Más esetben azonban nem jelöljük a változás tényét: a maradtak [marattak] alak az írásban nem jelölt teljes hasonulás ra példa. Amikor az egyik mássalhangzó csak egyetlen képzési jegyében válik hasonlóvá a másikhoz, részleges hasonulásról beszélünk. Az azonban [azomban] alakban a n foghang átalakul a b -hez hasonlóan ajakhanggá, m -mé, tehát a képzési helye változik meg (a képzés helye szerinti részleges hasonulás); az alakban [alagban] alakban azonban a zöngés b hang az előtte álló zöngétlen k hangnak nem a képzési helyét, hanem a zöngésségét változtatja meg, és így lesz belőle zöngés g hang ( zöngésség szerinti részleges hasonulás). A hasonulás hathat előrefelé ( kalappal) és hátrafelé ( maradtak). Az az + val = avval/azzal alakpár kivételes példája annak, hogy a hasonulás akár minkét irányban is működhet. Mssalhangzó törvények szavak. Az összeolvadás során két vagy több egymást követő mássalhangzóból a kiejtésben egy harmadik keletkezik: látja = [láttya]; tetszik [teccik]; fáradság = [fáraccság]. Ilyenkor általában egy zár- és egy réshang kerül egymás mellé, belőlük pedig egy zár-rés hang keletkezik ( ty, c, cs stb.
Tananyag választó: Magyar nyelv Gyűjtemények Fogalomgyűjtemény Nyúlás Eszköztár: Nyúlás A mássalhangzókra vonatkozó törvény. Lényege: két magánhangzó közötti mássalhangzót hosszan ejtjük, de röviden írjuk. Pl. : kisebb, együtt, utána. Többszörösen összetett mondat Archaizmus
). Rövidülés esetén egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, és a kiejtéskor a hosszú hangzó megrövidül: hallgat [halgat], otthon [othon]. Kiesés akkor történik, amikor három egymást követő mássalhangzó közül a másodikat nem ejtjük: mondta [monta], rendtartás [rentartás]. A nyúlás jelenségét akkor figyelhetjük meg, ha két magánhangzó között a mássalhangzó ejtésben megnyúlik: kisebb [kissebb], egyes [eggyes]. A fenti egyszerű és könnyen átlátható példák után végül lássunk néhány olyat is, amelyekben egyszerre több mássalhangzótörvény is érvényesül: ébresztget [ébrezget]: az ébreszt ige két zöngétlen mássalhangzóra végződik, a -get gyakorítóképző pedig zöngés mássalhangzóval kezdődik. Lássuk, mi történik: a kiejtés során kiesik a t hang, azonban így a sz hang közvetlenül a g mellé kerül, és zöngéssé válik. A mássalhangzó-összeolvadás. Itt tehát kiesésről és zöngésség szerinti részleges hasonulásról egyaránt beszélhetünk. Ugyanezt figyelhetjük meg a fáradtság [fáraccság] esetében, csak itt zöngétlenedés történik.
Tatjana hatalmas lelki erőt és bátorságot merítve úgy dönt, nem hagyja, hogy érzelmei ne léphessenek át a plátói szerelem korlátain, örök vágyakozásra és kínzó várakozásra kárhoztatva őt. Ezért írja meg levelét, melyben nyíltan feltárja lelkének legféltettebb titkát: szerelmes Anyeginbe. Míg a levél kezdetén fogalmazása udvarias, tán kissé távolságtartó is, addig egy véletlenül előtörő vallomás után bizalmas, szinte már könyörgő hangon szólal meg. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának díjátadó gáláján, június 24-én, a szakmai zsűri az Emberi Erőforrások Minisztériumának "pályakezdő rendezői díját" Botond Nagynak ítélte az Anyegin című előadás megrendezéséért. Gratulálunk Botond Nagy rendezőnek, az alkotócsaptnak (díszlet- és jelmeztervező: Márton Erika, színpadi mozgás: George Pop, dramaturgiai konzultáns: Tamás István, light designer: Erőss László), az előadásban játszó színészeknek (Szakács László, Faragó Zénó, Kádár L. Puskin Anyegin Olvasónapló. Gellért, Szilágyi Míra, Máthé Annamária, Bartha Boróka, Dávid A. Péter, Boros Mária, Fodor Györgyi, Vajda Gyöngyvér) és mindenkinek, aki dolgozott a produkció létrejöttén Puskin: Anyegin.
Többek között ez a meglehetősen hosszú időszak is közrejátszhatott abban, hogy olykor ellentmondásokkal és töredékességgel is találkozunk a szövegben, bár ez utóbbi jelenségre minden bizonnyal kellő magyarázatként szolgál a romantika töredékesség-kultusza is. Puskin a műfajt, azaz a verses regényt részben példaképétől, Lord Byrontól veszi át, aki egyébként szintén a romantika eszményített műfajkeveredése okán találta azt tökéletesnek. A szöveg, verselését tekintve jambikus lejtésű, és úgynevezett Anyegin-strófákban készült. Egy eredeti szöveg idegen nyelvre ültetésének kérdései és nehézségei mindig érdekes felvetéseket és lehetőségeket hordoznak magukban. Alexandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin (elemzés) – Jegyzetek. Az irodalomelméletben is régóta vita tárgya már, hogy egy szöveg fordítása vajon új műalkotásnak tekinthető-e vagy pusztán egy meglévő munka átültetésének, "másolatának", felhasználva az adott nyelvek adta kulturális és intellektuális lehetőségeket. Azért érdekes mindez különösen az Anyegin esetében, mert Puskin verses regényének viszonylag sok magyar fordítását ismerjük.
Az egyiken találkozik N. herceggel, aki bemutatja feleségének - Tatjanának. Fölismerik egymást, de Tatjana erőt vesz magán, s nem mutatja ki érzelmeit. Alexander Szergejevics Puskin: Anyegin – DIGITÁLIS MAGYARÓRA. Otthon Anyegin gyötrődik, rájön, hogy szerelmes Tatjanába, ezért levelet ír neki, de nem kap választ. Végül meglátogatja a lányt, aki elmondja, hogy még mindig szereti, de nem fog véteni az asszonyi hűség ellen. Tatjana távozik, Anyegin pedig megsemmisülten néz az elszalasztott boldogság után.
Annak a belső konfliktusnak a leírása, amely a vágyak, a lelkiismeret, a kötelesség és a társadalmi elvárások között felbukkan. A "Bartók+Szlávok 2008" Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon színre kerülő Anyegin produkció Peter Konwitschny, az egyik legizgalmasabb kortárs német operarendezőnek 1995-ben, a Lipcsei Operában készült munkája, amelyet Johannes Leiacker díszlet- és jelmeztervezővel dolgozott át a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház színpadára. Larina, egy földbirtokos özvegye egyedül neveli két leányát, Tatjánát és Olgát. Olga vőlegénye, az ifjú Lenszkij barátjával, Anyeginnel látogatóba érkezik a családhoz. Tatjána és Anyegin szinte azonnal vonzalmat éreznek egymás iránt. A híres levéljelenetben Tatjána meg is vallja szerelmét, azonban Anyegin nem viszonozza azt. A Tatjána születésnapján rendezett bálon Anyegin provokálja Lenszkijt. A kor szokása szerint a barátok párbajoznak, Lenszkij életét veszti. Néhány év múltán egy szentpétervári bálon Anyegin és Tatjána ismét találkoznak.
A végzetes találkozásra még aznap sor kerül. A párbajt Zareckij vezeti, melynek eredményeképp Lenszkij, mellében golyóval, holtan bukik a hóra. Hetedik fejezet (55 versszak, ebből 3 a nyomtatásban törölve): A mottó I. I. Dmitrijev, E. Baratinszkij és A. S. Gribojedov orosz íróktól való. Olga megsiratja ugyan szerelmét, de viszonylag gyorsan túlteszi magát a tragédián, s kis idő elteltével férjhez is megy ulánus katonatiszthez. Mivel a férjet munkája elszólítja, így az újdonsült pár nemsokára elhagyja a vidéket. Anyja immár Tatjanát is szeretné kiházasítani, de ő a helybelieknek bánatában mind nemet mond. Ezért a család elhatározza, hogy ideiglenesen Moszkvába költöznek, ahol majd találnak Tatjanának megfelelő partnert. Érdekesség, hogy az utolsó előtti fejezetet a "kissé megkésett" invokáció zárja... Nyolcadik fejezet (51 versszak, ebből 2 a nyomtatásban hiányos, benne Anyegin levele Tatjanához): A mottó Byron angol írótól való. Nyolc év telt el, Anyegin ismét visszatért a városba, s azóta újból bálokba jár.