1986-ban, jobb híján, védőitalt javasoltak azoknak, akiket a csernobili katasztrófa után sugárterhelés érhetett. A lehetséges magyarázatra 22 évet kellett várni. 1986. április 26-án az ukrajnai Csernobilban következett be az emberiség történetének egyik legnagyobb katasztrófája. Sugárfertőzéssel kezelik a Csernobilt elfoglaló orosz katonákat ukrán források szerint - Rakéta. Éjjel fél 2 előtt pár perccel robbanás történt a Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es reaktorblokkjában, a robbanás okozta radioaktív sugárzás a kezdeti időkben a halálos dózis 10-20-szorosára ugrott. A tragédián súlyosbított, hogy az atomerőmű vezetését és igazából az egész Szovjetuniót felkészületlenül érte a baleset, miközben a további károk és európai szintű katasztrófa elhárítása érdekében azonnal lépni kellett. A felkészületlenséget jól szemlélteti, hogy 4-es reaktorépület sugárzásmérő műszereinek többsége nem is volt ekkora sugárzásra kalibrálva, azonnal tönkrementek, vagyis az illetékesek nem számoltak komolyan egy ilyen baleset lehetőségével. A mentési munkálatokra odarendelt több százezer ember (tűzoltók, orvosok, katonák), vagyis úgynevezett likvidátor, ha kapott is védőfelszerelést, az nagyon kezdetleges volt.
A csernobili atomerőmű-baleset óta a sugárzásveszély valós fenyegetettségként van jelen életünkben. Természetesen az egészségünk szempontjából a legkedvezőbb az lenne, ha nem következne be újabb, ilyen jellegű katasztrófa, de amíg az emberek megélik ezt a fenyegetettséget, nem meglepő, hogy egyre nő a kereslet a jódtabletták iránt. És egy bizonyos "csodagomba" is feltűnt a láthatáron. A csernobili katasztrófa hatásai még ma is érződnek, és a jelenlegi háborús helyzetben újra van mitől félnünk. Az atomsugárzás olyan messzire elterjedhet, aminek hatásait szinte lehetetlen kivédeni, ám sokan mégis látnak reményt, hogy megvédhetik egészségüket egy újabb katasztrófa esetén. Csernobili katasztrófa sugárzás mérése. Mi történt Csernobilban? A csernobili atomerőmű négyes számú reaktora harminchat évvel ezelőtt, 1986. április 26-án hajnalban robbant fel. A baleset végképp szertefoszlatta az atomerőművek biztonságának mítoszát. A katasztrófa következtében kiszabadult, hosszú életű radioaktív izotópok még ma is emberek millióinak életére vannak hatással, a felrobbant reaktorral pedig azóta sem tudnak mit kezdeni a szakemberek.
Sugárveszélyre figyelmeztető tábla a csernobili zónában (Fotó: Unsplash/Ilja Nedilko) Az ukrajnai háború azonban nem csak a csernobili atomerőmű környezetét érinti, dr. Aszódi Attila professzor két nappal ezelőtti blogposztjában rámutatott, hogy az orosz csapatok a zaporizzsjai atomerőművet is elfoglalták, az ostrom során pedig kigyulladt az erőmű egyik épülete. Csernobili katasztrófa sugárzás hatásai. Csak a szerencsén múlott, hogy ez csak egy oktatási épület volt, a reaktorokban nem esett kár. Ettől függetlenül a szakértő is megjegyezte, hogy az atomerőművek támadása - sőt, már az azzal való fenyegetés is - az ENSZ alapokmányának megsértését jelenti. A történtek kapcsán erősödő aggodalmak láttán pedig külön írásban részletezte, hogy mi a teendő, ha jelentős mennyiségű radioaktív anyag kibocsátásával járó esemény történne. Fontos megjegyezni, hogy ma már szerencsére nem ismétlődhet meg az 1986-os csernobili katasztrófa, mivel Ukrajnában ma már nem az akkor használt, úgynevezett RBMK reaktorok működnek, hanem a sokkal biztonságosabb VVER típusú reaktorok, amelyből nem tud sugárzó grafit kiszabadulni.
Egy Csernobil elleni támadás tehát gyakorlatban nem jelentene különösebb veszélyt – nem szabad azonban elhanyagolni a szimbolikus jelentését sem, hiszen a világ minden pontján ismerik a katasztrófa történetét, Csernobil említése mindenhol félelmet kelt. Csernobili katasztrófa sugárzás mérő. A többi atomerőmű miatt jobban kéne aggódni A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) is adott ki nyilatkozatot a témában, miszerint komoly aggodalommal figyelik az ukrajnai helyzetet, és maximális önmérsékletre szólítanak fel annak érdekében, hogy a felek elkerüljenek minden olyan intézkedést, amely veszélybe sodorhatja az ország nukleáris létesítményeit. Rafael Mariano Grossi főigazgató szerint az ügynökség szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, különös tekintettel az atomerőművek és más nukleáris vonatkozású létesítmények biztonságára és védelmére. Az Országos Atomenergia Hivatal a megerősítette, hogy Csernobilban nukleáris káresemény nem történt, a tároló nem sérült meg. Ukrajnában ugyanis még négy működő atomerőmű van, amelyek sérülése jóval nagyobb problémát jelentene, mint Csernobilé.
Az ország villamosenergia-ellátásában meghatározó szerepet játszik az atomenergia, a termelés felét adja a négy telephelyen (Zaporozsnye, Rovnó, Khmelnyitskij és Dél-Ukrán Atomerőmű) működő 15 blokk. A reaktorokat betonból készült, hermetikus védőépületekben helyezték el, ami bizonyos fokú védelmet jelent egy esetleges támadás vagy repülőgép rázuhanás ellen, ugyanakkor egyértelmű, hogy ezek a polgári létesítmények – mint ahogy más polgári létesítmények – nincsenek katonai támadásra méretezve – írja Aszódi Attila. RLuts / Wikimedia Commons Khmelnyitskij, atomerőmű. Az ukrán atomenergia-szabályozó testület korábban arról tájékoztatta az IAEA-t, hogy folyamatosan kapcsolatban van Ukrajna működő atomerőműveivel, amelyek jelenleg biztonságosan működnek, és fel vannak arra készülve, hogy leállítsák a blokkokat, ha támadás érné ezeket a létesítményeket. A csernobili atomerőműtől eltérően a működő erőművek nyomott vizes típusúak – tudtuk meg az OAH-tól. A csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon. A nemzetközi gyakorlat szerint az atomerőművek felkészülnek a biztonsági elemzéseik alapján elképzelhető súlyos balesetek kezelésére, a következmények enyhítésére.
A gömb felszíne: a térfogata pedig: A gömbnek van a legkisebb felülete az adott térfogatú testek közül. Másként fogalmazva, rögzített felület esetén a gömb rendelkezik a testek közül a legnagyobb térfogattal ( izoperimetrikus egyenlőtlenség). Egy adott gömb körülírt hengerének térfogata éppen másfélszerese a gömb térfogatának, és a felszíne is másfélszerese a gömb felszínének. Ezt már Arkhimédész is tudta. A gömb felszíne és térfogata | mateking. Definíció vektortérben [ szerkesztés] Legyen egy (nem feltétlenül véges dimenziós) vektortér valamely normával. Ekkor a középpontú sugarú gömbfelület megfogalmazható a következőképpen: Észrevehető, hogy háromdimenziós esetben a klasszikus gömbfelülethez, kétdimenzióban a körhöz jutunk az euklideszi normával. A gömb belső pontjainak halmaza, más szóval a pont sugarú környezete, szintén a háromdimenziós eset általánosításaként adható meg. Definíció metrikus térben [ szerkesztés] Legyen metrikus tér. Ekkor a középpontú sugarú gömbfelület megfogalmazható a következőképpen: A gömb belső pontjai pedig egyenlőtlenség segítségével: Az ember által alkotott legtökéletesebb gömb, amint visszatükrözi Einstein képét.
A Tp pedig egy téglalap, aminek egyik oldala 5cm a másik pedig az alaplap (azaz a kör) kerületével egyenlő. A gömb felszínének meghatározásához minden adat ismert, egyszerűen csak be kell helyettesíteni az A = 4rnégyzetPí felszínképletbe.
Bár a Föld nem pontosan gömb, vagy forgásellipszoid alakú, gömbök esetén gyakran alkalmazzuk a Földre és más csillagászati testekre megszokott terminológiát. Ha egy gömbi pontot Északi-sarknak nevezünk, akkor átellenes pontja a Déli-sark, az egyenlítő pedig a pontpár két tagjától egyenlő távolságra húzódó főkör. A két sarkot összekötő egyenesek a hosszúsági körök, vagy meridiánok. Az egyenlítővel párhuzamos körök a szélességi körök. Topológia [ szerkesztés] Az n -gömb olyan topologikus tér, ami homeomorf az n +1 dimenziós golyó határával. Magyarul, homeomorf az euklideszi n -gömbbel. A 0-gömb pontpár a diszkrét topológiával Az 1-gömb homeomorf a körrel; tehát minden csomó 1-gömb A 2-gömb homeomorf a (közönséges) gömbbel. Így minden ellipszoid 2-gömb. Az n -gömböt S n -nel jelölik. Ez kompakt topologikus sokaság, aminek nincs határa. Nem feltétlenül differenciálható; ha mégis, akkor lehet, hogy nem diffeomorf az euklideszi gömbbel. Gmb felszíne és térfogata . Az euklideszi n -gömb kompaktsága könnyen bizonyítható a Heine-Borel tétellel: A gömb egy egy pontú halmaz ősképe az || x || folytonos függvényre nézve, ezért a gömb zárt.
Egyszerűen amiatt, mert a felszín a lineáris méretváltozások négyzetével, a térfogat pedig ezek köbével arányosan változik. 16. 10:33 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: Tényleg, az utolsó számításnál volt hibám... :) 2015. 15:56 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: