"Ez érthető és talán ennek a következménye az is, ami 1946-ban történt", amikor a német nyelvű lakosság túlnyomó részét kitelepítették. "De ma büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországnál maradtunk" – fogalmazott. Fertőbozon szintén a polgármesteri hivatal épületére tűzték ki a zászlót csütörtökön. Kutrucz Gyula polgármester szerint a zászló "láthatóvá teszi" azt az érzést, hogy nem az a fontos, ki milyen nyelven beszél, hanem az, hogy ki milyen nemzethez tartozónak vallja, vagy érzi magát. Ezt mutatták meg meglátása szerint száz évvel ezelőtt a fertőboziak a népszavazáson. Balf a népszavazáskor még önálló település volt, közigazgatásilag ma már Sopronhoz tartozik, de a helyi Kultúrház falára rögzítve csütörtöktől ott is lobog a centenáriumi zászló, amelyet Péli Nikoletta, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke vett át dr. Farkas Cipriántól és Barcza Attilától. 1921. december 16-án, a szavazásra jogosult polgárok 99, 5%-a Magyarország mellett voksolt Nagycenken. Ezért, a Széchenyi téren található emlékút környékén egy emlékparkot alakítanak ki, mely a hűséget és a hazaszeretet fogja jelképezni Csorba János, Nagycenk polgármestere szerint.
A mindenkori cenki remete feladata volt a kápolna őrzése, gondozása, a déli harangozás és az, hogy a kápolna esti imáján részt vegyen. Kiemelte, hogy a Széchenyi család hagyományának ápolásához az ilyen "kicsi elemek" helyrehozása is fontos, mert ezekből áll össze az a kép, amelyből láthatjuk, hogy a Széchenyi család mi mindent tudott adni a magyar társadalomnak. Csorba János, Nagycenk (független) polgármestere azt mondta, hogy a település középpontjában a Széchenyi kultusz ápolása áll. Az egykori Remetekápolna néhány elemét, a homlokzaton lévő kettőskeresztet és a bejárati vasrácsot beépítették a korabeli tervek és fotók alapján rekonstruált épületbe – mondta. Hozzátette, hogy az elmúlt tíz évben a településen megújult a Szent István-templom, a Széchenyi Mauzóleum, a Széchenyi Múzeumvasút, elkezdődött a nagycenki Széchenyi-kastély felújítása és elkészült a Remetekápolna. A fejlesztési program részeként a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban az interaktív élményelemeket fejlesztik tovább, kert- és erdőrendezési munkálatokat végeznek és új információs pontokat építenek ki.
Átadták a nagycenki remetekápolnát, amelyet eredeti helyétől nem messze, a Széchenyi-kastélyhoz közelebb építettek újjá egy háromszázmillió forint értékű, a Fertő-táj világörökségi térség több helyszínen megvalósuló fejlesztési csomag részeként. Kárpáti Béla, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Barcza Attila fideszes országgyűlési képviselő és Csorba János polgármester a nagycenki remetekápolna átadásán (Fotó: MTI/Filep István) Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program részeként öt helyszínen megvalósuló fejlesztések célja, hogy a helyi turisztikai attrakciók bekapcsolódhassanak a Fertő-part idegenforgalmi vérkeringésébe. Ennek egy jó eleme a kápolna, amelyet 1902-ben bontottak el rossz állapota miatt – mondta, hozzátéve, hogy a beruházással a hársfasor és a szoborpark egy újabb elemmel gazdagodott. Kárpáti Béla, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
Ennek egy jó eleme a kápolna, amelyet 1902-ben bontottak el rossz állapota miatt – mondta, hozzátéve, hogy a beruházással a hársfasor és a szoborpark egy újabb elemmel gazdagodott. Kárpáti Béla, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy az 1754-ben Széchenyi Antal gróf és felesége Barkóczy Zsuzsanna által ültetett hársfasor végében állt egykor egy remetelak és mellette a Remetekápolna. A mindenkori cenki remete feladata volt a kápolna őrzése, gondozása, a déli harangozás és az, hogy a kápolna esti imáján részt vegyen. Kiemelte, hogy a Széchenyi család hagyományának ápolásához az ilyen "kicsi elemek" helyrehozása is fontos, mert ezekből áll össze az a kép, amelyből láthatjuk, hogy a Széchenyi család mi mindent tudott adni a magyar társadalomnak. Csorba János, Nagycenk (független) polgármestere azt mondta, hogy a település középpontjában a Széchenyi kultusz ápolása áll. Az egykori Remetekápolna néhány elemét, a homlokzaton lévő kettőskeresztet és a bejárati vasrácsot beépítették a korabeli tervek és fotók alapján rekonstruált épületbe – mondta.
Kópházán a lakosok több mint 70%-a szavazott Magyarország mellett 1921-ben. A település kiváló példa a különböző nemzetiségek együttműködésére: a magyar és a horvát lakosság békében él együtt a településen. Harkán, a történelmi jelentőségű voksoláson a választójoggal rendelkező polgárok 90%-a vett részt. Az összesített eredmények alapján a lakosság kétharmada szavazott Magyarország mellett. Az első zászlót január 29-én Dr. Farkas Ciprián polgármester tűzte ki a soproni városháza homlokzatára. Fotók: Griechisch Tamás/
Az emlékfa ültetést Egervölgyi Dezső kezdeményezte, majd az avatóbeszédét az alábbi szavakkal kezdte: Ültessünk emlékfát! Az avató beszéd: Tisztelt Aczél Eszter igazgatónő, tisztelt Péchy Mária elnök asszony, tisztelt barátaim, kedves vendégek. 2015. 09. 14-én "Felhívás" jelent meg az Országos Széchenyi Kör honlapján, melyre felszólító módban a következő választ írtam: Ültessünk fát! Tartozunk Környei Attila emlékének annyival, hogy emlékfát ültet tiszteletére az Országos Széchenyi Kör. Tartozunk mindazok emlékének, akik már nincsenek közöttünk, de részesei voltak Széchenyi szellemiségének megőrzésében a kezdetektől. Tartozunk magunknak, mert átvettük a zászlót és ma is él az 1975. október 27. -én indított Széchenyi mozgalom. Legkevesebb, hogy ünnepélyes keretek között megjelöljük azt a helyet, ahol létrejött egy közösség, hogy ébren tartson egy "szellemet", Széchenyi szellemét. Emlékezni nemzeti lelkiismeret. Emlékezzünk e fával, hogy majd ránk is emlékezzenek. A felhívás, de a válasz sem a Soproni Erdészeti Egyetem hallgatóinak, nem is azoknak, akik eltüntették az általunk elültetett Széchenyi emlékfát, hanem a Széchenyi Körös barátaimnak szólt.
Elindult a jégkármérséklő rendszer online felülete 2020. 06. 29. Budapest, 2020. június 29., hétfő (NAK) - A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jégkármérséklő rendszer társadalmi ismertségét is növelni kívánja a rendszer újonnan elindított internetes oldalával, amely a mezőgazdaságban dolgozók és más érdeklődők számára is hasznos, a működéséről szóló és valós idejű riasztási információkat is tartalmaz. A kamara – újdonságként – utólagos heti elemzéseket is közread, közérthetővé téve ezzel is az időjárás és a jégeső összefüggéseit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített és a működtetés finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1, 5 milliárd forintot biztosító – az adatszolgáltatással az elemzéseket támogató, valamint az érintett társszervezetekkel az együttműködést koordináló – Agrárminisztériummal közösen üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer idei védekezési szezonjában immár a tizedik hét ért véget. Index - Belföld - Mesterségesen zsugorítják a jégszemcséket a felhőben. Működésének köszönhetően, ez idő alatt, zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak a jégesők átvonulásakor.
A védekezéshez használt ezüst-jodidnak sincsen semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve, a hatóanyagot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák. A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy weboldalán elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét, amely, többek között, számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról. A jégkármérséklő-rendszerről is készített szóvetést a NAK | Agrotrend.hu. Mindemellett – a társadalmi edukáció jegyében – egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást. A leglátványosabb információs elemek a valós idejű térképek. A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videón: időjárás növénytermesztés jégkár NAK
A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy portálján elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét (), amely többek között számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról. Mindemellett – a társadalmi edukáció jegyében – egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást. A leglátványosabb információs elemek a valós idejű térképek. A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban (amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar). Az előrejelzési térkép a következő 24 órában várható riasztásra hívja fel a figyelmet. Elindult a jégkármérséklő rendszer online felülete | Agrárhírek | Földbirtok.hu - Mezőgazdasági ingatlanok adásvétele, bérlete, cseréje, Munkagépek, Alkatrészek, Szolgáltatások, Mezőgazdasági állások, Agrárhírek. Az együttműködő partner Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) átvett radartérkép pedig az aktuális felhőzetet, csapadékot mutatja. Ugyancsak a széles körű, részletes tájékoztatás részeként a NAK már hetekkel ezelőtt elindította a zivataros napokról szóló heti elemzéseket, amelyek szintén elérhetőek a rendszer weboldalán.
A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban. Amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar.