Eddig többször felmerült hogy az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák, azok közül is leginkább az mRNS technológiát alkalmazó verziók, tehát a Pfizer és a Moderna, különleges esetekben a szív izomzatának, illetve a szívet körülvevő hártya, a szívburok gyulladásához vezethetnek. Ez eddig főként fiatal férfiak esetében merült fel, néhány esetben, általában a vakcina második dózisát követően. A pontosabb megközelítés érdekében washingtoni és kaliforniai kutatók egy átfogó tanulmányt végeztek, melynek eredményeit a napokban közölték a szakmán belül igen elismert JAMA, vagyis az Amerikai Orvosszövetség Lapjának hasábjain. A szerzők ennek során kétmillió (! ) beteg kórlapját böngészték át negyven kórházban, és a megfelelő statisztikai számítások után igen érdekes eredményekre jutottak. A betegek közül 53 százalék Pfizer, 44 százalék Moderna, 3 százalék pedig Janssen vakcinát kapott. PFIZER OLTÁS ÁPRILIS 30. : hungary. A beoltott betegek átlagéletkora 57 év volt, az oltottak 59 százaléka nő volt. Az összesen 2 000 287 beteg között 20 szívizom és 37 szívburok gyulladás fordult elő, ami 1/100000 illetve 1, 8/100000 gyakoriságnak felel meg.
A szerzők következtetései szerint először is szét kell választani a szívizom és a szívburok gyulladását, mivel két különböző betegségről van szó, melyek ráadásul nagyon más előfordulást mutatnak a betegek életkora szerint. Az amerikai FDA, de például a szlovák gyógyszerhatóság is eddig együttesen említette a két kórképet. Szívizom-gyulladás (myocarditis) A feltárt 20 eset átlagban az oltás után három és fél nappal alakult ki, ebből 11 Moderna, 9 pedig Pfizer vakcina adását követően. Kínia, orosz vagy astrazeneca oltás után már nem adható a Pfizer-Biontech?! : hungary. A betegek átlag életkora 36 év volt, háromnegyedük férfi. Az esetek 20 százalékára az első, a többi a második dózis után derült fény. A betegek közül 19-et vettek fel kórházba, de két nap után hazaengedték őket orvosaik. Egyetlen esetben sem volt szükség további kórházi kezelésre, és haláleset sem fordult elő. Szívburok-gyulladás (Pericarditis) Az esetek átlag 20 nappal az oltás után derültek ki, közülük 62 százalék a Pfizer, 32 százalék a Moderna, míg 5 százalék (ami összesen két beteget jelent) a Janssen vakcinát kapta.
Azoknak, akik már kaptak 1 adag Comirnaty-t, egy második adag Comirnaty-t kell kapniuk a vakcinasorozat befejezéséhez. Gyermekek és serdülők: A Comirnaty biztonságosságát és hatásosságát 16 évnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Idősek: Dózismódosításra nincs szükség ≥ 65 éves korú, idős személyeknél. Nemkívánatos hatások, mellékhatások A biztonságossági profil összegzése A Comirnaty biztonságosságát 16 éves és idősebb személyek részvételével 2 klinikai vizsgálatban értékelték. Az ezekben közreműködő 21 744 fő legalább egy dózist megkapott a Comirnaty-ból. A 2. vizsgálatban (Study 2) összesen 21 720 fő –16 éves és idősebb résztvevő – kapott legalább 1 adag Comirnaty-t, és összesen 21 728 fő – 16 éves és idősebb résztvevő – kapott placebót (köztük 16 és 17 éves korú serdülők is, a vakcinát kapó csoportban 138 fő, a placebót kapó csoportban pedig 145 fő). Szegeden még van mára 50-100 szabad Pfizer oltás, katonák őrzik a rendet : hirok. Összesen 20 519 16 éves és idősebb résztvevő kapott 2 dózis Comirnaty-t. A 2. vizsgálat (Study 2) elemzésének idején összesen 19 067 fő 16 éves és idősebb résztvevőt (9531 fő a Comirnaty-csoportban és 9536 fő a placebocsoportban) értékeltek a biztonságosság szempontjából a Comirnaty második adagjának beadása után legalább 2 hónappal.
Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén. Melyek a Pfizer/BioNTech vakcina mellékhatásai? Leszögezhető, hogy nincsen vakcina mellékhatás nélkül. A nagyszámú beadott koronavírus elleni védőoltásnak köszönhetően egyre inkább kirajzolódik a kép a különféle oltási mellékhatások gyakoriságáról, amik az mRNS-alapú oltások esetén a következők: a beoltott személyek 64%-a feszülő érzést, 54%-a fájdalmat tapasztal az oltás helyén. a beoltott személyek 53%-a fejfájásról, 52%-a levertségről, 44%-a betegségérzetről, 34%-a emelkedett testhőmérsékletről, 8%-a lázról számol be. Ezek a mellékhatások azonban jellegükben enyhéknek és múlóknak tekinthetők.
A betegek 41 százaléka az első, a többiek a második dózis után számoltak be a tünetekről. Ez a kórkép is gyakoribb volt férfiak körében (73 százalék), de itt jóval idősebb volt az átlagéletkor, 59 év. A betegek 35 százaléka, tehát 13 beteg igényelt kórházi kezelést, de már egy nap után hazaengedték őket. Halálos eset itt sem fordult elő. Hét beteg az észlelt szívburok gyulladás után a második oltást is megkapta, de mellékhatás nem alakult ki. Mi ebből a fontos? A legfontosabb természetesen azt megérteni, hogy maga a betegség, tehát a Covid-19 is okozhat, és okoz is szívizom-gyulladást, méghozzá a fentieknél sokkal gyakrabban. Ennek aránya a különböző beteganyagok alapján 12-20 százalék. A járvány során a sürgősségi osztályra érkező betegek közül sokan mellkasi fájdalomra panaszkodnak, és a szívizomzat-károsodását a vérből végzett laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban a troponin emelkedés is igazolják. Nem egy esetben ezért ilyen betegeknél az infarktus gyanúja is felmerült, de később beigazolódott, hogy a koronavírus által okozott szívizom-károsodásról volt szó.
Hír összefoglaló: Mivel az egészségügyi hatóságok nem közölnek ilyen adatokat, az olvasóktól kértünk teszteket, hogy kiderüljön, mennyire hatékony immunválaszt váltanak ki a különböző oltások. Több mint 500 leletet kaptunk - egy nem reprezentatív felmérés eredményei. link
Ez összesen 10 727 fő (5350 fő a Comirnaty-csoportban és 5377 fő a placebocsoportban), 16–55 éves résztvevőt, és összesen 8340 (4181 fő a Comirnaty-csoportban és 4159 fő a placebocsoportban) 56 éves és idősebb résztvevőt jelent. A 16 éves és idősebb résztvevők körében leggyakrabban előforduló mellékhatások a következők voltak: fájdalom a beadás helyén (> 80%), kimerültség (> 60%), fejfájás (> 50%), izomfájdalom és hidegrázás (> 30%), ízületi fájdalom (> 20%), valamint láz és az injekció beadási helyén jelentkező duzzanat (> 10%), és ezek általában enyhék vagy közepesen súlyosak voltak, és a vakcina beadása után pár napon belül elmúltak. A magasabb életkorral a reaktogenitási események előfordulási gyakorisága némileg csökken. Klinikai vizsgálatokban megfigyelt mellékhatások táblázatos felsorolása A klinikai vizsgálatok során megfigyelt mellékhatások felsorolása alább található a következő gyakorisági kategóriák szerint: Nagyon gyakori (≥ 1/10), Gyakori (≥ 1/100 - < 1/10), Nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100), Ritka (≥ 1/10 000 - < 1/1000), Nagyon ritka (< 1/10 000), Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) forrás: Az orosz Szputnyik vakcina mellékhatásai.
Magyarországon 27 százalékos az általános fogyasztási adó (ÁFA), Szlovákia ebben a tekintetben az EU-s átlag alatt szerepel. A témával kapcsolatban a Hospodárske Noviny gazdasági napilap közölt egy elemzést pénteken. Szlovákiában 20 százalékos az ÁFA, ez valamivel az európai átlag alatt van. Régiónkban - Ausztriával karöltve - itt a legalacsonyabb az áfakulcs. A KPMG tanácsadó cég szerint világviszonylatban jelenleg az ÁFA mértéke átlagosan 15, 55 százalék, az európai átlag pedig 20, 5 százalék. Legmagasabb áfa a világon 7. A Hospodárske Noviny azt írja, világviszonylatban Magyarországon a legmagasabb az ÁFA, mégpedig 27 százalékos. "A gazdasági bizonytalanság miatt csökken a fogyasztás mértéke, az erre adott válasz pedig az ÁFA növelése. A fogyasztásból származó adók képezik az OECD-tagállamok bevételének 31 százalékát, világviszonylatban pedig 20 százalék ez az arány" - nyilatkozta Petr Toman, a cseh KPMG szakértője. A világon hosszú ideje az észak-amerikai régióban a legalacsonyabb az ÁFA - átlagosan 5 százalék.
Egyben szeretném felvenni a családi adókedvezményt. Kérdés és válasz az Adó szaklapból.
Miután a társaságiadó-kulcsok a társaságok profitjával együtt csökkennek és a vállalati nyereség valamint a munkaerő is egyre szabadabban áramlik, a kormányok az egész világon több bevételt terveznek beszedni az áfából. A közvetett adók rendszere megnövekedett adminisztrációs terhet és nagyobb hibázási lehetőséget jelent a szervezetek számára – véli Tim Gillis, a KPMG globális közvetettadó-tanácsadási szakértője az OECD "Consumption Tax Trends 2012" című kiadványát kommentálva. Áfa – szabályok, adókulcsok: általános, egyedi és kedvezményes adókulcsok - Your Europe. Az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt azon országok száma, melyek közvetett adókat vetnek ki államháztartásuk finanszírozására. Még mindig van néhány olyan ország, mint például az Egyesült Államok, ahol nem vezették be az áfa rendszerét, de ezek az országok a kivételekhez tartoznak. Bár úgy tűnik, hogy ez az adózási módszer már egy kicsit elavult, világosan látszik, hogy a közvetett adó lesz a jövő nem csak azokban az országokban, ahol már bevezették, hanem ott is, ahol még nem alkalmazzák ezt az adónemet.
Mert az igazat megvallva, semmi logikát, gyakorlatiasságot nem vélünk felfedezni ebben: És mi várható 2018-ban? További szolgáltatások és termékek kapnak majd kedvezményes ÁFA-kulcs besorolást január 1-től. De a normál esetet alapul véve az ÁFA-kulcsok tekintetében, Magyarország jövőre is rendíthetetlenül megőrzi világelsőségét a kiemelkedően magas 27%-os ÁFA-val.
Utolsó frissítés: 26/03/2021 A hozzáadottérték-adó (héa, Magyarországon: áfa) egy forgalmi adó, amely szinte minden olyan termékre és szolgáltatásra alkalmazandó, amelyet adásvétel után az Európai Unióban (ebben az esetben: a 27 uniós tagállam és az Egyesült Királyság (az átmeneti időszak végéig)) használnak fel vagy fogyasztanak el. Az EU egységes szabályokat hozott az áfára vonatkozóan, de ezeket a szabályokat az egyes tagállamok eltérően alkalmazhatják. Az esetek többségében áfát kell fizetni valamennyi termék és szolgáltatás után, az ellátási lánc valamennyi szakaszában, beleértve a végső fogyasztónak való értékesítést is. Ez azt jelenti, hogy áfa terheli a gyártási folyamatot annak kezdetétől a végéig, vagyis az alkatrészeket, szállítást, összerakást, csomagolást, biztosítást és a végső fogyasztónak történő kézbesítést. Legmagasabb áfa a világon 5. Mikor kell áfát felszámolni? Az uniós székhelyű vállalkozásoknak az áfát az EU-n belül értékesített áruk és szolgáltatások többsége után fel kell számítaniuk. Ezekben az esetekben az áfát abban az országban kell felszámítani és kifizetni, ahol a terméket a végső fogyasztó felhasználja.