2021-ban november 28-ra esik advent első vasárnapja. Ezen a napon keresztény és nem keresztyén családok millióinak ünnepi asztalán gyújtják meg az első adventi gyertyát, ami azok számától és színétől függetlenül egyaránt meghitté teszi ezt a szép ünnepet. Az advent szó jelentése az "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken "kisböjtnek" nevezték ezt az időszakot. Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra és szombatokra piros gyertyák jutottak ( Foto: Wikimedia) Mikor állították az első adventi koszorút? Az adventi koszorú ősét 1839-ben készítette Johann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzölddel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.
Az elmúlt napokban a Magyar Honvédség több alakulatánál is meggyújtották az első adventi gyertyát. Alábbi összeállításunkban a katonai szervezetek kommunikációs tisztjeitől kapott tudósításokat olvashatják. (Cikkünk folyamatosan frissül! ) MH 5. Bocskai István Lövészdandár Meggyújtották az adventi koszorú első gyertyáját az MH 5. Bocskai István Lövészdandár kápolnájában. Az egybegyűlteket Szentesi Csaba őrnagy, a katonai szervezet görögkatolikus tábori lelkésze köszöntötte. Beszédében az ünnepre való felkészülésre és az egymásra történő odafigyelésre hívta fel a figyelmet. A hit gyertyáját dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnok a gyújtotta meg. A dandárparancsnok elmondta: "A 21. században, ebben a rohanó világban sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy megfeledkezzünk a legfontosabb értékeinkről. Ezért is olyan fontos, hogy ilyenkor megálljunk egy kicsit és készüljünk erre az ünnepre. Ilyenkor sokkal inkább felértékelődik a család ereje, hiszen ha ők nem lennének mögöttünk, akkor nem tudnánk a feladatainkat olyan hatékonyan elvégezni, mint ahogyan azt tesszük akár itthon, a határon vagy akár a missziókban. "
Ezen gyertya lila színű, ami az egyházban is jellemző szín díszítés szempontjából ebben az időszakban. A papokat is lila ruha díszíti a hívek előtt, s a templomban is az asztalon és több helyen is megfigyelhető a lila dominanciája. Így használd a mellszívót megfelelően Felemerült benned a kérdés, hogy hogyan használd a mellszívót megfelelően? Akkor érdemes mellszívót használni, ha nincs lehetőséged szoptatni, de meg […] Vajon mi lehet egy tüsszentés kiváltója? Hapci! Ha tüsszentettél sok esetben, valószínűleg valami irritálta vagy csiklandozta az orrod. A tüsszentés, tüsszögés, más néven sternutáció, a szervezet […] Igazi praktikák, amik reggeli rosszullét ellen tényleg hatásosak Reggeli rosszullét ellen nagyon sok kismama igyekszik megoldást találni. Kellemetlen és sokak életét megnehezítő tünet mindez. De mit tehetünk, ha […] Szorongás – íme néhány természetes mód a kezelésére A szorongás sokak életében megjelenik, hacsak nem jelenthetjük ki, hogy mindenki átélte már legalább egyszer.
A Szent András ünnepéhez (november 30. ) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-éig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni. Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.
Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet "édesgessenek" maguknak. Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, tudni lehetett, hogy a következő évben férjhez mennek. December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Szent András napját tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert olyankor böjtöltek az emberek. Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, az "igazi" naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett.
Jogi nyilatkozat
A NYESZ egyik legnagyobb előnye, hogy ha relatíve keveset kereskedünk rajta, akkor nagyon alacsonyak a költségei. Már egy egyszeri, 5. 000 forintos befizetéssel indíthatunk NYESZ-t. Az éves számlavezetési díj pedig jellemzően 2. 000-3. 000 forint között mozog. Nyugdíj előtakarékosságok és az állami adókedvezmény. Ez egy egyszerű értékpapírszámla, nincsenek rejtett költségek, bonyolult szerkezet, beépített egyéb szolgáltatások. Ha valakinek volt már tapasztalata értékpapír számlákkal, akkor a NYESZ-en is ki fog tudni igazodni. A leginkább egyedi előnye az összes többi nyugdíj megtakarítással szemben, hogy nincsen rendszeres fix megtakarítási összeg, amit minden hónapban be kellene fizetnünk. Itt nem történik semmiféle szankció akkor, ha éppen hónapokig nem fizetünk be semmit sem a számlánkra. Tehát teljesen rugalmasan intézhetjük a nyugdíjcélú befizetéseinket. Annyi megkötés van a befizetés összegére vonatkozóan, hogy a nyitáskor minimum 5. 000 forintot kell elhelyeznünk rajta. Emellett arra kell figyelnünk, hogy a számlavezetési díjra, egyéb költségekre elegendő fedezet álljon rendelkezésre nyugdíj előtakarékossági számlánkon.
Míg a magánnyugdíjpénztár egy (egyébként igen szokatlan, különleges) állami nyugdíjpillér volt, amelyben saját névre szóló számlára a bruttó bérünk egy részét irányíthattuk, a hamarosan felsorolt nyugdíj előtakarékosságokba valóban a saját (nettó, kézhez kapott) jövedelmünket fektethetjük be, így az állam támogathatja, esetleg a támogatást elveheti (erre semmilyen jel nem utal), de a magántulajdon védelme alapján ezekhez a megtakarításokhoz nem nyúlhat hozzá. Röviden: nem, a jelenleg elérhető nyugdíj előtakarékosságokat nem fenyegeti az állami bekebelezés. Akkor mi a valós válasz a miértre? Az, hogy az állami döntéshozók egyértelműen tisztában vannak azzal, hogy az állami nyugdíj magában nem lesz elégséges egy méltóságteljes, tisztességes élethez az idő előrehaladtával. Így inkább támogatják a nyugdíjjellegű öngondoskodást. NYESZ-Nyugdíj előtakarékossági számla - HOLD Lexikon. Hogyan néz ki a támogatás? Ha van befizetett SZJA-nk (személy jövedelemadónk), és úgy döntünk, hogy nyugdíj előtakarékosságot nyitunk, akkor megtakarításunkhoz 20%-ot hozzáadnak a mi SZJA-nkból.
A nyugdíjas évekre időben el kell kezdeni a megtakarítást, hiszen a jelenlegi rendszer nem fenntartható, vagyis kijelenthető, hogy az összeomlás fenyegeti. A későbbi szegénységet elkerülendő, sokan döntenek valamilyen előtakarékosság mellett. Már egy helyen is összehasonlíthatja a nyugdíj előtakarékosságok típusait. A weboldalon minden információt meg lehet találni a lehetőségekről. Például az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) egy portfóliós rendszerű nyugdíj-előtakarékossági forma. Ez a 10 nyugdíj-előtakarékossági kérdés fontos lehet önnek? – Idősvonal. Népszerűségét annak köszönhette ez a bő negyed évszázados múltra visszatekintő módozat, hogy sokáig rendkívül kedvező feltételekkel adhattak a munkáltatók nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulást béren belüli juttatásként. Ez a lehetőség a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt megérte. Később megváltoztatták a kedvezmények rendszerét és bővült a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek köre is, aminek következtében az ÖNYP popularitása mérsékelten csökkent, azonban még mindig ez az egyik legelterjedtebb forma. Előnyei közé tartozik, hogy nem igényel komolyabb szakértelmet, rugalmas költségei viszonylag mérsékeltek.
Nem elég csak befizetnünk a pénzt. Azt át kell váltanunk a megfelelő pillanatban a kívánt devizára és abból meg kell vennünk az általunk kiválasztott értékpapírt – szintén az optimális pillanatban. A NYESZ költségei a tranzakciók számával nőnek. Arra is ügyelnünk kell, hogy a tranzakciós költségek ne emésszék fel a hozamainkat. A számlavezetési díjon felül ugyanis tranzakciós díjat is felszámol a pénzintézet minden egyes ügylet után. Ennek mértéke az adott, konkrét értékpapírtól függ és attól, hogy a bank honnét szerzi ezt be. Ha tehát mozgás történik a számlán, azaz veszünk vagy eladunk egy értékpapírt, akkor az minden esetben költséggel jár. Amennyiben elindítunk egy nyugdíj előtakarékossági számlát, akkor nem a most érvényben lévő 65 éves, hanem a jövőben érvényes nyugdíjkorhatárra szerződünk. Azt pedig még egyelőre senki sem tudja pontosan megjósolni, hogy mennyi is lesz majd akkor.
Attól, hogy nincs valami folyamatosan fókuszban az azt is jelenti, hogy lényegtelen számunkra? És végül a kérdések a nyugdíj-előtakarékosság kérdéskörében: - Vajon az előregondolkozásnak van értelme? - Mikor jelenthet problémát, hogy alacsony a bevétele az embernek nyugdíjasként? - Főként mikor lehet befolyásolni, hogy nyugdíjasként kinek mennyi lesz a bevétele? - Mikor gyűlhet össze több nyugdíj-megtakarítás: ha sok idő van rá vagy ha kevés? - Hogyan változnak az ember kiadásai nyugdíjasként? Mely kiadások csökkenek/szűnnek meg és melyek maradnak/nőnek? - Vajon előreláthatólag hány évig kell a nyugdíjas bevételeket kiegészíteni majd, ha egyáltalán kell? - Ki nyújt majd segítséget adott esetben az embernek ha nyugdíjas lesz? - Mit lehet tenni abban az esetben, ha egy nyugdíjas bevételei esetleg túl alacsonyak? - Kinek lesz anyagilag könnyebb/egyszerűbb nyugdíjasként: aki foglalkozik ezzel a kérdéskörrel vagy aki nem? - Mit lehet tenni vagy kell-e egyáltalán tenni bármit? Köszönöm a kitüntető figyelmét!