Newton I. törvénye – A tehetetlenség törvénye Minden test nyugalomban marad, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg a rá ható erők mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszerítik. Newton II. törvénye – A mozgás alaptörvénye Mozgás közben a test gyorsulása egyenesen arányos a testre ható erő nagyságával, és fordítottan arányos a test tömegével. Newton III. Newton 4 törvénye online. törvénye – A hatás – ellenhatás törvénye Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a másikra. E két erő, vagyis a hatás és ellenhatás egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú.
Kedves Hominida! "#1 (teljesen jó) felsorolásában a 2. törvény abban a formában olvasható, ahogy azt Newton megfogalmazta. Így is jó, de ma mi ezt jellemzően másképp használjuk. A lendület (impulzus) helyett annak definícióját, az ΔI=F·Δt alakot írva eljutunk a szokásos F=m·a képlethez, vagyis az erő a tömeg és az azon az erő által létrehozott gyorsulás szorzata. " Lehet hogy valakik valóban az F=ma alakot használják, de azt kell mondanom, hogy ekkor csak egy speciális esetre korlátozódnak. Newton 1 Törvénye – Eltudnátok Mondani Newton 4 Törvényét?. Az F=ma-ból nagyon sok minden nem jön ki, és rengetegszer rossz eredményre vezet. Ezért a helyes, és a Newton által is megfogalmazott alak az, hogy delta(I)/delta(t)=F, sőt ha precízek akarunk lenni, akkor azt kéne írni, hogy: dI/dt=F, vagyis az impulzusderivált egyenlő a ható erővel. Ha tudod mi az a deriválás, akkor egyszerűen rájössz, hogy a dI/dt=F-ből, NEM m*a=F adódik!
misibacsi vita 2008. február 13., 22:14 (CET) [ válasz] ugy jo ahogy vann – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 85. 119. 12. 26 ( vitalap | szerkesztései) 2009. február 9., 19:35 De jó! Benne van a IV. törvény is! -- Ronastudor a sznob 2009. december 28., 17:12 (CET) [ válasz] Newton első törvénye [ szerkesztés] Létezik olyan vonatkoztatási rendszer, melyben minden test megőrzi nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, míg egy másik test vagy erő ennek megváltoztatására nem kényszeríti. Newton második törvénye [ szerkesztés] Egy testre ható erő megegyezik a test gyorsulásának és tömegének szorzatával, valamint a gyorsulással megegyező irányú. Newton 4 törvénye city. Newton harmadik törvénye [ szerkesztés] Pontszerű testek esetében ha egy A test erőt fejt ki B testre, akkor B test megegyező nagyságú, de ellentétes irányú erőt fejt ki A testre. Stevin tétel (negyedik axióma) [ szerkesztés] Ha egy anyagi pontra egyidejűleg több erő hat, akkor ezek együttes hatása egyenértékű a vektori eredőjük hatásával.
Látom, hogy alatta van valami magyarázat, hogy a törvény csak az inerciarendszerekben érvényes, de ha tételt idézünk, szerintem célszerű pontosan tenni. Hisz a törvény úgy kezdi, hogy " van olyan vonatkoztatási rendszer... " és nem általánosságban beszél, hogy " minden test... ". Üdv Hungarus1 vita 2013. Newton 4 törvénye road. szeptember 24., 11:35 (CEST)Hungarus [ válasz] Örülök, hogy végre akad valaki, aki pontosít a szócikken! természetesen inerciarendszerben nem minden test véges e. -t vagy van nyugalomban Ezt nem is állítja a szócikk: Azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes ez a törvény, inerciarendszernek nevezzük. Az inerciarendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magárahagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye. A törvény csak annyit mond, hogy evemet végez, vagy nyugalomban marad, amíg egy külső erőhatás ennek megváltoztatására nem készteti. -- DHanak:-V 2005. augusztus 1., 19:29 (CEST) [ válasz] "A három törvényt több, mint 200 éven keresztül megfigyelésekkel és kísérletekkel igazolták, egészen 1916-ig, amikor Albert Einstein... " ez így nem teljesen igaz.
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Cecca ( vita), értékelés dátuma: 2009. június 29. E szócikk témája fizika tantárgyból a középiskolai tananyag része. Mindenképpen alaposan át kellene nézni és írni a szócikket. pl. helyesebb kifejezés a "Newton törvényei" helyett a "Newton axiómái", de a szokások miatt végülis nem lényeges. VII. osztály – 1.4. Newton II. törvénye | Varga Éva fizika honlapja. Törvény az amit bizonyítunk. A Newton törvényeket ideális körülmények közt gondoljuk igaznak Az első törvény a "tehetetlenség törvénye", vagyis hogy "létezik" erőmentes állapot, éspedig definíció szerint akkor, ha a test áll vagy egyenletesen mozog. Természetesen meg kell adni a megfelelő vonatkoztatási rendszert. A második törvény vagy axióma az erő definícióját adja: amennyiben a test gyorsul (ill. az impulzusa változik), akkor az ezt okozó hatást erőnek nevezzük.
#9-#10: Lényegtelen részleten vitatkozunk, de nem akarom, hogy jó válasz legyen kizárva, amikor más is idetalál. Idézek az előbb megnevezett Fizikai kislexikon 498. oldaláról: "2. axióma (a dinamika alapegyenlete): az ún. Newton-féle mozgásegyenlet, számszerű kapcsolatot teremt az erő és az általa kiváltott gyorsulás között: az F erő nagyságát az általa létesített gyorsulás nagyságával kell arányosnak venni: F=ma. Az erő irányának a gyorsulás irányát kell venni. Az arányossági tényező a tömeg (m). " Nekem ez a könyv elég hiteles, és a benne leírtak megegyeznek az általam tanultakkal is. Ami egyébként cseppet sincs ellentétben az általad írtakkal, és erre különösen felhívnám a figyelmet. Eltudnátok mondani Newton 4 törvényét?. Nem szükséges a deriválttal foglalkoznunk, ha elfogadunk egy olyan helyzetet, amikor az erő az adott időszakaszon nem változik. A Δt pedig természetesen írható t-nek, ha a mérés kezdetétől eltelt időt jelöljük így. Ez a specializáció egyszerűbbé teszi a helyzetet, mert nem mindig célszerű a precíz tárgyalás, változó erőre felkészülve, pontrendszerre kiterjesztve stb.
Bevezetés a Newton törvényekhez Régen úgy gondolták, de talán még ma is sokan hiszik, hogy a testek mozgásban tartásához mindig szükséges valamilyen külső erőhatás, nehogy a test lelassuljon. A tapasztalat diktálja mindezt, hiszen a kocsit húzó lónak "erőlködnie" kell, illetve bármilyen teher emelése vagy akár csak tartása közben mi magunk is fölfelé nyomjuk vagy húzzuk a testet. A középkor két nagy fizikusa, Galilei olasz és Newton angol tudós munkássága nyomán alakult ki az a rend a fizikában, amely a mindennapok mechanikai jelenségeit összhangba hozza az elmélettel, megadja a jelenségek magyarázatát. Azokat a törvényeket, amelyek az alapját adják a jelenségek leírásának a legegyszerűbbtől kezdve a legbonyolultabbig, Newton törvényeknek nevezzük. Ezek úgynevezett axiomatikus törvények, amelyek tömör formában tartalmazzák a kísérleti eredményeket. Jelenségek Newton I. törvényéhez Először elemezzünk egy egészen hétköznapi jelenséget! Mindenki tapasztalta már, hogy bármilyen járművön utazva, induláskor hátra-, fékezéskor előreesünk, a kanyarban pedig kifelé dőlünk.
Érdemes azonban rendszeresen fogyasztani, hiszen számos vitamin és ásványianyag található benne, valamint rendkívül kedvező a zsírsavösszetétele is. A tökmagolaj hatása A tökmagolajat ún. hidegen sajtolás útján állítják elő, ennek köszönhetően igen gazdag a jótékony hatású telítetlen zsírsavakban, illetve az eljárás során nem veszik el a tökmag értékes hatóanyag tartalma. A tökmagolaj – a fentebb említettek miatt- nemcsak a gasztronómiában, hanem különböző betegségek megelőzésében is fontos szerepet kaphat. Kedvező zsírsav összetételének köszönhetően csökkenti az LDL- koleszterinszintet ("rossz koleszterin"), így közvetetten az érelmeszesedés, valamint a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is. Tökmagolaj káros hatásai. Köszvényes panaszok esetén is ajánlott fogyasztása, segít a méregtelenítésben, valamint májregeneráló, hólyagerősítő hatása is közismert. A tökmagolaj hatásai közül talán a legismertebb, hogy véd a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, valamint a különböző prosztata-betegségek kialakulása ellen.
Vitaminok [ szerkesztés] E, B1, B2, B6, A, C, D. Egyéb anyagok [ szerkesztés] Növényi szteroidok: D5, D8, de kifejezetten magas a D7 szterol tartalma, továbbá tartalmaz még aminosavakat és egy kukurbitin nevű vegyületet. Zsírsavak [ szerkesztés] Rövid jelölés Triviális név Százalék 14:0 mirisztinsav 0, 09-0, 27 16:0 palmitinsav 12, 6-18, 4 16:1 palmitolajsav 0, 12-0, 52 18:0 sztearinsav 5, 1-8, 5 18:1 olajsav 17, 0-39, 5 18:2 linolsav 18, 1-62, 8 18:3 α-linolénsav 0, 34-0, 82 20:0 arachinsav 0, 26-1, 12 20:1 gadolénsav 0-0, 17 22:0 behénsav 0, 12-0, 58 A linolsav az ω-6, az α-linolénsav az ω-3 családba tartozó, nem konjugált, cisz-kettőskötésű, többszörösen telítetlen zsírsavak közé sorolható. Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Tökmagolajos recept Tökmagolajos túró m v sz Ehető zsírok és olajok Zsírok birkafaggyú csirkezsír disznózsír ghi kacsazsír kakaóvaj libazsír margarin marhafaggyú shea vaj szalonna vaj transz-zsírok Olajok dióolaj gyapotmagolaj kókuszolaj kukoricaolaj lenmagolaj mandulaolaj mogyoróolaj napraforgóolaj olívaolaj pálmaolaj repceolaj sáfrányosszeklice-olaj szezámolaj szójaolaj szőlőmagolaj tökmagolaj növényi olajok listája...
Képek: Getty Images.