Pataky Attila és Pataky Gergő: Gyere őrült - - YouTube
Pataky Attila a Story magazinban mesélt arról, milyen szoros a kapcsolata két fiával, Acsával és Gergővel. Tudom, nem véletlenül választottak engem a leszületésükkor. Lehet, hogy annak idején, a korábbi életeinkben én voltam az ő gyerekük. Egy lélekcsalád sokkal nagyobb, mint egy átlagos földi, és az újabb életek során gyakran megfordulnak a szerepek. Még az is lehet, hogy Acsa volt az apám tizenöt élettel ezelőtt – mondta. Pataky szerint a zene szeretete és a természetfeletti jelenségek iránti nyitottság egyaránt közös hármójukban, és ha vannak is néha nézeteltéréseik, akkor is azt keresik, mit tanulhatnak egymástól. Gergővel erősen érdeklődünk a láthatatlan jelenségek iránt is. A tudósok bebizonyították, hogy a szemünkkel csak egy bizonyos részét fogjuk fel a valóságnak. Amikor azt kérdezik tőlem, láttam-e már szellemet, legtöbbször visszakérdezek: Miért, te láttál már áramot? Én nem, pedig állítólag létezik. Azért az elég merész dolog Patakytól, hogy az ufók és az áram létezése között egyenlőséget tesz, mi azért másokat óva intenénk erre.
2011. jún 1. 16:42 Pataky Attila betegsége miatt fia énekelt Zalaegerszeg-Budapest - Pataky Attilával (59) megtörtént minden előadóművész és énekes rémálma. Az Edda frontemberének egy hangszálgyulladás miatt teljesen elment a hangja az egyik vidéki koncertjük előtt, így fiának, Gergőnek kellett helyettesítenie. A rockert egy vírusos torokgyulladás küldte padlóra, amely olyan súlyos volt, hogy még beszélni sem tudott. Pataky már Zalaegerszeg felé közeledve érezte a vészt, menedzserével közölte is, hogy vagy lefújják a fellépést, vagy fia ugrik be helyette. Szerencsére Gergő ismeri az összes Edda-dalt, így katonásan helytállt a több mint másfél órás koncert alatt. Gergő gyerekkora óta ismeri az Edda-dalokat, de azért izgult fellépés előtt. Édesapja, Pataky Attila végig ott volt mellette - El sem tudom mondani, mit éreztem, amikor a város felé közeledve már beszélni sem tudtam – mondta a Blikknek Pataky Attila, aki egy családi összejövetelen kaphatta el a fertőzést. - A főtéren közel tízezer ember várt bennünket, egyszerűen nem tudtam mit tenni, Gergőt kértem meg, ugorjon be helyettem.
Hitte és vallotta, hogy "egyedül az igazság győzhet, s azt a kutatás útján lehet megtalálni". 1. Szőkefalvi-Nagy Zoltán és Táplányi Endre: Irinyi János 2. O. A. Neumüller: Römp vegyészeti lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982, 2. kötet, 358-9; 478. 1. 3. Balázs Lóránt: A kémia története, 2. kiadás, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1974, 366-8. 1 4. Kossuth Lajos: Jelentés az első magyar iparműkiállításról, Pest, 1842, 40. Irinyi János - Személyek - Energiapédia. 1 < Előző Következő >
Találmányát még ez évben szabadalmaztatta, majd mivel pénzszűkében volt, 60 forintért eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek. Az pedig belekezdett a tömeggyártásba, és a hihetetlen népszerűségnek örvendő biztonsági gyufa révén tetemes vagyonra tett szert. Irinyi János 1939-ben tért vissza Magyarországra, ahol a szikes talajok vizsgálatával kezdett el foglalkozni. Egy évvel később pedig megalapította az első gyufagyárat, az Első Pesti Gyújtófák Gyára néven. A termékek biztonságosak voltak ugyan, de a gyártás során a gyufafejben található nagy mennyiségű foszfortól rengeteg gyufagyári munkás mérgezést kapott. Ezért a gyártást beszüntették. Később megjelentek azok az eljárások, melyek során nem kellett mérgező anyagokat felhasználni, s ezt követően indult el a tényleges gyufagyártás, mely az egész világot meghódította. Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa | Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár. Gál Adél Kárpá
Irinyi János Életrajzi adatok Született 1817. május 18. Albis, Habsburg Birodalom Elhunyt 1895. december 17. (78 évesen) Vértes (ma Létavértes része), Osztrák–Magyar Monarchia Ismeretes mint vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója Nemzetiség magyar Házastárs micskei és nagyváradi Baranyi Hermina ( 1826 – 1888) Szülei Irinyi János Iskolái Bécsi Műszaki Egyetem Pályafutása Szakterület Vegyészet Jelentős munkái robbanásmentes gyufa A Wikimédia Commons tartalmaz Irinyi János témájú médiaállományokat. Jubileumi megemlékezés az Irinyi-laktanyában. Irinyi Irinyi János ( Albis, 1817. [1] – Vértes, 1895. ) [2] magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja. Élete [ szerkesztés] A református, nemesi származású Irinyi család sarja. 1817-ben született Partiumban, a Bihar megyei Albison, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának ( Meissner Pálnak, Bécsi Politechnikum) sikertelen előadás kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára 1836-ban, még a vörös foszfor felfedezése előtt.
A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt, jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen. A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufa A találmány lényege, hogy a gyufa fejében az addig használt a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Irinyi a foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni.
A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakulásában. Élete utolsó szakaszában a debreceni István malom igazgatója volt, 1895-ben hunyt el Vértesen (a mai Létavértes településrésze). Kapcsolódó képgaléria Kapcsolódó dokumentumok