Fotó: Thaler Tamás
téli ajtói is voltak. Jelenlegi és régebbi nevei: Kolozsvár utca, 1932-től Kolozsvári utca, Rákospalota (megyei város) Forrás: Beküldte: Gyuris Tibor Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
Plébániatemplom Címe: 1155 Budapest, Mozdonyvezető u. 2. Búcsú: pünkösd utáni 3. vasárnap. Szentségimádás: március 4. és szeptember 6. Történet A szoros értelemben vett MÁV-telep a század elején épült az István-telki Főműhely alkalmazottai részére. Mintegy hatvan házból állt. Első ütemben négylakásos földszintes házakat építettek, majd késôbb emeletes házakat. A templom a földszintes házak között épült, a szomszédos óvodaépület mellett, amely 15 éven át kápolnaként működött. Világi hívő, Várady Berta asszony vetette fel a templomépítés gondolatát, és kérte Dr. Hanauer Á. A MÁV-telep - BPXV. István váci megyéspüspök úr hozzájárulását. A püspök úr utasítására Dr. Schwarcz Gusztáv pápai prelátus, apát-plébános létrehozta a Templomépítő Bizottságot, amelynek egyházi részről elnöke lett, ügyvezető elnöke Csordás Rezső az István-telki Főmcx369;hely főnöke, titkára pedig Dr. Klobetz Sándor hitoktató. Az épületet Heintz Béla műépítész tervezte, a belső festés Leszkovszky György képzőművész tanár munkája. Majoros Károly cége készítette a színes üvegablakokat, sajnos szinte valamennyi elpusztult a háború során.
Az már csak hab a tortán, hogy a villamosvégállomás legelső neve: Rákospalota-Pestújhely volt... Palotabarát vita 2018. május 29., 00:38 (CEST) [ válasz] Korábban a közlekedési eszközök (pl. Rákospalota máv telepi templom. 62-es villamos) viszonylatjelző tábláin Mézeskalács tér néven is hivatkoztak rá, tévesen. A villamosvégállomás ugyanis hivatalosan a Besenyő park nevű közterületen áll, míg Mézeskalács térnek a villamosforduló hurokvágánya mögötti, az 1960-70-es években épült lakótelep közterületét nevezik mind a mai napig.
Borsólevesszínű, az orrot és szemet csípő, szénfüstös levegő, amelyben csak méterekre látni. Ilyen volt 1952-ben a hírhedt londoni szmog, amely miatt több ezren lelték halálukat. A mai napig nem tudták, miért vált a füstköd ilyen mértékben halálossá, úgy tűnik azonban, most sikerült megfejteni a rejtélyt. 1952. december 4-ét írunk. Egy hideg anticiklon (magasnyomású légtömeg) ült meg London fölött. Az 1952-es nagy szmog | TÖRTÉNET | Hi-Quality. Mivel teljes volt a szélcsend, napokig ott is maradt. A várost másnapra sűrű, kéményfüsttel és kipufogógázokkal kevert köd takarta be, és bénította meg az életet. A borsólevesszínű levegő öt napon át borította London utcáit, ez alatt az idő alatt 150 ezer embert vittek kórházba, és a hivatalos jelentések alapján legkevesebb 4000 ember lelete halálát. A legújabb adatok azonban még ennél is nagyobb emberveszteséggel számolnak, és a halottak számát 12 ezer fölé teszik. Az emberek mellett több ezer állat is elhullott. A tudósok sokáig nem tudták megmondani, pontosan mi miatt jöhetett létre, és hogyan válhatott ennyire veszélyessé a várost ellepő "gyilkos köd", ezúttal viszont új eredményekkel rukkoltak elő.
A londoni ködből londoni szmog lesz A köd, füsttel kombinálva, hogy szmogot képezzen, nem volt újdonság Londonban, de ez az a bizonyos "borsós souper" gyorsan mérgező pörköltté sűrűsödött, amit a város soha nem tapasztalt. A magas nyomású időjárási rendszer leállt Anglia déli része felett, és hőmérsékleti inverziót okozott, amelyben egy réteg meleg levegő magasan a felszín fölött csapdába ejtette az álló, hideg levegőt a talaj szintjén. A hőmérsékleti inverzió megakadályozta London kénes szénfüstjének felemelkedését, és nári szellő jelenlétében nem volt szél a korom eloszlatására. megterhelt szmog. 1952 london köd teljes film. A mérgező, 30 mérföld széles légtömeg, amely fanyar kén részecskéktől hemzsegett, úgy rohangált, mint a korhadt tojás – és minden nap egyre rosszabbá vált. A nagy füst megtelepszik A szmog annyira sűrű volt, hogy a város egyes részein a lakók nem látták a lábukat, miközben jártak. t Szmog megbénította Londonot, és minden közlekedést megnyomorított, kivéve a londoni metró vonatrendszerét. A rossz látási viszonyok miatt a Temze folyón a hajóforgalom leállt.
Jóval többen haltak meg az átlagnál az 1880 januári, az 1882 februári, az 1891 decemberi és az 1948 novemberi szmog miatt. A legrosszabb állapotok rendszerint az East Enden alakultak ki, ahol a gyárak és a lakóépületek a legsűrűbben épültek Londonban. Az alacsonyan fekvő városrészben nehezen is oszlott fel a füstköd.