"A korai iskolakezdés az óraátállítás kérdésének nagyon fontos pontja" – mondja a 2021-es tavaszi óraátállítás közeledtével az Eduline által megkérdezett szakember. Szerinte a mutatók tekergetése eddig is megviselte az embereket, idén a távoktatás és a bezártság miatt azonban még komolyabb hatása lehet. Ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni" - mondja az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. Az Európai Bizottság két évvel ezelőtti javaslata alapján 2021-ben kellene utoljára átállítani az órákat, arról azonban a tagállamoknak kell dönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják. Ejtette az óraátállítás ügyét az Unió - Infostart.hu. A tárgyalások – és ebben alighanem a járványhelyzet is szerepet játszik – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna. Miért nem jó, ha a nyári időszámításra állnánk át?
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Az unió 1980-ban kezdte harmonizálni a téli-nyári időszámításokra vonatkozó nemzeti szabályokat, éppen azért, hogy elkerüljék azt a helyzetet, hogy az egyik tagállamban átállítják az órákat, a másikban pedig nem. Az országok többsége gazdasági okból nem igazodik a tényleges napkeltéhez és napnyugtához, mivel hasznos, ha az egymással szoros kapcsolatot ápoló országok egy időzónában vannak. A magyar kormány persze úgy is dönthetne, hogy a keleti blokkhoz (GMT + 2 óra) csatlakozunk, amelyben Románia, Bulgária és Finnország van, ám ezeknél az államoknál jobban kötődünk gazdaságilag a többi szomszédunkhoz és leginkább Németországhoz. Index - Belföld - Ketyeg az óra, vasárnap hajnalban kezdődik a téli időszámítás. Mindenesetre az ötletre külön Facebook-csoport szerveződött. Magyarország nyitott arra, hogy ha az európai uniós többség egyetért, akkor eltöröljék az óraátállítást, de egyedül nem hozhat ilyen döntést – fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még az előző átállítás idején, márciusban. De gazdasági érdekről beszélnek azok is, akik az óraátállítás hívei.
Az év végén már azt mondták, remélik, hogy 2022 első felében a francia elnökség foglalkozik majd az üggyel. Egyelőre nem úgy tűnik. Friss "időszámítás" Magyarországon - Úgy volt, hogy marad a régi, de még sem - Városi Kurír. © AFP / KARL-JOSEF HILDENBRAND Ha úgy érzi bárki ezt elolvasva, hogy nem túl egyszerű a döntéshozatal rendje, akkor nem kell, hogy egyedül érezze magát: Magyarországon parlamenti képviselők is belebonyolódtak ebbe. 2016-ban a jobbikos Kepli Lajos bevitte a parlament Gazdasági Bizottsága elé a javaslatot, hogy csak nyári időszámítás legyen nálunk. Ahelyett, hogy bárki szólt volna, hogy ebben az ügyben nem dönthetnek külön-külön az egyes országok, csak közösen léphet az EU, a bizottság egyhangúan elfogadta az indítványát. Ott azonban véget is ért a történet, úgy elsüllyesztették az ötletet, hogy a plenáris ülésen napirendre sem vették. Amikor pedig Kepli fél évvel később megkérdezte, miért nem támogatja a kormány az ötletét, Fónagy János államtitkár sem az evidens választ adta arról, hogy nem az ő hatáskörükbe tartozik ez, hanem elkezdte magyarázni, hogy a közlekedésnek milyen károkat okozna az átállítás megszüntetése.
2020. okt 14. 9:28 A posták maradnak, a csomagszállításra fognak koncentrálni / Fotó: MTI Nem zárnak be egy postahivatalt sem, a csomagküldési rendszer fejlesztésétől vár hosszú távú hasznot a Magyar Posta, de összeköltözne más szolgáltatókkal is – derül ki Schamschula Györggyel, a Magyar Posta Zrt. Megyei Lapok. vezérigazgatójával készített interjúból, ami a Népszava szerdai számában jelent meg. Az interjúban a vezérigazgató kifejtette, hogy idén nagyjából 8 milliárd forintba kerül a vállalatnak a béremelés. Szerinte a vállalatnak rossz a költségstruktúrája: a személyi ráfordítás adja kiadásaik 70 százalékát, míg az osztrák postánál például csak 50 százalékos ez az arány. "Ezért kellett az augusztusi átlagosan 8 százalékos differenciált alapbéremeléshez a kormány segítségét kérni, ezért veszteséges üzemi szinten a posta" – magyarázta. ( A legfrissebb hírek itt) Schamschula György beszélt arról is, hogy jelenleg nincs munkaerőhiány, mint fogalmazott: egy 27-28 ezres nagyvállalatnál 80 betöltetlen álláshely a természetes fluktuációból adódik.
Tehát magyarul szólva: nem vadásztársasági terület volt az ország egyötöde, hanem állami terület, amit hibásan hívtak rezervátumnak, hívtak állami vadászterületnek, de gyakorlatilag ki volt véve a vad az állandó zaklatástól, a hektikus vadászattól, amelyik, mint mindnyájan tudjuk, akik értünk a vadászathoz, nem tesz jót az állománynak. Ebből a törvényből nagyon hiányolom azt, hogy nem szabályozza, hogy az ország vadászterületeinek meghatározó része, énszerintem legalább 10 százaléka, meg kell maradjon állami kezelésben, hiszen ennek rengeteg olyan pozitív hatása van, amelyet az idő rövidsége miatt nem kívánok fölsorolni. Ugyancsak hibája ennek a törvényjavaslatnak az, hogy nem szabályozza a bérbeadás feltételeit. Schamschula György: nem zárunk be egy postahivatalt sem - Blikk. Én nem tudom másképp elképzelni a bérbeadásnak a lebonyolítását, mint úgy, hogy egy nyilvános árverésen kell a területet bérbe adni, mert ha nem így történik, ki, milyen alapon és jogon dönti el, hogy az adott területen ki lesz a vadászati jog bérbe vevője. Nem beszélve arról, hogy csak így tudunk kialakítani egy megfelelő ár- vagy díjtételt a vadászattal kapcsolatban.
Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a "sütiben", így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a "sütiket" folyamatosan törlésre ítélhetik. Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a "sütik" által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a "sütikből". 8. A "sütik" kezelése, törlése A "sütiket" a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a "sütik" elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor "sütit" küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.
Süti ("cookie") Információ Weboldalunkon "cookie"-kat (továbbiakban "süti") alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A "sütiket" az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a "sütik" használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük. 1. "Sütik" használatának szabályzata Ez a szabályzat a domain név weboldal "sütijeire" vonatkozik. 2. Mik azok a "sütik"? A "sütik" olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A "süti" a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.