Sokan nem gondolnak rá, de egy fóliázást vagy újrafényezést is dokumentálni kell, főleg, ha az eredeti színtől eltérő árnyalatot választunk – mielőtt belevágnánk egy ilyen átalakításba, feltétlenül járjunk utána a vonatkozó jogszabályoknak. A jármű esetleges átalakításakor arra is figyelnünk kell, hogy az új alkatrészek (főként a fényszórók és a kipufogók) használhatók-e közúti forgalomban – ennek többek között az úgynevezett E-jelzéssel tudunk utánanézni. Amennyiben az alkatrész nem alkalmas közúti közlekedésre, számítanunk kell rá, hogy a következő műszaki vizsgán nem engedik át a járművet, egy közúti ellenőrzés során pedig súlyos bírságot is kaphatunk.
Szinte nem is gondolnánk, mennyi hasznos információ derülhet ki, ha rápillantunk egy jármű forgalmi engedélyére: cikkünkben sorra vesszük a forgalmi engedély kódokat, ezek jelentését, illetve a feltüntetett információk jelentőségét is. Milyen kódok szerepelnek a forgalmi engedély első oldalán? Egy forgalmi engedélyen elsősorban különböző adatokat, betűket és számokat láthatunk, amelyben bár első ránézésre nem sok logikát találhatunk, valójában mindegyik betűjelnek megvan a jelentése. Nézzük pontról pontra a forgalmi engedély tartalmi elemeit! A forgalmi első oldalán láthatjuk az ország megnevezését és felségjelzését (Magyar Köztársaság és "H"), az Európai Közösség megnevezését, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezését (pl. "Okmányiroda: Budapest 01. ker. "). Gyakran felmerül, hogy hol van a forgalmi engedély száma: ezt a jobb felső sarokban találjuk, és nem összetévesztendő az Eurotax kóddal, amelyet jelenleg még nem tüntetnek fel a hazai forgalmi engedélyeken. Ezek alatt találjuk a jármű legfontosabb adatait: a jármű rendszámát (A), az első nyilvántartásba vétel időpontját (B), a jármű gyártmányát (D. 1), típusát (D. 2), kereskedelmi leírását (D. 3) és alvázszámát (E).
Az alvázszámot ellenőrzik a járművek biztosításának kötvényesítésekor és az eredetvizsga során, és ezt a számot kell megadnunk akkor is, ha a kártörténeti nyilvántartásból le szeretnénk kérdezni egy autó előéletét. Céges vagy bérelt autó esetén előfordulhat, hogy elbizonytalanodunk tankolás előtt: ilyenkor a forgalmi engedély segítségével könnyedén ellenőrizhetjük, hogy milyen üzemanyaggal kell tankolnunk. Ezzel a praktikával érdemes élni, hiszen ha véletlenül más típusú üzemanyagot töltünk az autóba (főleg, ha benzinnel tankolunk egy dízeles járművet), jelentős károkat is okozhatunk. A jármű kategóriája hasznos segítség lehet például kötelező biztosítás online megkötésekor, amikor fejből nem tudjuk felidézni a pontos kategóriát. Ha autóvásárláskor a jármű színe nem egyezik a forgalmi engedélyben megadott árnyalattal, előfordulhat, hogy az előző tulajdonos eltitkol egy nagyobb törést vagy javítást – ezt az apróságot tehát mindig ellenőrizzük adásvétel előtt. A környezetvédelmi besorolás akkor adhat lényeges támpontot, amikor a szmogriadó riasztási fokozata elrendelésekor korlátozzák az autóforgalmat – ebben az esetben a forgalmi engedélyen ellenőrizhetjük, hogy érint-e minket a korlátozás.
A forgalmi engedély érvényessége is megállapítható a rajta szereplő adatokból: mindaddig érvényes a forgalmi engedély, amíg a műszaki vizsgákat érvényesítő helyek nem telnek be, illetve nem történik változás a jármű üzembentartói jogában – ez azonban nem összetévesztendő a jármű műszaki érvényességével, a forgalomban ugyanis kizárólag érvényes műszaki vizsgával vehetünk részt. Mikor változhat a forgalmi engedély tartalma? Számos esetben előfordulhat, hogy a forgalmi engedély tartalma módosul: a leggyakoribb eset, amikor változik a jármű tulajdonosa és/vagy üzembentartója adásvétel, öröklés vagy ajándékozás miatt. Ebben az esetben egy új forgalmi engedély igénylése szükséges, kivéve akkor, ha az üzembentartó változatlan marad és csak a tulajdonos változik (ettől függetlenül az okmányiroda és az adott biztosító felé is le kell jelenteni a tulajdonos változását). Amennyiben a járműben lényeges műszaki változás (pl. motorcsere) történt, vagy az autót hatósági alvázszámmal látták el, azt szintén fel kell tüntetni a forgalmi engedélyben, amelyre jellemzően kormányablakokban van lehetőség.
Amikor nem szabad vesszőt használni, de Az ökölszabály itt egyszerű: hacsak nem kapcsol össze két független tagmondatot, nem kell vessző. Egyes mondatokban független tagmondatok kapcsolódnak függő tagmondatokhoz. Ezekben az esetekben nincs szükség vesszőre. Függő tagmondat meghatározása Bár egy függő tagmondat tárgyat és igét tartalmaz, nem állhat külön mondatként, mert nem ' t kifejezni egy teljes gondolatot. Ezek a kifejezések főnévként, melléknévként vagy mellékmondatként működhetnek. A szójelzők gyakran jelzik a függő tagmondatokat. Mikor kell “és” előtt vessző?. Ezek a következők lehetnek: után bár hacsak amikor hogy mivel mintha annak érdekében, hogy bármi is legyen Független mondatokat tartalmazó mondatok pontozása Ha a mondatodban szereplő de függő és független tagmondatokhoz kapcsolódik, akkor vessző nem szükséges. Kétszer is elmondtam a buliról, de még mindig nem kaptam választ. Kétszer is meséltem a buliról, de még mindig nem kaptam választ. Ebben a példában a "még mindig nem kaptam választ" egy függő tagmondat.
előtt vessző, hiszen az a s a többi rövidítése. De vigyázat: a többi kötőszó előtt (de, valamint, illetve, illetőleg, sőt stb. ) ilyenkor is van vessző. Vagyis: Példamondatunk két mondatrészből álló hiányos mondat: A pina és a lázadás. Két db egynemű, egymásnak nem alárendelt mondatrész, slussz-passz. Köztük vagy vessző van, vagy és. Ezen semmit se változtat (semmit se? ), hogy a két főnévhez mellesleg állapothatározó is társul (mint irodalom, mint piaci termék). A helyzet persze nem ilyen egyszerű! Nem szóltunk például arról, mi van, ha értelmezés kérdése, tagmondat vagy mondatrész (be fogom bizonyítani, hogy példamondatunkban mégis kell az és elé vessző! Ingyen Angol : Nyelvtan / Az angol helyesírás / A vessző használatáról. ); arról se, ha a kötösző nem mindjárt a vessző után jön; vagy hogy miért nincs a pina mint irodalom -ban vessző, úgyhogy folyt. köv. [ Ortográf Cirkusz – Tartalom]
Csak vesszőt kell követnie, de amikor a de megelőzi megszakító. A megszakító egy olyan kifejezés, amelyet arra használnak, hogy hangsúlyt hozzon létre egy mondatban. Az angol nyelvtan szabályai bonyolultak lehetnek, a vesszőhasználat pedig a az összes trükkös. Az egyik visszatérő vesszővel kapcsolatos kérdés az, hogy mikor használjunk vesszőt a de előtt. Szerencsére az adott nyelvtani gondok egyszerűek. Hová tesszük a vesszőt a But használatakor? Vesszőt kell elhelyezni előtte, de csak akkor, ha két független tagmondathoz csatlakozik.. A független tagmondatok ugyanis önálló mondatokként vagy önállóan is kiállhatnak. A vessző segít megmutatni, hol ér véget az egyik független tagmondat, és hol kezdődik a másik. A ", de" kombináció a két független tagmondatot összetartó ragasztó. Ha a két független tagmondat egyszerű és szorosan kapcsolódik egymáshoz, akkor lehet, hogy nem kell vessző. Ha független tagmondathoz csatlakozik függő tagmondatokhoz, akkor nem előtte kell a vessző, de. Ezt bontsuk tovább.
Akkor röviden összefoglalom, mit is lehet tudni erről a helyesírási kérdésről nyelvtani szempontból. Már sokszor leírtam, de nem árt megismételni, hogy az iskolai nyelvtanban még mindig az ókori (görög, majd latin) grammatikák hagyománya érvényesül. (A grammatika mint tantárgy a régi irodalmi művek nyelvi elemzéséről szólt az ókorban és a középkorban. ) Ezen a nyelvtani hagyományon súlyos nyomot hagyott az ókori eredete. Onnan örökölte például, hogy a régies, irodalmi alakokat értékesebbnek tekinti, mint a modern és a beszélt nyelvi kifejezéseket, meg azt is, hogy elsősorban a nyelv írott lejegyzésére összpontosít. És őrzi annak a következményeit is, hogy a grammatikák csak a görög (majd a latin) nyelvvel foglalkoztak. Például a mai magyar iskolai nyelvtanok szerint a névelőknek nincsen semmilyen helyük a mondat szerkezetében – egyszerűen azért, mert a latinban nincsenek névelők, ezért a középkori grammatikakönyvekben persze nem tesznek róluk említést. Fekete úszónadrág(, ) és piros úszósapka (Forrás: Wikimedia Commons / markjhandel / CC BY 2.