magántőke egyre erőteljesebben nyomul a szektorban, elég csak a SpaceX-re vagy a Blue Originre gondolni. Bár a világűrszerződést nem a SpaceX, hanem az Egyesült Államok írta alá, ezért az állam jelenik meg kötelezettként, de az állam köteles betartatni ezeket a szabályokat a magánvállalatokkal is. Az állam ugyanis korlátlan felelős nemzeti vállalatai tevékenységéért, ráadásul, ha az állam nem ismerheti el a magánvállalat tulajdonjogát, úgy annak védelmét sem biztosíthatja. Magyarország egyébként 1967 óta részes állama a világűrszerződésnek. Parcellázásra és területvásárlásra nincs lehetőség, de a kitermelt ásványi anyagokon lehet-e tulajdonjogot szerezni? – a jogász ezt már vitás kérdésnek nevezi. Az 1979-es Hold-egyezmény volt hivatott tisztázni, de azt az űrhatalmak nem ratifikálták, így lényegében nem tekinthető jogforrásnak.
A kétszárnyú fa bejárati ajtó gyártása és kialakítása hatalmas utat tett meg az évszázadok alatt. Az épületek bejárati ajtói idővel tartósabbak, szebbek, valamint megbízhatóbbak és biztonságosabbak is lettek, így még tovább, és még hatékonyabban látták el feladatukat. Használatuk a szélesebb bejárati ajtónyílások esetében lehetséges, melyek mérete lehetővé teszi a két külön ajtószárny elhelyezését. Több fajtájuk is létezik, valamint a szabványméret mellett egyedi méretben is elkészíthetőek. A modern gyártású kétszárnyú fa bejárati ajtók a mai elvárásokkal szemben tökéletesen megfelelnek, természetes külsejük pedig bármelyik épületet képes feldobni. Kétszárnyú fa bejárati ajtó típusai A kétszárnyú fa bejárati ajtó szárnyainak, valamint az ajtót körülvevő keret méretét az előre kialakított falnyílások belső mérete határozza meg. Kétszárnyú fa bejárati ajtó rak. Az ajtót cserét követően lehetőségünk van keskenyebb nyílászáró beépítésére is, ám ebben az esetben kőműves munkára is szükség lehet. Amennyiben az épület korábban is kétszárnyú bejárati ajtóval rendelkezett, akkor a cseréhez is ilyen típust érdemes választani.
Kivitelük alapján két különböző típusuk létezik belőlük. Ezek a bejárati ajtók sem biztonsági, sem pedig hőszigetelési szempontból nem különböznek az egyszárnyú ajtóktól. A legtöbb egyszárnyú bejárati ajtónak létezik kétszárnyas változattal. Szimmetrikus kétszárnyú bejárati ajtó A szimmetrikus kétszárnyú bejárati ajtó esetében a falnyílásban elhelyezett tokszerkezet két egyforma méretű szárnnyal van ellátva. Kétszárnyú fa bejárati ajtó gyártása - Fa bejárati ajtó, műanyag ablak, fa ablak. Természetesen ezek közül csak az egyik rendelkezik kilinccsel és zárszerkezettel. Aszimmetrikus kétszárnyú bejárati ajtó Az aszimmetrikus kétszárnyú bejárati ajtóról akkor beszélünk, mikor a két szárny mérete eltérő. Általában a mellékszárny fele akkora szélességű, mint a főszárny. Kétszárnyú bejárati ajtó előnyei Amennyiben a bejárati ajtót befogadó falnyílás mérete lehetővé teszi, lehetőségünk van kétszárnyú bejárati ajtókat beépíteni. Nagyobb bejárat A kétszárnyú bejárati ajtó segítségével a nagyobb méretű tárgyak vagy bútorok mozgatása jelentősen egyszerűbb lehet. A bejárati ajtón található kiegészítő szárny néhány egyszerű mozdulattal kinyitható.