Mezopotámia 1. Görög szó, jelentése: folyamköz. Szűkebb értelemben a Tigris és Eufrátesz közötti terület, tágabb értelemben a két folyó egész völgye a Perzsa-öbölig. A B-i tudományokban mindig a tágabb értelemben használják. Az emberi civilizáció egyik bölcsője, a görögök és a B közvetítésével az európai kultúra őse. 2. Kutatása a 19. Az ismeretlen világ | Sulinet Tudásbázis. szd. közepén kezdődött, amikor az ásatások sorban feltárták az addig csak a B-ból ismert asszír (vö. ASSÚR) városokat. A B iránti érdeklődés tovább sarkallta a kutatást, napfényre hozták BABILÓNIA, majd SUMÉR kultúráját, megfejtették az ÉKÍRÁS t, kirajzolódott a térség történelme, vallása, egyúttal megszületett a B-i régészet. Civilizációja, kultúrája magasra fejlődött már az ÍRÁS fölfedezése előtt, amint azt már a 20. régészete kutatja: állattenyésztés, öntözéses földművelés, kézműipar, sőt iparművészet, képzőművészet. Már ekkor kialakultak azok a vallásos képzetek, formálódtak azok az irodalmi alkotások, melyeket aztán később foglaltak írásba. A feltárt kultuszhelyekből, művészi ábrázolásokból következtethetünk rájuk.
– Tengeröblök, folyók, beltengerek pereme: az európai népességkoncentráció, azaz Nyugat-Európa. – Egyéb, nem összefüggő, elszigetelt sűrűsödési gócok: Jáva szigete, a Nílus deltája, Mexikó központi fennsíkja (mezőgazdasági alap). A Donyec-medence, Szilézia (ipari alap). Társadalmi-gazdasági problémák: – Túlnépesedés: főleg a fejlődő országok sűrűn lakott területeire jellemző (Pl. India) a városok összeérnek, lakóik nyomornegyedekben élnek. – A természetes növényzet kiirtása: pl. SEGITSÉG - Mi az öntözéses földmüvelés fogalma és mi a plaota gazdaság fogalma holnap irok dolgozatot és ez is benne lesz . HE.... esőerdők Jáva szigetén. – A helyhiány, zsúfoltság: a városok összeérnek, városhalmazok alakulnak ki. – Szeméthegyek keletkezése: főleg a harmadik világban jellemző, hogy nincs hová rakni a sűrűn lakott területeken keletkező szemetet, ezért hatalmas szeméthegyek alakulnak ki. A fejlett világban is probléma a hulladék elhelyezése. – Közlekedési káosz: forgalmi dugók, nagy zaj- és szmogterhelés. – Környezetszennyezés: pl. Kínában öltött hatalmas méreteket a légszennyezés, az ipari létesítmények füstje, a közlekedés szmogja sok helyen még a napfényt is nehezen engedi át.
Az öntözés egyébként nem a közel-keleti folyamvölgyekben jelent meg először. Új-Guineában már Kr. e. 8000 körül alkalmazták az esőt vezető csatornákat, sőt, az észak-amerikai soson indiánok gátakat és csatornákat építenek abból a célból, hogy esőt vezessenek olyan területekre, ahol gyűjtögetni szoktak. Földünk ritkán és sűrűn lakott térségei. Ezek társadalmi és gazdasági problémái - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. A közel-keleti öntözés azonban nem az esővíz vezetését, hanem a folyamok vizeit alkalmazta. Az öntözés segítségével még annál is több embert lehetett élelemmel ellátni adott területen, mint amennyit az esőzésre épülő földművelés volt képes. Újabb "népességrobbanás" következett. Óriás települések, városok jelentek meg a falvak között, sűrű lakónegyedekkel, maradandó, monumentális kő- és téglaépítményekkel, sajátos társadalommal, életmóddal, melyről később részletesebben lesz szó. A földművelés új eszközei a civlizáció kezdetén A települések számának és kiterjedésének növekedésével egyre több földet vontak művelés alá. A kapálásról – mint szó volt róla, helyenként már a civilizáció kialakulása előtt – áttértek a föld faekével való felszántására.
Kialakították a kaszt-, illetve varna-rendszert. A Kr. 1300 körül az Indus öt mellékfolyójának vidékén (Pandzsáb) telepedtek le, majd lassan haladtak felfelé a Gangesz völgyében, ahol kiirtották az erdőket és földművelésbe kezdtek. 5. századra már létrehozták az első városaikat. Az árják vallása a brahmanizmus (hinduizmus) volt. buddhizmus Kr. 6. században Gautama Sziddhartha által alapított vallási - erkölcsi - filozófiai rendszer. Öntözéses földművelés fogalma. Életét az igazság és a szenvedésektől való szabadulás keresésének szentelte, s amikor kérdéseire választ talált, vagyis megvilágosodott, akkor nyerte el a Buddha nevet. Buddha tanításai szerint az emberi élet célja a lélekvándorlásból adódó körforgás megszüntetése, a tökéletes megnyugvás (nirvána) állapotába való eljutás. Ezt az állapotot a folyamatos elmélkedéssel, meditációval, spirituális gyakorlatok végzésével és a vágyakról való lemondással lehet elérni. A buddhizmusnak több irányzata létezik, pl. a lámaizmus a Tibetben, a zen buddhizmus pedig a Japánban.
Emiatt nehéz utakat építeni, állandó településeket fenntartani (cölöpre épült házak). A vasúti sínek a nagy hőingás és a talaj mozgása miatt elhajlanak. Nyáron rengeteg a szúnyog. Sivatagi területek: a forróság, a csapadékhiány, az infrastruktúra hiánya (úthálózat) is probléma. A népesség szétszórtan, oázisokban él. Növénytermesztés és állattenyésztés nem lehetséges (kivéve az oázisokban). Alacsony szintű az infrastruktúra. Magas hőmérséklet. Nagy napi hőingás. Félsivatagi területek: kiszámíthatatlan időjárás. A trópusi esőerdők (amennyiben még nem irtották ki a növényzetet): kedvezőtlen adottságok: a sok betegség (malária, álomkór, ebola, stb…), kórokozó, a magas páratartalom és magas hőmérséklet együtt, a dús növényzet. A rovarok, kártevők, kórokozók miatt az állattenyésztéssel, növénytermesztéssel is problémák vannak. Nehéz utakat kiépíteni. A problémák kezelése, megelőzése: – Az infrastruktúra fejlesztése, utak építése. Az ivóvízhiány enyhítése (kutak, vezetések). – A terület adottságainak leginkább megfelelő tevékenység kialakítása.
Talán még fontosabb a termelési ismeretek átvétele. Akárhogy is, a folyóvölgyek nem voltak alkalmasak a hagyományos esőzéses termelésre. Mezopotámiában nem csak az volt a baj, hogy kevés az eső, de vetés idején a folyók is kevesebb vizet hoztak, aszályos időszak volt, míg később hirtelen áradásaik elöntéssel fenyegették a nagy nehezen felcseperedő növényeket. A sok hordalék miatt a folyómedrek megemelkednek, illetve változnak, növelve az árvízveszélyt. Ezért a vetés idejére öntözőcsatornákat, az aratás idejére árvízvédő gátakat és elvezető csatornákat kellett építeni, illetve folyamatosan tisztítani és mélyíteni a folyómedreket. Így a csatornák feladata kettős volt: védeni az ár ellen, és biztosítani az öntözővizet. A folyammenti öntözéses gazdálkodás újabb példa arra, hogy a környezeti kihívásokra (itt: aszály, pusztító folyóáradás) adott válasz helyreállítja a korábbi egyensúlyt, de egy új szinten, gyökeresen megváltoztatva a társadalmat. (Egyiptomban a Nílus áradása nem fenyegette a termést, mert kedvező időszakban érkezett, itt a csatornák feladata kizárólag az öntözővíz biztosítása volt. )
Figyelt kérdés Egy számtani sorozat differenciája 0. 5. Az első n tag összege 81, az első n+4 tag összege 124. Mekkora az n értéke? Határozza meg a sorozat első tagját! Levezetve kéne ha valaki esetleg tudja 1/1 anonim válasza: Legyen az n. tag x. "az első n+4 tag összege 124" x+0, 5 + x+1 + x+1, 5 +x+2 = 124-81 = 43; --> x = 9, 5 Az első n tag összege: 9, 5*n - (n-1)*n/2 *0, 5 = 81; --> n=12 ill. n=27 a₁ = 4 ill. a₁ = -3, 5 2014. márc. 30. 20:06 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Egy történettel kezdjük ezt a részt. Gaussról a matematika egyik legnagyobb alakjáról mesélik a következő legendát. A falusi iskolában, ahova Gauss járt, a tanító egyszer – hogy kis nyugtot nyerjen a diákjaitól – azt a feladatot adta fel a diákoknak, hogy adják össze 1-től 100-ig a számokat. 1 + 2 + 3 + … + 100 A kis Gauss egy percen belül jelentkezett, hogy a végeredmény 5050. A tantó nagyon elcsodálkozott, mert valóban ez a helyes végeredmény, de ennyire gyors még Gauss se lehet. Megkérdezte hogyan jutott az eredményre, mire Gauss a következőt mondta el. Észrevette, hogy ha az első és az utolsó számot adja össze, az 1 + 100 = 101. Ha a másodikat, és az utolsó előttit, akkor az 2 + 99 = 101, vagyis ugyanannyi. Ha a harmadikat, meg hátulról a harmadikat, akkor az 3 + 98 = 101. … Világos, hogy ha így halad "előről egyenként" illetve "hátulról egyenként", akkor minden ilyen páros összeg 101 lesz. Már csak azt kell kitalálni, hány ilyen 101-el egyenlő összeg-pár van 1 és 100 között. Könnyű látni, hogy pont 50, fele annyi, ahány számot adunk össze (100).
A számtani sorozat csak abban az esetben konvergens (csak akkor van határértéke), ha konstans, azaz d=0. Számtani sorozat elnevezéséről: Miért hívják így az ilyen típusú sorozatokat? A Fibonacci sorozat ot egy matematikusról nevezték el. Írjuk fel egy számtani sorozat három szomszédos elemét: a n-1; a n; a n+1. Ezt a definíció szerint így is írhatjuk: a n -d; a n; a n +d. Adjuk össze az a n-1 és az a n+1 tagokat! a n-1 + a n+1 = a n -d + a n +d= 2⋅a n. Ami azt jelenti, hogy: \( a_{n}=\frac{a_{n-1}+a_{n+1}}{2} \ \) , ahol n>1. Vagyis a számtani sorozat n-edik (nem első) tagja vele szomszédos két tag számtani közepe. Sőt ezt általánosabban is írhatjuk: \( a_{n}=\frac{a_{n-i}+a_{n+i}}{2} \) , ahol n>i és n>1. Amit úgy is fogalmazhatunk, hogy a számtani sorozat n-edik eleme (n>1) számtani közepe a tőle szimmetrikusan elhelyezkedő két másik tagnak. Számtani sorozat n-edik tagjának meghatározása Állítás: A számtani sorozat n-edik tagja: a n =a 1 +(n-1)d. Az állítás helyességét teljes indukció val fogjuk belátni.
A mértani sorozat egy olyan számsorozat, amelyiknél bármelyik tag és az azt megelőző tag hányadosa állandó. Pl: 1, 2, 4,....., 32, 64, 128,... a 1, 2, 3,..., n − n, + 1,... A mértani sorozat n-ik tagja: a n = a 1 ⋅ q n − 1 | a n | = a n − 1 ⋅ a n + 1, n > 1 Az első n tag összege: S n = a 1 q n − 1 q − 1, q ≠ 1
Számtani sorozatok 2 (Első n elem összege, stb. ) - matematika, 8. osztály - YouTube