Nem így történt. November 9-én került kórházba, állapota napról napra hullámzott, hol jobban volt, hol rosszabbul lett, míg végül a szervezete feladta a harcot a koronavírus elleni küzdelemben. A legendás zenészt, aki megingathatatlanul hitt saját immunrendszerében, legyőzte a betegség. Felesége a halála előtti hetekben minden nap imádkozott érte, rajongók ezrei küldték jókívánságaikat az Omega közösségi oldalán keresztül. Kóbor János – vagy ahogy sokan ismerték, Mecky – komoly zenei karriert mondhatott magáénak. Esetében nem elég azt mondani, hogy legendás zenész: ő maga a magyar könnyűzene történetének egyik alakítója, formálója volt. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt Kóbor János 1943. május 17-én született Budapesten, Kossuth- és Liszt Ferenc díjas magyar művész. Kezdetben sportoló szeretett volna lenni, gátfutásban ért el fiatalon szép eredményeket, de egy sérülés miatt le kellett mondania erről a pályáról. Sok időt töltött gyerekként nyaranta édesanyja sváb rokonainál, Bátaszéken. Anyai nagyapja és nagybátyja építészek voltak, így a fiatal Kóbor János a sportkarrier helyett végül egy másik utat választott: építésznek tanult.
Kóbor János, a legendás zenész a magyar könnyűzene történetének egyik fő alakítója, formálója volt. Nyugodjék békében! Kattints a képre a galériáért! Forrás: Origo
Koronavírus okozta betegségben elhunyt Kóbor János, a magyar könnyűzenei élet legendás alakja és úttörője, az Omega együttes énekese. Kóbor János 78 éves volt. Kóbor János 78 évesen életét vesztette. A zenészlegenda koronavírus miatt került kórházba, és bár az egész ország imádkozott gyógyulásáért, sajnos, a betegséget nem tudta legyőzni. Kóbor János 1943. május 17-én született Budapesten, Kossuth- és Liszt Ferenc díjas magyar művész. Fiatalon sportoló szeretett volna lenni, de egy sérülés miatt le kellett mondania erről a pályáról. Mivel anyai nagyapja és nagybátyja építészek voltak, végül Kóbor is annak tanult. Első zenekarát gimnazistaként alapította, ahol ritmusgitáron játszott; az Omegát 1962-ben alapították Varsányi Istvánnal közösen. Két év múlva csatlakozott hozzájuk Laux József, aki néhány éves kitérőt tett a Benkó Dixieland Bandnél. Az Omega saját slágereinek túlnyomó többségét a hatvanas évek közepétől már ő énekelte, 1971 után pedig már ő volt az egyedüli szólóénekes. Hangját és jellegzetes megjelenését az egész ország ismerte.
Lehet, hogy a Kóbor, Benkő, Somló és Mihály Tomi nélküli "Omega 60" is tartalmaz majd egy ilyen kiadványt.
Hisz bûnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költõk is bûntelen, és csecsszopók, akikben megnõ az értelem, világít bennük, õrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval õk felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. (1944) Radnóti 1944-ben írta meg Nem tudhatom című elégiáját, a második világháború és a zsidóüldözés közepette. Radnóti Miklós: Nem tudhatom-elemzés - Cikkcakk. Mivel ő is zsidó származású volt, többször munkatáborba vitték annak ellenére, hogy magyarnak vallotta magát. Ezzel a verssel a háború hiábavalóságát, az emberi értékek elvetésének érthetetlenségét, valamint azt a hazaszeretet és empátiát fejezi ki, aminek talán oly híján vannak a magukat "nagy magyarnak" valló honfitársai. A vers címe és első sora is egy találgatással kezdődik, ami aztán az egész művet végigkíséri: " Nem tudhatom ". A költő nem érti, nem tudja, hogy mire jó ez az egész, mi értelme, és miért történik mindez, hiszen akik háborúznak, és emberéleteket oltanak ki, csupán a parancsokat hajtják végre, nem látják a mögöttes értékeket.
A vers utolsó sora, amely lezárja a művet, egy fohász: "Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. " Fentről várja a segítséget, egy embertől jóval nagyobb hatalomtól, mert már csak ő tud megóvni minket.
Holtan lestem az őrt, mit érez, s a hallgatag vagónokon árnyát, mely ráugrott a fényes, harmatos szénre konokon. 6 Im itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat. Sebed a világ – ég, hevül s te lelkedet érzed, a lázat. Rab vagy, amíg a szíved lázad – úgy szabadulsz, ha kényedül nem raksz magadnak olyan házat, melybe háziúr települ. 7 Én fölnéztem az est alól az egek fogaskerekére – csilló véletlen szálaiból törvényt szőtt a mult szövőszéke és megint fölnéztem az égre álmaim gőzei alól s láttam, a törvény szövedéke mindíg fölfeslik valahol. 8 Fülelt a csend – egyet ütött. Fölkereshetnéd ifjúságod; nyirkos cementfalak között képzelhetsz egy kis szabadságot – gondoltam. S hát amint fölállok, a csillagok, a Göncölök úgy fénylenek fönt, mint a rácsok a hallgatag cella fölött. 9 Hallottam sírni a vasat, hallottam az esőt nevetni. Láttam, hogy a mult meghasadt s csak képzetet lehet feledni; s hogy nem tudok mást, mint szeretni, görnyedve terheim alatt – minek is kell fegyvert veretni belőled, arany öntudat!