Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását. A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos az AJB-39/2020. számú ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi.
Márpedig ha az előző években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök elszaporodása miatt egy biztosítónál romlani kezdenek a kárstatisztikák, akkor a cég nem tehet mást, mint megemeli a többi autós díját is, hogy fedezni tudja a károkat, vagyis általánosságban véve emelkedni fog nála a kötelező biztosítás ára. A Generali Biztosító Zrt. szakértői szerint a díjak jövőbeni alakulása attól függ majd, hogy a bonus-malus szabályozást hogyan alakítják ki. Önmagában a károkozói pótdíj csökkentése vagy megszüntetése azt jelentheti, hogy a kármentes ügyfelek tapasztalhatnak díjemelést, ők lehetnek ennek a kezdeményezésnek a károsultjai, mert a károkozó ügyfelek magasabb díjszükségletét ők fogják részben átvállalni. Emellett a kárgyakoriság emelkedésére is számít a cég, mert nincs visszatartó és az óvatos közlekedésre ösztönző ereje károkozás esetén a kgfb-díjak súlyosabb emelkedésének. Az alkuszok szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy mégsem emelnek díjat a biztosítók - erről számolt be az Azénpé.
Nagyon sokan kiakadtak azon, hogy a magyar piacon tevékenykedő biztosítók a hagyományos bonus-malus besoroláson túl egyéb tényezőket is figyelembe vesznek a következő évi KGFB (Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás) meghatározásokor. A biztosítók viszont azt állítják, hogy a 15 fokozatú bonus-malus rendszer egyszerűen nem jó ahhoz, hogy megfelelően árazzák a KGFB-t. A károkozói pótdíj miatt a Magyar Autóklub is kiverte a balhét, Magyarország egyik legnagyobb autós civilszervezete az alapvető jogok biztosához fordult az ügyben. A pótdíjjal felturbózott KGFB akár háromszorosa is lehet az eredetileg meghatározott alapdíjnak, és akkor is kivetik, ha a kárt okozó autós visszatérítette biztosítójának a kártérítést. A pótdíjjal kiegészített KGFB mértéke függhet az életkortól, a lakhelytől, a bónusz besorolástól, valamint a károkozás gyakoriságától és számától. Az Allianznál 29 százalékos áremeléssel kalkulálhat az is, aki mondjuk csak egyetlen alkalommal okoz kárt három éven belül (három vagy több kár okozása esetén az ötszörösére ugrik a díj).
A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat - mint alkalmazott díjemelési együttható értékét - korlátok közé szorítja.
Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjképzésére vonatkozóan az ombudsman Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja. A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.
Cím: 6000 Kecskemét Győzelem utca 11 Telefon: 76/321-122 rendelési időn túl csak sürgős esetben Email: Nővér: Kiss Dolli Rendelési idő: Hétfő: 8. 00-12. 00 Kedd: 13. 00-17. 00 Szerda: 8. 00 Csütörtök: 13. 00 Péntek: 8. 00 Rendszeres receptek íratása e-mailben, vagy H, K, P: 12. 00-13. 00 Prevenciós rendelés: Hétfő 13. 30-16. 00 között (járvány elmúltával)
Információs oldalak: Rendelések, hirdetmények Elérhetőségek Dr. Szabolcs Katalin - Felnőtt Háziorvosi Praxis E-mail cím: Weboldal: Facebook: / katalin. drszabolcs Cím: 6000 Kecskemét, Győzelem u. 11. Telefon: +36-76-321-122
Fogorvos Cím: Győr-Moson-Sopron | 9400 Sopron, Színház u. 15. 99/329-857 Rendelési idő: n. a. Dr. Altorjay Kinga Fogorvos, Sopron, Kőszegi út 5. Dr. Baán Szabolcs Fogorvos, Sopron, Várkerület 73. Babicsák Bence Fogorvos, Sopron, Lackner Kristóf utca 62/B. Barrak Szauszan Fogorvos, Sopron, Lackner Kristóf utca 33/A Dr. Barrak Nóra Fogorvos, Sopron, Lackner Kristóf utca 33/A Dr. Barrak Ibrahim Fogorvos, Sopron, Lackner Kristóf utca 33/A Dr. Barthos Gábor Fogorvos, Sopron, Heimler Károly u. Dr. Szabó Katalin. 10. Benedek Péter Fogorvos, Sopron Dr. Boda Tibor Fogorvos, Sopron, Szent György utca 2. Bóka Márta Fogorvos, Sopron, Lackner Kristóf utca 62/B. Bóka Barbara Fogorvos, Sopron, Várkerület 73. Bóna András Fogorvos, Sopron, Lenkey u. 1-3. Csáthy Csilla Fogorvos, Sopron, Lackner Kristóf utca 62/B. Csipkay Péter Fogorvos, Sopron, Mátyás király u. 17. Csiszér Zsombor Fogorvos, Sopron, Füredi sétány 9. Czíner István Fogorvos, Sopron, Várkerület 6. Déry Kamilla Fogorvos, Sopron, Várkerület 43. Elekes Zsolt Fogorvos, Sopron, Várkerület 73.
dr. Kovács Szabolcs, jogász-közgazdász, adótanácsadó, az Opus Legal Papp Anna Katalin Ügyvédi Iroda tagja. A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgáltat tagja. Szabolcs Katalin: Fotó 1990. február (Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1990) - antikvarium.hu. Szabolcs munkajogi, foglalkoztatási és ahhoz kapcsolódó adózási kérdésekkel foglalkozik. Számos publikáció, könyv és két kommentár szerzője és társszerzője, szakmai rendezvények rendszeres előadója. Munkája során ügyfelei részére foglalkoztatási-, bér- és juttatási struktúrák létrehozásában, belső működési szabályok kialakításában és kollektív szerződések megkötésében nyújt segítséget, illetve munkajogi és adózási kérdésekkel összefüggésben hatóság előtti és peres képviseletet lát el.