APÁM KAKASA Ej, mi a szösz, kakas szaki, csak nem a szobában lakik? Megzakkant tán az öregem, s beengedi ide nekem? Ide repül, oda kotor, tele önnel minden bokor, bár nincs is bokor a házban, s a kakast se kell magázzam. Kukorékolsz, mint az ágyú, az agyunk is belelágyul! Mint a postás a levelet, padlónk telepecsételed! Becsüld meg magad, öregem, mert hát úszni nem tudsz te sem, s ha levesben kötsz ki végül, tarajod is belekékül! Macska, téged arra intlek, ne lépj túl bizonyos szintet! Kakasnak erős a csőre, vagdos vele nyakra-főre. Láttam már félszemű kandúrt, biztosítlak, jól elrandult! S ha a harcban nem nyuvadsz ki, hát apám fog agyoncsapni! Életrajz Első publikációja 1987-ben jelent meg (ekkor a Táncsics Mihály Gimnázium diákja). Lackfi jános verselemzés. Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1994-ben a JPTE Francia Tanszékén tartott kurzust a belga irodalomról. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a internetes folyóirat szerkesztője.
Petőfi Sándor SZEGET SZEGGEL Jaj, a hátam, Jaj, a hátam Odavan! Szomszéd bácsi kiporozta Csúfosan. Átkozott a görcsös fütykös Somnyele! Mellyel engem oly pogányul Cséplele. Mért is tart hát kertet s benne Körtefát? És az isten rá gyümölcsöt Minek ád? Csábitólag kandikált a Körte rám; Csábjait ki már sehogysem Állhatám. Átugrottam a plánkon - Átesém! Hogy megingott bele májam És vesém. S nem elég ez; szomszéd bácsi Rajtakap, S akkor jön még a valódi Haddelhadd. Lackfi János átköltötte Petőfi versét - diakszogalanta.qwqw.hu. Én teremtőm! mért is értem E napot? Megrakott, hogy minden csontom Ropogott. Nesze, monda, nesze másik, Harmadik! E a mindentudó tudja, Hányadik. Jelen volt a holdvilág a Lakzinál; Búsan nézte: szomszéd bácsi Mit csinál. Fellegekbôl vett magára Gyászmezet, És megosztva szenvedésem Könnyezett. Ő, csak ő nem könyörűle Egyedűl; Három a tánc! monda, s egyre Hegedűlt, - Hegedűlt a bottal hátam Közepén, Keservesen, siralmasan Jártam én... 'szen jól van! kiheverem Én e bajt, S visszakapja még a kölcsönt, Vissza majd. Tudjuk, hányat vert az óra, Tudjuk ám!
2008. Lackfi jános versek. 03. 15. Készítő: Verspatikus csomizom a ruciba a habtestem tinibugyi gumija bemélyedten kukisali parival az étrendem szoli moci tekila az én trendem koviubi pörivel a kedvencem lekipali csokival jaj vétkeztem fusizik a fatim is a műhelyben vegyigyümi üviben a sparhelten depizik a szaniban a mutterchen dobi cigi dugiba a farzsebben könyi szivi nehari ha tévedtem lityi-lötyi pasival azt végleg nem vidikazi zacsiban a víkendem csörizi a telimet a véletlen Lackfi_János kategória | 46 hozzászólás
Átfestettem gondosan fém- Részeit, Zöldebb versenyautó nem is Létezik. Sebesebb volt, mint egy ferde Gondolat, Verhetetlen pad felett és Pad alatt. Betelni sehogy sem tudtam Én vele, Hát most aztán fújhatom már, Ég vele! A napvilág ablakon át Bélesett, Dirinére kést hajított, Éleset. Nem segített rajtam persze Mégsem ez, A napfény nem dobócsillag, Nem sebez. Na de várj csak, Diri néne, Csendesen, Suli után merre ballagsz, Meglesem. Házad körül ott sündörgök Napra nap, Ne is álmodd, hogy kutyád majd Megharap! Ások neki én hatalmas Gödröket, Beléesik s hetek hosszat Döglöget. Lackfi jános versei gyerekeknek. Engem ilyen vén szipirtyó Nem ver át, Láttam én már hamuban sült Unokát! Tudok jobbat, autójának Féke van, Szétkapom én szerelőként Gondosan. Elgurul majd le a völgybe Féktelen, Mérges lesz a diri néne Éktelen. Ott leszek én, végignézem Fa mögött, Látom robbanni az autót, S röhögök. Nézem, ahogy diri néne Sírdogál, Kölcsön autó, kölcsön kenyér Visszajár!
A vas és acél országa A sztálinizmus szolgai másolása valósult meg A gazdaságpolitika irányítása Gerő Ernő feladata volt.
Gazdaság: a háborús pusztítás, szovjet megszállás és jóvátétel miatt összeomlott • Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza • Élelmiszer-fejadag • A világgazdaság legnagyobb inflációja→ pengő elértéktelenedett ↓ Az állam megőrizte vezető szerepét a gazdaságban. 1946: szénbányákat, erőműveket, nehézipari üzemeket államosították USA visszaadta a MNB aranykészletét→ Ft bevezetése 1974: hároméves terv 1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították 1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították 1949-re kiépítették az egypártrendszerű diktatúrát Magyarországon. Teljes körű államosítást hajtottak végre a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatatási rendszerben. A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája by benjamin dévényi. A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés • ÁVH: Államvédelmi Hatóság • Csak a párt vezetőinek volt alárendelve • Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat • Kényszervallatás • Ellenőrzése alatt álltak az internáló táborok • Vezetője: Péter Gábor • Központja: Budapest, Andrássy út 60. • Internálótáborok: a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták • Kb.
Gerő Ernő kijelentette, hogy Magyarországot a vas és acél országává kell változtatni, függetlenül attól, hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő, a vasércet importálni kellett. 1950-től ötéves tervek szabályozták a gazdaság működését. Ezek jellemzői: a megtermelt javak központosítása és újraelosztása, ami biztosította az állami ellenőrzést. És a Rákosi-korszak embere kire tutujgatta a jancsit? - A szocialista revük Magyarországon : HunNews. igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer alakult ki. a racionalitást a politikai akarat háttérbe szorította folyamatos áru-, nyersanyag- és munkaerőhiány A lakosság ellátása másodlagos lett, az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer- és textilipar fejlesztését elhanyagolták. Az iparosítással egyidejűleg, részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer, felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is, a kollektivizálás. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt Az erőszakos átalakítás, a nagy- és középbirtokos paraszti réteg ("kulák") ellehetetlenítése, a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit, zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban, holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal.
Az 1985-86-ra világosan látszott, hogy a gondok nem átmenetiek, alapvető változásokra van szükség. A gazdasági visszaesés, az életszínvonal csökkenése, az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség, az erősödő infláció, a súlyos eladósodás, a költségvetési hiány vált meghatározóvá. A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására, ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása, hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai, a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás, a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. A Kádár korszak gazdaságpolitikája – Történelem tételek. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség, a nyereségesség, az innovációra való képesség, hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el, azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat.
(Lásd a forráshoz írtakat) A Sztálin halála (1953. március 5) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi diktatúra felszámolását, a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette "új szakasz politikájának" megvalósítását. További érdekes oldalak vagy ötletek A Rákosi-korszak dokumentumok tükrében
A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája by benjamin dévényi